Legkedvesebb adventi karácsonyi emlékem, amikor valamikor a 2010-es évek végén Jakartában volt karácsonyi koncertem, ahová a lányom elkísért, és december 24-én jöttünk haza egy majdnem üres repülőgéppel.

Kedvenc ünnepi ételem a narancsos charlotte-torta, ami édesanyám csodálatos receptje. Igaz, ezt nem én szoktam csinálni, hanem a lányom. Én másfajta karácsonyi ételeket szoktam készíteni, például -amit nagyon szeret mindenki – az a gesztenyével töltött csirke.

Legemlékezetesebb koncertélményem, amit fel tudok idézni, az a Cantemus Kóruscsalád adventi koncertje a Müpában 2023-ban. Az egésznek valami hihetetlen hangulata volt.

Mostanában a családban csak szimbolikus, gesztus jellegű ajándékokkal lepjük meg egymást, inkább az együttlét a fontos. Viszonylag hamar megtanultam a szüleimtől, hogy a kényszeres ajándékozás és valaminek a vágyása nem biztos, hogy feltétlenül szükséges ilyenkor. Az élet hétköznapi pillanataiban is meg lehet kapni azt, amit nagyon szeretnénk. Úgyhogy ez a fajta élmény hiányzik a mi családunk életéből. A karácsonyfánkon a díszek alapvetően ezüst színűek, néha-néha egy-egy arany, amit szépnek tartunk, az még lehet, hogy felkerül a fára.

A saját különleges szokásom, hogy amikor a fát díszítjük, akkor Bach XXI. kantátája szól. Ez így van már körülbelül 40 éve. Ennek a műnek konkrétan nincs köze a karácsonyhoz, de számomra valamiért ez jelenti a karácsonyi hangulatot.

Igazság szerint engem karácsonykor nem nagyon kapcsol ki semmi. Ilyenkor is többnyire az utolsó napokig dolgozunk, utána hirtelen összehozzuk a karácsonyt, sütünk-főzünk, a lányom átjön az összes gyerekkel. Most már egyébként könnyebb a gyerekekkel is, már segítenek a készülődésben.

Kedvenc karácsonyi filmem egyértelműen az Igazából szerelem. A filmet egyébként az Igazából karácsonynak köszönhetem, mert 2018-ban, az első koncertshow után gondoltam, hogy itt az idő megnézni ezt a filmet. Azóta többször is megnéztem, imádom.

Az Igazából karácsony szimfonikus koncertshow számomra legemlékezetesebb pillanata a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és Szalonna és bandájának közös produkciója volt. Az egész jelenet pazarul sikerült, elképesztő hangulatot teremtettek, a néptánc elsöprő erejével ajándékoztak meg minket és az egész nézőközönséget. A műsorszám különlegessége, hogy az utolsó részt közösen játszottuk, mindenki élvezte az egészet, igazi örömzenélés volt ez a BDZ számára is.

Az egyik legkedvesebb karácsonyi élményem gyerekkoromban volt, talán 7 éves lehettem. Nekem külön kis fenyőfám volt abban az évben, és alatta ott várt egy gyönyörű karóra. Egyszer pedig – már felnőttként – egy csodálatos, kattogásmentes faliórát kaptam ajándékba.

Sok kedvenc karácsonyi ételem van, többek között a töltött káposzta, rántott hal, halászlé, sült kacsa. És ezeket természetesen mind el is tudom készíteni. 🙂

A fenyőfát a fiaim díszítik minden évben. A dekoráció általában nagyon színes, vannak gömbök, régi családi emlék-figurák, és sok hosszú, csillogó boa is.

Az ünnepek előtti napokban a sütemény sütés, és a gyerekekkel való társasozás, játék kapcsol ki igazán.

Kedvenc filmjeim: természetesen az Igazából szerelem, Aludj csak, én álmodom, és a Reszkessetek betörők 1. része 😉

Az Igazából karácsony koncertshow-n a légtornászokat mindig nagyon várom, egészen lenyűgöző és lélegzetelállító az előadásuk.

Gyerekkoromban – amikor még rendes, fagyos tél volt, ahogy azt illik -, apukámmal mindig lementünk szánkózni vagy korcsolyázni, míg „valaki” otthon feldíszítette a fát. Mire visszaértünk, fincsi fenyőillat jelezte, hogy valami fantasztikus dolog készül odabent. Én magam egyébként nem vagyok óriási szakácsmester, de kottából azért képes vagyok elkészíteni ezt-azt. Személyes kedvencem nincs is, mert nálunk a három fiú diktálja a gasztronómiai feltételeket. Így az állandó kérés: mézes pulykamell provance-i zöldségekkel.

Nálunk a karácsonyfa mindig piros-aranyban pompázik – ezen sohasem változtatok. A kék-ezüst változat szóba sem jöhet😊 A Szentestének nálam van egy rituáléja, amit gyermekkorom óta igyekszem tartani. Ez a rituálé kicsit persze kiegészült a férjem által hozott szokásokkal, így például mindig felolvassuk a Bibliából a megfelelő részletet magyarul és spanyolul is. Az ajándékok kibontása után a vacsorához már nem klasszikus zene szól, hanem karibi ritmusok. Eleinte nagyon furcsa volt így ünnepelni, de tiszteletben tartom, hogy családommal két kultúra fúziójában élünk.

Zene terén nálam a karácsony = Bach. Most, hogy éppen a h-moll misét fogjuk játszani december 15-én, ez tökéletes „lelki felkészítő” koncert lesz. Várom!
Filmekben ilyenkor szeretem a klasszikus, bibliai témájúakat, de eléggé eretnek módon a Bridget Jones naplója első részét is meg szoktam nézni titokban, hogy a fiúk ne vegyék észre😊 A Reszkessetek betörők tiltólistás…brrr…

Az Igazából karácsony koncertshow-n, amit soha nem tudok megunni, az a Carol of the Bells – az mindig libabőr!