ZENEPLUSZ BÉRLET 3. SMETANA: AZ ELADOTT MENYASSZONY – SZCENÍROZOTT ELŐADÁS

Smetana operái közül leginkább Az eladott menyasszony (Prodaná Nevesta) tartozik bele a cseh nemzeti klasszikus kánonba. Más nyelvekre – The Bartered Bride – az elcserélt szinonimával szokták fordítani, ami még jobban kidomborítja Smetana operájának komikus, mesebeli jellegét. A falusi szerelmi történet nagyon egyszerű: Mařenka szereti Jeníket, de a szülei a helyi gazdag Micha másik fiát, Vaseket szánták neki férjül. Jeník megállapodik a házasságközvetítővel, hogy lemond a Mařenkával tervezett frigytől egy hatalmas összegért, de azzal a feltétellel, hogy Mařenka a Mícha legidősebb fiához menjen feleségül. Jeniken kívül senki sem tudja a faluban, hogy ő maga is Mícha elveszett fia. Az alku tehát létrejön, ami sok-sok bonyodalmat, szerelmi cívódást okoz. De a végén, mint Molière vígjátékaiban is, egy nem várt fordulattal minden a helyére kerül. Minden jó, ha a vége jó: a falu népe is boldog, és vidám dalra és táncra perdül. Smetana annyira el volt bűvölve a mesés történettől, hogy gyönyörű prelúdiumot komponált: az opera nyitánya később önálló koncertdarabként szerepelt.

SZERGEJ NAKARJAKOV ÉS A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

A világhírű trombitaművész, Szergej Nakarjakov az 1990-es évek elején robbant be a nemzetközi zenei életbe. A legnagyobb karmesterekkel játszott, többek között Sir Neville Marriner, Kent Nagano, Mihail Pletnyov, Sakari Oramo, Jaap van Zweden, Valerij Gergijev, Vlagyimir Szpivakov, Christoph Eschenbach, Vladimir Ashkenazy és Jiří Bělohlávek koncertjein működött közre. Tizenötnél is több CD-felvételt készített, melyeket a legjelentősebb lemeztársaságoknál rögzített. A legfontosabb hangversenytermekben lép fel, versenyművek szólistájaként éppúgy, mint kamarazenészként. Állandó zongorista partnere a belga Maria Meerovitch, illetve nővére, Vera Ohotnyikova.

Zenekarunk  közreműködésével az olasz romantika pompás hangversenydarabját, Amilcare Ponchielli trombitaversenyét, valamint a korszak egyik legjelentősebb francia trombitavirtuóza, Joseph Jean-Baptiste Laurent Arban nápolyi népdalra írt variációsorozatát, A velencei karnevált adja elő.

ZENEPLUSZ BÉRLET 1. MOZART: DON GIOVANNI

Wolfgang Amadeus Mozart kétfelvonásos Don Giovanni-ját bő 220 éve mutatták be Prágában, de maga a Don Juan téma már akkor is jó négy évszázada terítéken volt, írók tucatjai tettek kísérletet feldolgozására. A legmaradandóbb, és mind közül a leginkább kiemelkedő változatot azonban Lorenzo Da Ponte szövegkönyvének és Mozart muzsikájának köszönhetjük. Bár az eredeti cselekmény is tele van váratlanabbnál váratlanabb fordulatokkal, de Hábetler András, a mostani szcenírozott előadás rendezője még csavart is egyet a történeten, s az operát a múlt század húszas éveinek dekadens világába illesztette. S ha valakinek nem lenne elég Don Giovanni gátlástalanságokban, hazugságokban és átverésekben gazdag világa, igazi szemfényvesztést is láthatunk majd: Ungár Anikó által betanított bűvésztrükkök is színesítik a produkciót. A kiváló szólistákat és a Budafoki Dohnányi Zenekart Guido Mancusi vezényli.

MEGÉRTHETŐ ZENE 5. KOLLEKTÍV ZENEI EMLÉKEZET – STAR WARS – MINDEN JEGY ELKELT!

John Williams életműve kiemelkedik a modern filmzene világából hihetetlen sokszínűségével, magas mesterségbeli tudásával, és a klasszikus zenei gondolkodás minden eszközének használatával.

A hangversenyen John Williams leghíresebb filmzenéi csendülnek fel, felmutatva egyfelől ezek zenei gyökereit Wagnertől Prokofjevig, másfelől bepillantást kaphat a kedves közönség a zeneszerző műhelyébe, gondolkodásmódjába, eszközrendszerébe.

MEGÉRTHETŐ ZENE 4. HANGULATOK

Debussy Noktürnök című műve az impresszionizmus egyik kiemelkedő alkotása. A műben jól tetten érhető a zeneszerző gondolkodásmódjának különleges képszerűsége, a fények és a színek iránti különleges érzékenysége. Szokatlan vagy sajátos módon a mű ihletője nem egy francia kortárs festő, hanem az amerikai Whistler. Az ihlető képek címei valójában színek, Debussy saját maga által adott programjában mindhárom tétel főszereplője az éjszakai fényjáték. Az első tételben a mozdulatlan felhők élménye, a másodikban egy éjszakai ünnep villanásai, és az ünnepen áthaladó menet hangulata fogalmazódik meg. A harmadik tételben a vízfelszínen meg-megcsillanó holdfény és a hullámok játékából a szirének hangját hallja ki a szerző. A mű kézzelfoghatóan képszerű, és sok szempontból kapcsolódik a romantikus szimfonikus költemények tradíciójához.

MEGÉRTHETŐ ZENE 3. TÖRTÉNELEM

Respighinek ez a műve a képszerű komponálási technika egyik jellegzetes példája. A mű valamennyi tételében a szerző  Róma egy jellegzetes helyéhez egy képet, hangulatot vagy történelmi jelenetet társít. Az első tételben Róma egyik legnépszerűbb parkja, a Villa Borghese hatalmas kiterjedésű kertje adja a hátteret a gyerekek játékának, csúfolódásának, illetve a sok gyerek keltette zűrzavarnak a zenei megfogalmazásához.

A második tétel a Fantasztikus szimfónia és az Egy kiállítás képeinek hangulatára emlékeztet. A katakombák titkát szerzőnk ezúttal gregorián dallamok felidézésével jeleníti meg.

A harmadik tételben a Gianicolo fenyői egy fülledt éjszakai kép hangulatát idézik meg, melynek a végén a csalogány dala jelzi a hajnal érkezését.

Az utolsó tételben egy történelmi emlék képe körvonalazódik, amint a győztes és dicső római hadsereg a Capitolium felé vonul.

MEGÉRTHETŐ ZENE 1. BIBLIA

Hangversenyünkön Georg Friedrich Händel máig legnépszerűbb művét, egyben a világ egyik leggyakrabban játszott oratóriumának, a Messiásnak a második, Passió részét hallgathatják meg. Első alkalommal 1742. április 13-án Dublinban szólalt meg, s az alkotás diadalmenete a következő évi londoni koncertekkel folytatódott. Händel számára az általa irányított koncerteken rendkívül fontos volt, hogy minden szöveg elhangozzék, mivel – a zenetörténetben talán egyedüliként – kizárólag a Bibliából vett, szó szerinti idézeteket dolgozott fel (a szövegkönyvet barátja és munkatársa, Charles Jennens állította össze). Ezen a délelőttön a Budafoki Dohnányi Zenekar állandó partnere, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság tolmácsolásában hallgathatja meg a közönség.

DOHNÁNYI BÉRLET 5.

Ezen az estén a Dohnányi Zenekart a taiwani származású karmester, Yu-An Chang vezeti Szentpáli, Beethoven és Sibelius műveiben.

Elsőként Beethoven grandiózus világába kerülünk a német zeneszerző Karfantáziájával, mely rekord idő alatt született meg, ugyanis Beethoven egy már megszervezett jótékonysági koncert záródarabjának szánta hirtelen ötlettől vezérelve. A koncert Beethoven V. és VI. szimfóniájának premierje volt, melyre 1808. dec. 22-én került sor. Az estet a zongorára, szóló énekesre, vegyeskarra és zenekarra írt Karfantázia zárta, melyen maga Beethoven zongorázott, állítólag a helyszínen improvizálva saját részét.

Ezt követően a fiatal magyar tubaművész és zeneszerző, Szentpáli Roland Rapszódia című közönségkedvenc műve hangzik el, mely egy igazi one-man show zenekarunk klarinétosa, Szepesi Bence számára, népzenei elemekkel.

Végül mai esténket Sibelius II. szimfóniájával zárjuk, melyet „függetlenség” melléknévvel is szoktak illetni, mert sokáig Finnország Oroszországtól való függetlenségi törekvéseit szimbolizálta. Sibelius ezt a művét olaszországi tartózkodását követően írta, ami nagy hatást gyakorolt rá. Ez a műve sokkal inkább lélekkel teli, mint első szimfóniája, maga a szerző is úgy hívta: a lélek vallomása.

ZENEKARI ŐSBEMUTATÓ – VAJDA, SCHUMANN, SAINT-SAËNS

Robert Schumann a romantikus zene rövid életű, ám termékeny zeneszerzője: zongoraművek, dalok, szimfonikus és kamarazenei művek szerepelnek főleg életművében. Az Ouverture, Scherzo és Finale-t élete egyik legtermékenyebb és legboldogabb időszakában, nem sokkal házasságkötése után, 1841-ben vetette papírra. Sinfonietta-nak nevezte el akkor, és mint második szimfóniájaként gondolt a darabra. A szimfóniákra jellemző lassú tétel azonban hiányzik a műből, ezért később átnevezte a művet, amely így nyerte el végső címét: Ouverture, Scherzo, Finale. A darabot néhány év múlva újra átnézte, és a Finale tétel kisebb változtatásaival a mű ekkor nyerte el végleges formáját. S bár lassú bevezetővel indul a Nyitány, allegro-ban folytatódik, amit aztán az élénk tempójú táncos scherzo követ, s végül a főtéma motívumainak visszatérésével egy codával zárul a Finale. Egy diadalmas, erőteljes, áradó romantikus zene élményével ajándékoz meg minket Schumann ezzel a művével.

Vajda János a 20. századi magyar zene egyik legizgalmasabb és legsokoldalúbb zeneszerzője, ráadásul a ma este felcsendülő művének zenekari ősbemutatójának lehetnek szem- és fültanúi. Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, zenepedagógus, akinek zenei munkássága a zene számos területére kiterjed: operák, balettek, zenekari és kamarazenekari művek, kórusművek, dalok alkotják eddigi életművét. A Budafoki Dohnányi Zenekar gyakran tűzi műsorára Vajda János darabjait, ezért az idei évadból sem hiányozhatott Vajda mű a koncertműsorból. Ezen az estén a szerző egyik új darabját mutatjuk be, a Vier vorletzte Lieder-t, aminek zongorás bemutatója októberben volt. A dalokat Vajda János műveinek rendszeres előadója, Meláth Andrea tolmácsolásában hallhatják.

Saint-Saëns a 19. századi francia zeneirodalom egyik legismertebb alakja, aki hatalmas életművet hagyott hátra. Kivételes tehetségű csodagyerek volt, akinél már 3 éves korában megmutatkoztak zenei képeségei. Zongorázni tanult, majd felvették a Párizsi konzervatóriumba, aminek az elvégzése után orgonistaként helyezkedett el a St. Madelain templomban. Egyik játéka alkalmával Liszt Ferenc is jelen volt, s Saint-Saens játékát hallva a világ egyik legjobb orgonistájának titulálta. 3. szimfóniáját 1886-ban komponálta, melyet ugyanebben az évben májusban mutattak be Londonban. Két hónappal később, Liszt Ferenc halálakor Saint-Saëns a szimfóniát pártfogójának ajánlotta. A szimfóniát orgonaszimfóniaként is emlegetik, bár ez félreértésekre adhat okot. Valójában egy zenekari szimfóniáról van szó, amelyben a hangszerek királynője, az orgona is helyet kap.

DOHNÁNYI BÉRLET 3.

Kedves Közönségünk!

Dohnányi bérletünk jelen koncertjében műsorváltozás történt, az elmaradt műsor azonban a jövő évadban megtartásra kerül.

A mai estén elsőként Nicolai A windsori víg nők című operájának nyitánya csendül fel. Az opera Shakespeare 1599-ben írt vígjátékának történetét dolgozta fel, de sokat változtatott rajta. Művét saját jegyzetei alapján rendeli meg Hermann Salomon Mosenthaltól (1821-1877) a sikeres librettistától (ő írta többek között Goldmark Sába királynőjének szövegét is). A zeneművet eredetileg a bécsi Hofoper számára írta, de annak vezetője különféle mondvacsinált kifogásokkal visszautasította. Talán a méltatlan bánásmód miatt hagyta ott az intézményt és szerződött át Berlinbe, ahol többszöri halasztás után került színpadra operája. A bemutatót ő maga vezényelte.

Ezt követően Mozart A-dúr zongoraversenyét hallgathatjuk meg Ránki Fülöp közreműködésével. Az első tételből napsugaras fényben ragyog ki az A-dúr hangnem minden fiatalos bája, vidámsága. A zenekar által bemutatott dallamokat a zongora virtuózan pergeti tovább. A lassú tétel fisz-moll hangnemű siciliánója könnyes, fájdalmas zene. A zárótétel eleje vidám, huncut hangvételű, mintha Papageno űzne tréfát a varázslatos hatalmasságokkal. A tétel közepén szenvedélyessé komorul a hangvétel, ismét a fisz-moll fájdalmas régióiba jut, majd ismét vidám hangulatra vált, a záró kódában jut tetőpontjára ez a vidámság.

Befejezésként pedig Brahms I. szimfóniáját hallhatják, mely egy korszakváltás szimbóluma, a romantikus gondolkodás, a romantikus nagy forma első jelentős megnyilvánulása.