ÉNEKEL AZ ORSZÁG 2021 – INGYENES ONLINE KONCERT

Az Énekel az ország kezdeményezés az 1986-ban indult fővárosi középiskolások egyesített énekkari projektjéből nőtte ki magát országos rendezvénnyé.
Évről évre több, mint 400 kórusénekes gyűlik össze az ország minden tájáról és határainkon túlról is, akik több hónapos készülést és egy intenzív kórushétvégét követően a zeneirodalom legjelentősebb alkotásait szólaltatják meg Hollerung Gábor vezetésével. A koncert során maradandó zenei élménnyel gazdagodnak mind a résztvevők, mind pedig a közönség.

Mélyen vallásos katolikusként a hit fontos volt Dvořák számára, ugyanakkor meglehetősen toleráns is volt mások hitével szemben; hegedűversenyét a nagy zsidó hegedűművésznek, Joseph Joachimnak írta, és hosszú barátság fűzte a lutheránusból lett agnosztikus zeneszerzőhöz, Johannes Brahmshoz is. Brahms hitetlenségéről egyszer a következőket írta: „Micsoda ember, micsoda finom lélek – és nem hisz semmiben! Nem hisz semmiben!”

Van egy történet Dvořák fiatalkorából, amely talán még fontosabb a Te Deum megértéséhez. Emlékezetessé lett, hogy egy alkalommal a családi ima közben felkiáltott: „Én ott imádkozom a legjobban az ablaknál, a kinti zöldre és az égre nézve!”. Dvořák hitének színvilágát a természet szeretete adta: a Te Deumhoz írt zenéje is olyan „földízű”, annyira cizellálatlan, amire az egyházi zene éteri világában általában nem találunk példát.

A Te Deumra nagy hatást gyakorolt az operairodalom is. Verdi 1874-ben írt Requiemjéhez hasonlóan a zene színpadiassága és drámaisága inkább az operaházban, mint a kóruskoncerteken jellemző. Két kiváló operai szólista, egy szoprán és egy basszus szerepel a műben (ugyanolyan szólóhangok, mint amelyeket Brahms a Német Requiemben használt). A szólók jól tagolják a húszperces művet, így a különböző részek könnyen áttekinthetővé válnak.

Beethoven mindössze 3 egyházi művet komponált, ebből az egyik a c-dúr mise. Nem nevezhető szabályos egyházi zeneműnek. Nem hasonlít sem Haydn, sem Mozart miséihez, de egyértelműen Haydn kései miséinek modelljeire támaszkodik. Az öt hagyományos misetétel öt nagy egységként való megkomponálásával a zeneszerző e műfajban is új útra lépett, eltérve az egyes tételek hosszabb-rövidebb belső szakaszokra osztásának korábbi gyakorlatától. Jellemző tulajdonsága, hogy nem instrumentális, hanem vokális irányzatú, összhangban a zeneszerző egy későbbi kijelentésével, miszerint “a Gloria és egy vagy két hasonló szakasz kivételével igazából minden valódi egyházzenét csakis énekelni volna szabad.” Lágy, elmélyedő hangulat uralkodik a kompozíción, melynek legnemesebb része a Kyrie és a Credo.

Beethoven e művet Esterházy Miklós herceg felkérésére írta, aki felesége névnapjára rendelte meg a misét. A korábbi években Joseph Haydn készítette a meglepetés műveket, de ekkor már idős kora miatt már nem vállalta a hagyományos névnapi mise megírását. Magyarországon, Kismartonban mutatták be először 1807-ben. A herceg a bemutató után állítólag a következő szavakkal fordult a zeneszerzőhöz: “Aber lieber Beethoven, was haben Sie denn da wieder gemacht?” “De kedves Beethoven, mit művelt már megint?”

BUDAFOKI HANGVERSENYESTÉK 8.

Ezen az estén első vendégkarmesterünk, Guido Mancusi áll a zenekar élén.

Elsőként Hindemith Konzertmusik (op. 50) című, kéttételes alkotása csendül fel, melyet a szerző a Bostoni Szimfonikus Zenekar 50. évfordulójára komponálta. A bemutatóra 1931-ben került sor az említett zenekar előadásában.

Ezután Mozart egyik legismertebb zongoraversenye, a c-moll zongoraverseny hangzik el, melyet a szerző 1785-ben kezdett el írni, s amit egy év múlva mutattak be először. Mozart egyik legszenvedélyesebb, sötét tónusú versenyműve ez, melyet a legtökéletesebbnek tartanak hangszerelés és zeneiség szempontjából is. A zongoraszólót ezen az estén a húszas évei elején járó Mitra Kotte szólaltatja meg.

Az est harmadik műveként Mendelssohn Olasz szimfóniája hangzik el, melyet a szerző itáliai utazásai ihlettek. A szimfóniát 1833-ban komponálta a londoni Filharmóniai Társaság karmesteri meghívásának eleget téve. A művet még abban az évben bemutatták Mendelssohn vezényletével, de egy évvel később még átdolgozta, kottája pedig csak jóval később, a szerző halála után jelent meg.

BUDAFOKI HANGVERSENYESTÉK 7.

Dénes István karmester, zeneszerző, zongoraművész különleges programot állított össze a Budafoki Dohnányi zenekar ma esti koncertjére. Az estén elhangzó művek között több különlegesség is szerepel: elsőként Beethoven István király nyitányának Dénes István által készített átirata hallható majd, melyet egy mai zenekar technikai szintjéhez igazított a hangszereléssel, illetve a harangokkal. Ezután Liszt eredetileg zongorára írt Dante-Szonátája következik, szintén Dénes István zenekari átiratában, melyet Dante halálának, az Isteni Színjáték költőjének 700. évfordulójára készített. Az est második felében egy kortárs mű hangzik el, Chen Gang (1935-) kortárs kínai zeneszerző darabja, melyet hegedűre, zongorára vagy zenekari kíséretre írt a szerző. Dénes Istvánnak köszönhetjük, hogy elhozta Magyarországra ezt a művet, miután Kínában vezényelte. A koncert végül Dénes István művével zárul, melyet először hallhat a kedves közönség. Erkel Szózata és Egressy Béni Szózata is felcsendül a Himnikus szózatokban, melyeket Dénes István sző egybe, egyetlen darabbá.

BUDAFOKI HANGVERSENYESTÉK 6.

A karneváli időszakban egy igazi karneváli hangulatot idéző darabbal köszönti közönségét a BDZ. A cseh zeneirodalom egyik legismertebb szerzőjétől, Antonin Dvořáktól hallgathatja meg kedves közönségünk a Karnevál nyitányt. A mű 1891-ben született, a szerző egyik legtermékenyebb időszakában, abban az időben, amikor műveit sokfelé játszották, és mindenhol elismerésben, nagy sikerekben részesült. Elismertségét mutatja, hogy meghívást kapott a New York-i Nemzeti Zenei Konzervatórium igazgatói posztjára, melyet örömmel el is fogadott. A Karnevál nyitány az elutazása előtti utolsó darab, melyet Prágában mutattak be 1892-ben. Eredetileg három nyitányt komponált Dvořák Természet, Élet és Szerelem címmel, melyek egy szimfonikus költeményt alkottak. Csak később, a partitúrák kiadásakor – 1894-ben – kaptak külön opus számot és új címet: A természetben (op.91), Karnevál (op.92) és Othello (op.93). Dvořák a műhöz program-ismertetést is adott: egy magányos vándor érkezik alkonyatkor a város karneváli fergetegébe. A műben megjelennek a szerző számára oly kedves, szláv tánczenét idéző népies dallamok, hallhatjuk a karneváli tömeg örömujjongását, érezhetjük a mulatozók vidámságát, amit a darab közepén jól ellenpontoz a magányos vándor merengését megjelenítő rész, míg a darab végén visszatérünk a zajos karneváli hangulathoz, és örülhetünk a vidám zárásnak.

Köztudott, hogy a BDZ rendszeresen játssza kortárs magyar szerzők műveit, hogy minél szélesebb körben megismertethesse és megszerettethesse a mai kor zenejét. A mai estén Ott Rezső műve hangzik el. Ott Rezső a Zeneakadémián diplomázott fagottból, majd zeneszerzésből. S bár „komolyzenészként” végzett, a könnyűzene is szerves része életének fiatalkorától kezdve, még rockzenekart is alapított. Ezt mutatja, hogy a komponálás mellett gyakran vállal hangszerelési feladatokat ismert könnyűzenei együtteseknek, művészeknek. Komolyzenei, zeneszerzői munkásságának elismerését pedig több díj is bizonyítja. A mai estén a szerző Fagottversenye hangzik el Kotroczó Szabolcs fagottművész előadásában.

Az este utolsó műveként a cseh kortárs zeneszerző, Bohuslav Jan Martinů 6. szimfóniája hangzik el. Eredeti végzettségét tekintve hegedűművész, de fiatal éveiben tanult zeneszerzést is. Termékeny zeneszerzőként tartják számon, hiszen operák, balettek, zenekari, kamarazenei művek, énekes és hangszeres darabok alkotják életművét. Martinů romantikus zeneszerzőként kezdte, majd 1923-ban kivándorolt Franciaországba, ahol Párizsban új zenei stílusokat ismerhetett meg, később neoklasszicista stílusban komponált. 1941-ben emigrált Amerikába, itt kezdi el írni szimfóniáit. A ma este elhangzó 6. szimfóniát 1951-ben kezdte komponálni, és három évvel később fejezte csak be. A művet Charles Munch-nak, a Bostoni Szimfonikus Zenekar karmesterének ajánlotta, a zenekar fennállásának 75. évfordulójára „Fantaisies symphoniques” címmel. A három tételes mű eltér korábbi szimfóniáitól, a szerző maga is úgy nyilatkozott róla, hogy ez a szimfónia egy forma nélküli szimfónia

MINDEN JEGY ELKELT! BUDAFOKI HANGVERSENYESTÉK 5. – ÚJÉVI KONCERT

A Budafoki Dohnányi Zenekar hagyományos újévi koncertje sok-sok meglepetéssel, zenei sziporkával.

BUDAFOKI HANGVERSENYESTÉK 4.

Mozart rövid élete alatt a tradicionális nyilvántartás szerint 41 szimfóniát írt. Az A-dúr szimfónia a 29. ebben a sorban, melyet a szerző alig 18 évesen, vagyis 1774-ben komponált. Éppen egy bécsi útjáról tért haza, ahol apjával volt látogatóban. Valószínűleg itt hallhatta Haydn legújabb műveit, melyek nagy hatást gyakoroltak rá, s az új benyomások hatására jó néhány darab született ezután. Az A-dúr szimfónia is ezek közé tartozik, érződik rajta a fiatalos lendület és báj. Az első tétel allegro moderato, feszültséggel teli témával indul, majd egy csodálatos dallamú andante tétel követi, a harmadik tétel egy menüett, míg végül egy brili­áns fináléval zárja Mozart a darabját.

Tomaso Albinoni velencei kereskedő családban született, a zeneszerzést eleinte csak kedvtelésből művelte. Amikor gondtalan élete a család anyagi tönkremenetele miatt véget ért, folytatta a zeneszer­zést, hogy megélhetését biztosítsa. Ope­rák, versenyművek, szimfóniák, szonáták és szóló kantáták színesítik életművét. Albinoni az elsők között  írt darabokat oboára, több versenyművet is, melyek közül a mai estén a két oboára írt C-dúr versenymű szólal meg a BDZ előadásában.

Az este záró darabja Debussy egyetlen vonósnégyese, a g-moll kvartett. 1893-ban, 31 éves korában írta a művet, hagyományos négytételes vonósnégyes formában: szonáta, scherzo, lassú tétel, majd gyors finálé, a zenei hangzás azonban teljesen új. Egzotikus futamok, szokatlan akkordok, egyedi harmóniák, ciklikusan visszatérő főtéma teszi izgalmassá a darabot. Műve nagy si­kert aratott, annyira, hogy Ravelt is megihlette egy saját vonósnégyes komponálására.

BUDAFOKI HANGVERSENYESTÉK 3.

A mai estén olyan darabokat szólaltat meg a BDZ, amelyek a maguk korában nem tudták kivívni a közönség elismerését, s több évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezek a művek méltó helyükre kerüljenek a zeneirodalomban.

Először Edward Elgar egyetlen csellóversenye csendül fel a mai estén. Elgar brit zeneszerző jelentősebbnek tartott darabjai közül ez az egyik utolsó, melynek alapdallamát egy mandulaműtét után jegyezte le állítólag a szerző, több napi szenvedés és fájdalomtűrés után. Később ebből a dallamból bontakozott ki a csellóverseny, melynek 1919-es ősbemutatója kudarcba fulladt a kevés próbának, és a karmester ellenszenvének köszönhetően. Jó néhány évtizeddel később, a legendás csellista, Jacqueline du Pré játszotta a darabot koncerten, mellyel sikerült a zenemű elismerését kivívnia. Mai koncertünkön a fiatal cselló­feno­mén, Danielle Akta tolmácsolja nekünk a darabot.

Koncertünkön ezután Rachmaninov I. szimfóniája szólal meg. Az orosz szerző bár kivételes adottságokkal rendelkezett zongorajátéka terén, fiatal korától kezdve foglalkoztatta a komponálás. Zenetanára kifejezetten ellenezte zeneszerzői ambícióit, ezért Rachmanyinov végül elhagyta tanárát, aki így már nem akadályozhatta fej­lődését. Első operájával, melyet 1892-ben komponált, nagy szakmai elismerést vívott ki magának, így felbátorodva folytatta a komponálást. Pár évvel ezután írta meg I. szimfóniáját, melyet akkori szerelme iránti lelkesedése inspirált. Ám a mű bemutatója hatalmas bukás volt – állítólag a rosszul felkészült zenekar miatt –, amit Rachmaninov éveken át nem tudott kiheverni. Az idő azonban igazolta tehetségét, ma az egyik legjobb műveként tartják számon.

A Budafoki Dohnányi zenekart a mai estén Yeruham Scharovsky, izraeli karmester vezényli.

BUDAFOKI HANGVERSENYESTÉK 2.

A mai estén egy utazásra hívja meg a BDZ kedves közönségét. A pandémia időszaka alatt sokaknak nem volt lehetőségük arra, hogy töltődésként elutazzanak kedvenc tájaikra, vagy új tájak felfedezésére induljanak. Ezért Werner Gábor, a BDZ karmestere erre az estére olyan műveket tűzött programra, amelyek valamilyen módon felidézik a távoli tájak hangulatát, vagy éppen magának az utazásnak a csodálatos élményét.

Elsőként Franz Schubert III. szimfóniájának 4. tétele hangzik el. Schubertet a bécsi klasszika utolsó mesterének, és a romantika egyik első zeneszerzőjének tekintik. Rövid élete ellenére gazdag életművet hagyott maga után, a mai estén elhangzó darabot is lényegében 10 nap leforgása alatt írta meg. A szerző életében a teljes mű sosem hangzott el, a teljes szimfónia bemutatására 1881-ben került csak sor. Ezt megelőzően, 1860-ban Bécsben elhangzott a negyedik tétel, a mai koncerten is ez a tétel csendül fel, mely vidám, örömteli hangulatú fináléja a III. szimfóniának, és Rossinira emlékeztető stílusával, tarantella ritmikájával Szicília napfényes tájait fogja felidézni a hallgatóban.

Utazásunkon Wolf Péter hegedűversenye kísér tovább minket a világ különböző városaiba vagy tájaira. A szerző ezt a művét Baráti Kristóf és a Budapesti Vonósok felkérésére komponálta, majd később elkészítette a mű teljes szimfonikus zenekari változatát is, hat tételben, melyben hat tájat vagy várost látogatunk meg.

A jókedvű utazás egy tánccal indul a francia kikötőváros, Le Havre nevét viselő első tételben, melyben az indulás, útrakelés izgalma fogalmazódik meg. A következő állomás Andalúzia latinos, spanyolos tájaira vezet minket, majd innen Liverpoolba, a Beatles városába repülünk. Utazásunk itt egy hirtelen fordulattal a rengeteg történelmi és kulturális értéket őrző Jeruzsálembe visz, a béke megtalálásának reményében, majd Bihar tájait, és főleg az itt élő embereket látogatjuk meg, míg utolsó állomásunkon, Dublinban beülünk egy kocsmába, és élvezzük az ír zenét, és ír kocsmai hangulatot.

Wolf Péter nagy ívet bejáró utazása után a következő állomásunk a spanyol táj, latinos világ hangulatával ajándékoz meg minket, Hugo Wolf Der Corregidor szvitjében. Hugo Wolf osztrák zeneszerző az 1800-as évek második felében élt, és főként dalairól volt ismert. 1895-ben írta Der Corregidor című vígoperáját, melynek szövegkönyve Pedro Antonio de Alarcón y Ariza A háromszögletű kalap című elbeszélése alapján készült. A mai estén a szvit változatot szólaltatja meg a BDZ. A történetben igazi mediterrán bonyodalmakkal találkozunk: nagy felfordulást okoz, hogy a molnár azt hiszi, hogy felesége viszonyt folytat a falu bírójával . Mindehhez az andalúziai táj és az andalúziai falvak mindennapjai adnak hátteret.

Spanyol utunk után visszatérünk Itáliába, és Csajkovszkij Olasz capriccio-jával újra élvezhetjük a napfényes tájak lelket melengető élményét, hallhatunk érzelmes szerenádot, utcai mandolinzenélést, beállhatunk újra tarantellát táncolni, miközben élvezhetjük az itáliai dalok fülbemászó motívumait.

Szeretettel várjuk kedves közönségünket erre az utazásra, jöjjenek el, dőljenek hátra lehunyt szemmel, és érezzék a tenger illatát, a napfényt és élvezzék az új, esetleg ismeretlen tájak csodálatos világát.

BUDAFOKI HANGVERSENYESTÉK 1.

Csodagyerekek koncertje

Hollerung Gábor 3 olyan szerzőtől választott művet idei évadunk első budafoki koncertjéhez, akik a maguk idejében csodagyerekeknek számítottak.

Elsőként Georg Philipp Telemann Burlesque de Quixotte Suite-jét játsszuk. A német zeneszerző zenei oktatásban nem részesült, azonban korán megmutatkozó tehetségét a szülői tiltás ellenére tanárai mindig segítették. Tízévesen már több hangszeren játszott, tizenkét évesen megírta első operáját. A mai napig a legtermékenyebb zeneszerzőként tartják számon, több, mint 3000 művet komponált. A mai estén élete utolsó évében írt művét, a Burlesque de Quixotte Suite-et hallhatja a közönség. A mű alapjául Cervantes Don Quijote de la Mancha című regénye szolgált, melynek főhőse – vándorló lovagnak képzelve magát – elindul kalandokat keresni. A Burlesque szó gúnyolódást, tréfát, bohózatot jelent, s Telemann azért ezt a címet adja művének, mert ezzel utal a prózai valóságot a lovagi világ eszményeivel felruházó figura helyzetkomikumaira. A vonóskarra írt mű egy francia nyitánnyal indul, amit hat további tétel követ, melyben találkozhatunk Dulcineával, Sancho Panza-val és a Szélmalmokkal is.

Az est következő csodagyereke Erich Wolfgang Korngold. A Brno-i születésű  zeneszerző négyévesen már négykezest játszott édesapjával, hétévesen pedig komponált, tizenhárom évesen első műveit mutatta be. Zenei karrierje akkor vett nagy fordulatot, amikor a világhírű amerikai rendező, Max Reinhardt felkérte őt, hogy készülő filmjéhez, – az 1935-ben bemutatott – Szentivánéji álom című filmhez filmzenét írjon. Korngold annyira jól látta el ezt a feladatot, hogy ezután több más filmhez is komponált kísérő zenét, új műfajt teremtve ezzel, a szimfonikus filmzene műfaját. Később három Oscar-jelölés és két Oscar-díj tulajdonosa lett ebben a műfajban. A ma este elhangzó Sok hűhó semmiért szvit a szerző egy korai darabja, melyet 1918-ban komponált a schönbrunni Schlosstheater társulata számára a shakespeare-i darab kísérőzenéjeként. A ma este elhangzó szvit négy tételből és egy nyitányból áll.

Koncertünket Camille Saint-Saëns II. szimfóniájával zárjuk. A francia zeneszerző szintén csodagyerekként látta meg a napvilágot 1835-ben. Még járni és beszélni is alig tudott, amikor már zongorázni tanult, 3 évesen már túl volt első zongoradarabjának megkomponálásán, 7 évesen zeneszerzést tanult, 11 évesen zongoristaként koncertezett, 13 évesen a Párizsi Konzervatóriumba nyert felvételt, ahol végül zenei tanulmányait végezte. A ma este elhangzó II. szimfóniáját 1859-ben komponálta, melyet még ugyanebben az évben Lipcsében be is mutattak. A Párizsi bemutatóra egy évvel később került sor, ahol a művet Jules Pasdeloup karmester vezényelte, akinek egyébként maga Saint-Saëns a szimfóniát dedikálta.  Egy rövid bevezetés után fúgával indul a mű, melyet egy rövid adagio tétel, majd egy rendhagyó scherzo követ, végül pedig egy tarantellával zárul a szimfónia.

ZENEPLUSZ BÉRLET 4. DAL A FÖLDRŐL

Haydnt, a bécsi klasszika mesterét, jogosan emlegetik a szimfónia atyjaként, hiszen több, mint 100 szimfóniát komponált, s az ő hatására alakult át az eredetileg háromtételes szerkezetű szimfónia négytételessé a menüett beiktatásával a zárótétel elé. A 99. szimfónia az úgynevezett londoni szimfóniák közé tartozik, melyekből összesen tizenkettőt komponált a szerző 1791-1795 között londoni útjai alkalmával.

Közel 60 éves volt, amikor 1790-ben Eszterházy Miklós halálával megszűnik első karmesteri állása az Eszterházy hercegek udvari zenekarában. Hogy megélhetését biztosítsa, elfogadja Johann Peter Salomon meghívását Londonba, aki egy operát, egy fél tucat szimfóniát és más egyéb darabokat rendelt a szerzőtől. Haydn teljesíti a megrendelést, s bár operáját, az Orpheusz és Euridikét nem sikerült életében bemutatni, szimfóniái hatalmas sikert aratnak, s Haydn igen nagy népszerűségre tesz szert Londonban. Két év után tér vissza Londonból, de készülve következő utazására, 1793-ban megírja 99. Esz-dúr szimfóniáját, amit a következő évben Londonban mutatnak be. A szimfónia megírásakor Haydn már öreg rókának számított, mégis hoz néhány újítást a művében. Többek között életében először bevezeti a klarinétot a szimfóniájába, ami valószínűleg a nála jóval fiatalabb, s ekkorra már elhunyt Mozart hatásának köszönhető. Hangnemváltásokban gazdag első tétellel indul a darab, szonáta formájú adagio tétel követi, majd a menüett után egy élénk fináléval zárul a szimfónia.

Mahler Dal a Földről című művét életének egyik legkritikusabb időszakában komponálta: nem sokkal ezelőtt vesztette el egyik kislányát, egészségi állapota is megromlott, ekkor derült ki szívbetegsége, illetve házassága is válságba jutott. Hogy borongós hangulatán javítson, egyik ismerőse egy verses kötetet ajándékozott neki, Hans Bethge német filozófus és germanista verseskötetét, amiben 8. századi kínai versek átköltései találhatók. A versek tartalmában lévő bölcsesség és a melankolikus hangnem annyira megérintette Mahlert, hogy úgy döntött, kiválaszt hat szöveget, amelyre zenét komponál. Így született meg 1908-ban ez a dalciklus, melyben találunk bordalt, dalt az őszi napsugárról, a fiatalságról, a szépségről, a tavaszról, vagyis mindarról, ami örömöt okoz, de ugyanakkor szenvedést is múlékonysága miatt, s a ciklust végül a Búcsú dala zárja, mely transzcendentális magasságokba emel minket.