SMETANA: AZ ELADOTT MENYASSZONY az M5 műsorán

2022-ben nagy sikerrel mutattuk be Smetana Az eladott menyasszony című operáját, melyet most az M5 csatorna tűzott műsorra a Müpart Classic keretein belül.

Smetana operái közül leginkább Az eladott menyasszony (Prodaná Nevesta) tartozik bele a cseh nemzeti klasszikus kánonba. Más nyelvekre – The Bartered Bride – az elcserélt szinonimával szokták fordítani, ami még jobban kidomborítja Smetana operájának komikus, mesebeli jellegét. A falusi szerelmi történet nagyon egyszerű: Mařenka szereti Jeníket, de a szülei a helyi gazdag Micha másik fiát, Vaseket szánták neki férjül. Jeník megállapodik a házasságközvetítővel, hogy lemond a Mařenkával tervezett frigytől egy hatalmas összegért, de azzal a feltétellel, hogy Mařenka a Mícha legidősebb fiához menjen feleségül. Jeniken kívül senki sem tudja a faluban, hogy ő maga is Mícha elveszett fia. Az alku tehát létrejön, ami sok-sok bonyodalmat, szerelmi cívódást okoz. De a végén, mint Molière vígjátékaiban is, egy nem várt fordulattal minden a helyére kerül. Minden jó, ha a vége jó: a falu népe is boldog, és vidám dalra és táncra perdül. Smetana annyira el volt bűvölve a mesés történettől, hogy gyönyörű prelúdiumot komponált: az opera nyitánya később önálló koncertdarabként szerepelt.

MIKOLAY LUGOSI ZSÓFIA HEGEDŰ MA DIPLOMAKONCERTJE

J. S. Bach: 1. (g-moll) hegedűszonáta, BWV 1001 – 1. Adagio, 2. Fúga
Grieg: 1. (F-dúr) hegedű-zongora szonáta, op. 8
Mozart: 5. (A-dúr) hegedűverseny, K. 219
Saint-Saëns: Bevezetés és rondo capriccioso, op. 28

RENDEZŐ:

Zeneakadémia Koncertközpont

JEGYÁR:

A koncertre a belépés díjtalan a terem befogadóképességének határáig.

ZEMPLÉNI FESZTIVÁL – CINEFONIC

A Budafoki Dohnányi Zenekar filmzene koncertjei mindig óriási érdeklődésre tartanak számot. A CINEFONIC kiváló filmzenékkel, filmes képi világgal, Hollerung Gábor élvezetes konferálásával és szuggesztív vezényletével várja közönségét, egy teljes kikapcsolódást nyújtó nyári estén, ezúttal a Tokaj Fesztiválkatlanban. A BDZ a filmzeneirodalom legjavából válogat, az örökzöldek mellett a legújabb sikerfilmek zenéi is felcsendülnek.

ZENEPLUSZ BÉRLET: BERNSTEIN: SZIMFONIKUS TÁNCOK A WEST SIDE STORYBÓL // WEBBER: REQUIEM

A Budafoki Dohnányi Zenekar soron következő koncertje a 20. század második felének két kiemelkedő alkotását kínálja a közönségnek – a Budapesti Akadémiai Kórustársaság közreműködésével, a karmesteri pulpituson pedig a BDZ első vendégkarmesterével, Guido Mancusival.

A West Side Storyt nem kell bemutatni senkinek. A kultikus musical az 1950-es években, New Yorkban játszódik az Upper West Side-on. A történet Shakespeare Rómeó és Júlia című drámája nyomán született: a középpontban két viszálykodó család áll, itt azonban két különböző etnikai hátterű utcai tinédzserbanda között feszül az ellentét. A koncert keretei nem adnak lehetőséget arra, hogy Leonard Bernstein musicalje teljes egészében elhangozzék, de a Szimfonikus táncok a West Side Storyból című virtuóz zenekari szvit teljes képet ad az eredeti mű valamennyi zenei rétegéről. Felcsendül majd a cool jazztől a latin-amerikai társastáncokon át a szinte Stravinskyra emlékeztető klasszikus zenéig számos ismerős hangvétel a West Side Story közkedvelt részleteinek köszönhetően.

A hangverseny második felében az elsősorban musicalszerzőként ismert Andrew Lloyd Webber Requiem című műve szólal meg, amelyet édesapja emlékére komponált. A zeneszerző, aki nem a 20. század modernista vonulatát kívánta folytatni, hanem az angol egyházzenei hagyományból, továbbá Fauré Requiemjéből és Orff Carmina Buranájából merített ihletet, ezzel a művével is bebizonyította sokoldalú tehetségét. A Requiem természetes dallamvilága, színpompás hangszerelése és élénk ritmikája nem igényel részletes kommentárt. Külön ki kell azonban emelni a Pie Jesu tételt, a női és a fiúszoprán duettjét, amelybe a kórus is bekapcsolódik, és amely a kompozícióból kiragadva, önmagában is sikerszámmá vált.

ZENEPLUSZ BÉRLET: VESZEDELMES VISZONYOK

Az előadásra minden jegy elkelt, azonban élőben, online is követheti a közvetítést a Müpa honlapján, illetve Youtube csatornáján.

Színházat kínálunk. De a tánccal kiegészülő zenés színházi játékunkban egy szokványos színházi előadásnál jóval nagyobb hangsúlyt kap a zene. Mozart életművének hatalmas palettájáról nagyon sokféle műfajból választottunk részleteket. Megszólalnak szimfóniák, divertimentok, mise, szerenád, különböző hangszerekre írt versenyművek, orgonafantázia és nyilvánvalóan több operarészlet is. A zeneművek egyes színekben a szöveg alatt csendülnek fel, és a drámai szituációt hivatottak alátámasztani, némely zenemű saját jogán kerül előtérbe, vagy éppen Bozsik Yvette koreográfiájához ad alapot bizonyos jelenetekben – hiszen a produkciónak fontos eleme lesz a tánc, a mozgás is.

Az idén szintén 30 éves Bozsik Yvette Társulat művészei alakítják a főszereplők körül sürgölődő inasokat, szobalányokat, akik az urak és úrhölgyek minden titkát ismerik.

A BDZ állandó alkotópartnere, Árva Nóra a tőle megszokott ízléssel és arányérzékkel teremti meg díszletei és jelmezei által azt a sajátosan mai rokokó miliőt, amelyben a szereplők léteznek.

A BDZ maga adja a teljes, élő zenei alapot Hollerung Gábor vezényletével.

Mindazonáltal a produkció sikerének záloga, hogy a hazai színjátszás néhány igazán kiemelkedő művésze jeleníti meg a Choderlos de Laclos által megálmodott, izgalmas és összetett karaktereket. Bakos-Kiss Gábor rendezése ezt a rendkívül sokrétű alapanyagot építi fel úgy, ahogy ez a sokak által jól ismert történet még soha nem került színre.

ZENEPLUSZ BÉRLET: MÍTOSZOK ÉS ISTENEK – az emlékezet tárháza

 

Mai hangversenyünk a mítoszokba enged némi betekintést. Az első részben egy modern mítosz kultikus zenéjét hallhatják, mely rengeteget merít a hangverseny második részében felcsendülő szerzőktől, így Wagner, Mahler és konkrétan a Planéták zenéjéből, ugyanakkor egy ősi mitikus történet modern feldolgozása.

Előadásunk második részében Velekei László koreográfiájával a Győri Balett az Istenek játéka c. táncjátákot mutatja be, mely szintén a mítoszokból táplálkozik. Lényegében azt a gondolatot járja körül, miszerint a lét végességét nem ismerő Istenségek számára az élet csupán egy valóságos tét nélküli játék. Bár hibáik, erényeik és jellemük nagyon is emberi, harcaikra, szerelmeikre és viszályaikra nem vetül a végesség, a visszafordíthatatlanság árnyéka. Talán ezért sem érinti meg őket a halandók tragédiákkal teli világa, mindez számukra csupán járulékos veszteség. A halandókra legtöbbször ügyet sem vetve élik szeszélyes életüket a halhatatlanság kényelmében, és így teremtik meg a földi élet zűrzavarát, traumáit, kataklizmáit és szépségeit is.

De ne feledjük: az isteneket az ember képzelete teremtette. Az ő létezésük a mi magyarázatunk a világ létezésére. Így, amikor ők távolodnak el tőlünk, akkor vajon nem mi szakadunk-e el a teremtés lényegétől? Vajon nem azért teremtettük őket halhatatlannak, hogy megőrizzenek számunkra egy fontos szeletet abból a világból, amit értéknek tartottunk?

ZENEPLUSZ BÉRLET: Händel: Messiás

Händel Messiása az oratóriumirodalom talán leghíresebb darabja. A brit zenei tradícióban ez a Händel mű számít „Az Oratóriumnak”, Halleluja tétele pedig szinte a britek második himnusza, amit a mai napig állva hallgatnak meg a hangversenyeken. A mű összetétele – sok más oratóriumhoz hasonlóan – számos változáson ment keresztül az évszázadok folyamán; bizonyos tételeket gyakran játszottak, míg más tételek kimaradtak. Az egyes áriák pedig különböző hangfajokon szólaltak meg. A mű előadási apparátusa is sokat változott: az egészen kicsi zenekartól az ezer előadót felölelő monumentális produkciókig bezárólag szinte mindenféle változatban elhangzott már.

A Messiásnak a mai napig két számon tartott és gyakran felbukkanó átdolgozása van. Az egyik Mozarttól származik, a másik pedig az 1950-es évekből Sir Eugene Goossens tollából született.

A BDZ mindkét átdolgozást játszotta már. Mozart változata, amely nem csak egy áthangszerelt, de egyben rövidítéseket is tartalmazó változat, Händel egyszerű hangszerelését kívánja dúsítani, míg Goossens a 19 – 20. század túlburjánzó „gigazenekarait” igyekszik közelíteni az eredeti Händel oratóriumhoz.

A BDZ és a Müpa közös ZenePlusz koncertje a mozarti hangszerelésből és tételösszeállításából indul ki. Az előadás egyetlen tételt emel vissza az eredeti Händel verzióból, „Ha az Úr velünk, hát ki ellenünk…” (If God be for us) kezdetű tételt. A felcsendülő verzió eredetileg a német fordításra készült, a BDZ azonban megőrzi előadásában az eredeti angol szöveget, amely mind az előadó, mind a hallgatók számára komfortosabb hangversenyélményt kínál.

A koncert egyik különlegessége, hogy négy rendkívül tehetséges, fiatal horvát szólista működik közre, akikre Hollerung Gábor, az est karmestere a zágrábi Vatroslav Lisinski Concert Hall egyik 2023 tavaszi hangversenyének közös munkálatai folyamán figyelt fel. Hollerung Gábor közismerten elkötelezett a fiatal tehetségek iránt, így nem meglepő, hogy e négy fiatal énekesnek ily módon kívánja elindítani a nemzetközi karrierjét.

Az előadás másik különlegessége, hogy a ZenePlusz sorozat elvét követve a zene nem önmagában, hanem valamely társművészettel együtt alkot művészeti egységet. Ez alkalommal a témához és a zenéhez illeszkedő, azt kiegészítve az élményt még teljesebbé tevő, kivetített képzőművészeti alkotások kötik le a közönség vizuális energiáit.

MEGÉRTHETŐ ZENE 2023-24/5 – ISTEN MÉGSEM HALOTT!

Richard Strauss szimfonikus költeménye és a forrását jelentő Nietzsche mű viszonya az egyik legtalányosabb, legellentmondásosabb és legtöbb teóriát szülő kapcsolat a zenetörténetben. A hangverseny igyekszik a két mű valós viszonyát tisztázni, és egyúttal a századforduló egyik legjelentősebb alkotását értelmezni és megszerettetni.

MEGÉRTHETŐ ZENE 2023-24/4 – ISTEN GYÖNYÖRŰ JÁTÉKA

Haydn A teremtés című darabja életművének egyik legjelentősebb alkotása és szinte valamennyi késő klasszikus- és romantikus oratórium mintája. Egyfelől megőrzi a Bach passiók képszerűségét, a jubiláló, monumentális Händel kórusok tradícióját, ugyanakkor a korábbi korszakok minden műfajára jellemző magasztosság helyére hétköznapiság, naivitás, emberi játékosság lép. A mű kulcstételeivel kalauzoljuk a közönséget e tüneményes játékban.

MEGÉRTHETŐ ZENE 2023-24/3 – AZ INTIMITÁS UNIVERZUMA

Schubert művészetének talán a szerző önmaga számára is feloldhatatlan ellentmondása volt, hogy az opera színpadon való sikerének megszerzésére tette fel az életét, de ezt –  elsősorban a librettók gyengesége miatt – sem életében, sem az utókor ítélete szerint nem érte el. Annál inkább zseniális dalköltészete és gyakorlatilag minden műve, ami valamilyen módon kapcsolódik egy dalhoz, vagy dalköltészeti zenei gondolkodásmódhoz. Ennek egyik legragyogóbb példája a Pisztráng-ötös, amelynek negyedik tétele a Pisztráng című művének énekszólamára írt variáció. A megszokott vonós hangszerek mellett bőgő és zongora használatával nemcsak méretében, hanem hangzásában is monumentális mű születik, amelynek ugyanakkor minden pillanatából árad az intimitás.