Leírás

Az Énekel az ország kezdeményezés az 1986-ban indult fővárosi középiskolások egyesített énekkari projektjéből nőtte ki magát országos rendezvénnyé.
Évről évre több, mint 400 kórusénekes gyűlik össze az ország minden tájáról és határainkon túlról is, akik több hónapos készülést és egy intenzív kórushétvégét követően a zeneirodalom legjelentősebb alkotásait szólaltatják meg Hollerung Gábor vezetésével. A koncert során maradandó zenei élménnyel gazdagodnak mind a résztvevők, mind pedig a közönség.

Mélyen vallásos katolikusként a hit fontos volt Dvořák számára, ugyanakkor meglehetősen toleráns is volt mások hitével szemben; hegedűversenyét a nagy zsidó hegedűművésznek, Joseph Joachimnak írta, és hosszú barátság fűzte a lutheránusból lett agnosztikus zeneszerzőhöz, Johannes Brahmshoz is. Brahms hitetlenségéről egyszer a következőket írta: “Micsoda ember, micsoda finom lélek – és nem hisz semmiben! Nem hisz semmiben!”

Van egy történet Dvořák fiatalkorából, amely talán még fontosabb a Te Deum megértéséhez. Emlékezetessé lett, hogy egy alkalommal a családi ima közben felkiáltott: “Én ott imádkozom a legjobban az ablaknál, a kinti zöldre és az égre nézve!”. Dvořák hitének színvilágát a természet szeretete adta: a Te Deumhoz írt zenéje is olyan „földízű”, annyira cizellálatlan, amire az egyházi zene éteri világában általában nem találunk példát.

A Te Deumra nagy hatást gyakorolt az operairodalom is. Verdi 1874-ben írt Requiemjéhez hasonlóan a zene színpadiassága és drámaisága inkább az operaházban, mint a kóruskoncerteken jellemző. Két kiváló operai szólista, egy szoprán és egy basszus szerepel a műben (ugyanolyan szólóhangok, mint amelyeket Brahms a Német Requiemben használt). A szólók jól tagolják a húszperces művet, így a különböző részek könnyen áttekinthetővé válnak.

Beethoven mindössze 3 egyházi művet komponált, ebből az egyik a c-dúr mise. Nem nevezhető szabályos egyházi zeneműnek. Nem hasonlít sem Haydn, sem Mozart miséihez, de egyértelműen Haydn kései miséinek modelljeire támaszkodik. Az öt hagyományos misetétel öt nagy egységként való megkomponálásával a zeneszerző e műfajban is új útra lépett, eltérve az egyes tételek hosszabb-rövidebb belső szakaszokra osztásának korábbi gyakorlatától. Jellemző tulajdonsága, hogy nem instrumentális, hanem vokális irányzatú, összhangban a zeneszerző egy későbbi kijelentésével, miszerint “a Gloria és egy vagy két hasonló szakasz kivételével igazából minden valódi egyházzenét csakis énekelni volna szabad.” Lágy, elmélyedő hangulat uralkodik a kompozíción, melynek legnemesebb része a Kyrie és a Credo.

Beethoven e művet Esterházy Miklós herceg felkérésére írta, aki felesége névnapjára rendelte meg a misét. A korábbi években Joseph Haydn készítette a meglepetés műveket, de ekkor már idős kora miatt már nem vállalta a hagyományos névnapi mise megírását. Magyarországon, Kismartonban mutatták be először 1807-ben. A herceg a bemutató után állítólag a következő szavakkal fordult a zeneszerzőhöz: “Aber lieber Beethoven, was haben Sie denn da wieder gemacht?” “De kedves Beethoven, mit művelt már megint?”

Előadók

Fodor Beatrix – szoprán
Megyesi Schwartz Lúcia – alt
Szerekován János – tenor
Pataki Bence – basszus

Országos Egyesített Kórus
Budafoki Dohnányi Zenekar

Vezényel: Hollerung Gábor

műsor

Dvořák: Te Deum
Beethoven: Kismartoni mise

videó
2021-07-10 - 18:00
Pesti Vigadó - Budapest, Vigadó tér 2, 1051
ÉNEKEL AZ ORSZÁG 2021 – INGYENES ONLINE KONCERT
Hozzáadás a naptárhoz