Kanyó Dávid

2003 óta tagja zenekarunknak. Bár a BDZ-n kívül „hivatalos” munkahelye nincs, rendszeres szólistája, közreműködője más hazai együtteseknek, úgy, mint a Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok, a Marcato Ensemble, az EAR Együttes, a Sounds of Babel, a BonBon Matiné sorozat, a Budapest Saxophone Quartet, és emellett gyakran szervez saját koncerteket is. Régebben tanított is, amit nagyon szeretett.

Kedvenc zeneszerzője – ha csak egy, akkor – J. S. Bach. Ha kettő, akkor Mozart a másik.

Kedvenc zeneműve: Bach: Goldberg-variációk (BWV 988), de nagyon sok kedvence van…

Legfontosabb dolog számára a családi kötelék. Szerencsésnek tartja magát, hiszen felesége és kislánya mellett egy nagyon összetartó nagycsalád veszi körül. Művész családban nőtt fel, ahol a képzőművészet ugyanolyan erős hatással volt jelen, mint kezdetektől a zene. Felesége révén a táncművészet is bekapcsolódott az életébe.

Nyolc éves volt, amikor édesapja a tanára lett, később Gyöngyössy Zoltán és Matuz István osztályában tanult. Számos hazai és nemzetközi versenygyőzelme közül kiemelné két kórusgyőzelmét, melyre azért is büszke, mert azóta egykori egyetemista kórustársai a mai hazai kórusélet legjobbjai között vannak. A hangszeres játék mellett karmesterséggel is foglalkozik, így néha e téren is kipróbálhatja és fejlesztheti magát (két nemzetközi karmesterverseny kategóriagyőztese lett). Több ízben dirigálhatta már – nagy örömére – a Dohnányi Zenekart is.

Ugyanakkor életművésznek is tartja magát, aki az élet minden területén törekszik a tökéletesre, az igényesre. Imád utazni, sokat a természetben lenni, mozogni, barkácsolni, sok zenét hallgatni, főzni.

„Ez az együttes egy igazán inspiráló közeg, ahol kezdetektől imádok játszani. Gábor nagyon erős személyisége és zenei tudása az, ami a kezdetektől motorja a Dohnányi Zenekarnak. Állandó készenlétet és flexibilitást követel meg a vele való munka, melynek hatása alól nem vonhatja ki magát senki. Talán ezért is tudott mára olyan sokszínű, sokrétű együttessé válni a Dohnányi, hogy bátran ugrálhatunk filmzene, jazz, kortárszene, opera, musical és más műfajok között.

23 évesen, amikor bekerültem a zenekarba, még nem gondoltam, hogy a fuvola mellett a pikolónak is igazi szerelmese leszek. Nagyszerű vendégkarmesterekkel és szólistákkal dolgozhatunk együtt, akik mind növelik a zenekar teljesítőképességét, színvonalát. Hálás vagyok, hogy többször is felléphettem az együttessel szólistaként és karmesterként is. Remélem, még sokáig muzsikálhatok együtt ezzel a nagyszerű csapattal és kívánom, hogy még nagyon sok teltházas koncerttel népszerűsíthessük a klasszikus zenét egy békésebb, szeretetteljesebb világban. Kívánom, hogy évről évre könnyebb és kiszámíthatóbb körülmények között létezhessünk, muzsikálhassunk. Remélem, egyre többen felfedezik, értékelik a klasszikus zene jelentőségét és szépségét a jövőben és törzsközönségünk gyarapodása megállíthatatlan lesz.”