ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz -Musical, operett, rockopera

33. rész
MUSICAL, OPERETT, ROCKOPERA

Az 1800-as években úgy vélték, az opera túl komoly műfaj sokak számára. Hogy mit léptek erre a zeneszerzők?
Hollerung Gábor arról mesél a Zenedoboz MUSICAL, OPERETT, ROCKOPERA című epizódjában, hogyan, mely zeneszerzők kezdeményezésére született meg először a „kis opera”, aztán a nagyopera, melyik magyar nagyoperett ismert a mai napi a világ minden zenei szegletében, és milyen sajátosságai vannak az operett és a pop-, majd rockzene találkozásának.
Egy biztos: remek ének- és tánctudással bíró színészek, pazar színpadi összkép és erős dramaturgia nélkül magára valamit is adó zenés színház nem létezhet.

AZ EPIZÓDBAN ELHANGZIK:
Mozart: Varázsfuvola – Papageno és Papagena duettje
Offenbach: Orfeusz az Alvilágban – Kánkán
Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Táncoljuk kivilágos virradatig!
Bernstein: West Side Story – America
Szörényi – Bródy: István a király – Felkelt a napunk (2003. Csíksomlyó)

KÖZREMŰKÖDIK:
Andrea Csereklyei – szoprán
Bátki-Fazekas Csaba – tenor
Venekey Művek – tánc
Budapesti Operettszínház művészei
Sharon Rostorf-Zamir – szoprán
Falusi Mariann – alt
Budafoki Dohnányi Zenekar, vezényel: Hollerung Gábor
………………………………………………………………………………
Hollerung Gábor ismeretterjesztő zenetanodája epizódonként egy-egy zenei témát taglal, felölelve a zenetörténet teljes spektrumát. A tizenkét perces részekből álló előadás-sorozat negyven epizódon keresztül, akár tízéves kortól élvezhető, színes, változatos módon avatja be nézőit a zene teljességébe.
A sorozat egész nyáron, augusztus végéig friss részekkel várja az érdeklődőket. Az egyes részek a meghirdetett premierek után is megtekinthetők.
A sorozatról további információkat itt talál:
https://bdz.hu/zenedoboz/

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz -Tánczenétől a rapig

32. rész
TÁNCZENÉTŐL A RAPIG

Miután a zene évszázadokon át alkalmazott művészet volt, a 19. században kettévált a hangversenytermi és a szórakoztató muzsika előadása és zeneszerzése. Hollerung Gábor elmondja a Zenedoboz TÁNCZENÉTŐL A RAPIG című epizódjában, hogyan alakult ki a bécsi keringő, a polka, milyen jelentőséges volt a Strauss-családnak. Megismerkedhetünk a kánkánnal, tangóval és a rappel.

AZ EPIZÓDBAN ELHANGZIK:
Johann Strauss: Császárkeringő
Offenbach: Orfeusz az Alvilágban – Kánkán
Piazzolla: Liebertango
TuPac: Hit ’em up!
Roland Szentpali: Magnificat

KÖZREMŰKÖDIK:
Veneki Művek – tánc
Illényi Katica – hegedű
Romhányi Áron – rap
László Boldizsár – ének
Országos Egyesített Énekkar
Budafoki Dohnányi Zenekar, vezényel: Hollerung Gábor
………………………………………………………………
Hollerung Gábor ismeretterjesztő zenetanodája epizódonként egy-egy zenei témát taglal, felölelve a zenetörténet teljes spektrumát. A tizenkét perces részekből álló előadás-sorozat negyven epizódon keresztül, akár tízéves kortól élvezhető, színes, változatos módon avatja be nézőit a zene teljességébe.
A sorozat egész nyáron, augusztus végéig friss részekkel várja az érdeklődőket. Az egyes részek a meghirdetett premierek után is megtekinthetők.
A sorozatról további információkat itt talál:

https://bdz.hu/zenedoboz/

MEGÉRTHETŐ ZENE – AZ EMBERI LÉLEK REZDÜLÉSEI – A LÉLEK KAPUI

Bartók Kékszakállú herceg vára az operairodalom egyik fordulópontjának nevezhető.
Az opera műfaja lényegében drámai mechanizmusokkal és a drámai idővel operáló, verbális eszközöket használó művek (azaz drámák) zenei megfogalmazása. Ahogy azt a prológusában a librettista Balázs Béla megfogalmazza: nem tudjuk, hogy a cselekmény helyszíne valóságos színpad-e, vagy maga a lelkünk.

„A hangversenyen kísérletet teszünk a mű értelmezésére. Ahogy az tőlem megszokott, az értelmezés a zenei tartalomból indul ki és nem a szövegből. Az bizonyos, hogy a férfi és nő (Kékszakállú és Judit) találkozásában a bennük lejátszódó gondolatok, kétségek és remények csak egyetlen pillanatra metszik egymást, és ki-ki élettapasztalata, kudarcai és az adott helyzetekre való ráismerés képessége szerint értelmezheti a darabot. Amennyiben a művészet célja lelkünk kozmikus bonyolultságának feltérképezése és bemutatása, úgy Bartók Kékszakállúja bizonyosan ennek a kísérletnek az egyik legmegrázóbb és legelgondolkodtatóbb példája.” Hollerung Gábor

ZENEÉRTŐ LESZEK

Prokofjev gyerekeknek írt szimfonikus műve, a Péter és a Farkas a koncertlátogató közönség több generációját indította útjára. Hasonló cél vezérel minket is ebben a különleges produkcióban!
A Brassimum Fúvósegyüttes a Magyar Állami Operaház művészeiből alakult és mint neve is sugallja, elsősorban rézfúvósokból áll. Így előadásunk nemcsak arra nyújt kitűnő alkalmat, hogy a gyerekek a rézfúvós hangszerekkel ismerkedjenek meg, hanem nagyszerűen érzékelteti azt is, hogy egy-egy hangszer miként tud megjeleníteni egy-egy állatot, vagy személyt. Az egyszerű történetet és a nagyszerű muzsikát hallgatva már a legkisebbek is teljes bizonyossággal tudják megkülönböztetni a történet legfontosabb szereplőit: a madárkát, a kacsát, a macskát, Pétert, vagy éppen Nagyapó dallamait. Az előadást Kiskovács eszter digitálisan készített illusztrációja gazdagítja, melyet a közönség a zenehallgatással együtt élvezhet. Így a gyerekek számára még könnyebb azonosítani egy-egy szereplőt a maga hangszerével. A legkisebbektől a legnagyobbakig, mindenkinek ajánljuk!

CINEMUSIC JUNIOR – 2016 – filmslágerek gyermekeknek

A Klasszik Rádió 92.1 immáron hatodik alkalommal rendezi meg CINEMUSIC koncertjét.
Idén is a filmzene-irodalom legjavából csendülnek fel dallamok a Budafoki Dohnányi zenekar előadásában Hollerung Gábor vezényletével.
A filmtörténet népszerű alkotásainak zenéit idén újra a gyermekek is élvezhetik. A CINEMUSIC JUNIOR koncerten a CINEMUSIC műsorának gyermekbarát verzióit hallhatja a közönség, miközben a fiatalok körében ismert filmzenék töltik meg a Müpa Hangversenytermét.
A koncertet 12 éven felülieknek ajánljuk!

CINEMUSIC 2016

Az előző évek sikerére való tekintettel, a Klasszik Rádió 92.1 immáron hatodik alkalommal rendezi meg a CINEMUSIC koncertjét.
Idén is a filmzene-irodalom legjavából csendülnek fel dallamok a Budafoki Dohnányi zenekar előadásában Hollerung Gábor vezényletével, ami garancia az igényes szórakozásra.
Az elmúlt CINEMUSIC rendezvényekhez hasonlóan meglepetésekből idén sem lesz hiány, a színvonalas filmzenei válogatást ezúttal is sok újdonsággal fűszerezzük.

A teljesség igénye nélkül: a trónok Harca, a Mentőexpedíció és a Hook filmek zenéjére készülhetnek a szórakozásra vágyók.

A koncertet 16 éven felülieknek ajánljuk.

KOREAI FANTÁZIA

A ma esti hangverseny Bartók Béla és Ahn eak-tai, koreai zeneszerző és karmester munkásságának állít emléket.
Ahn eak-tai 110 éve született, 1938-41 között Budapesten élt, 1939-től a zeneakadémia hallgatója volt. zeneszerzést Kodály Zoltántól tanult. A hazai zenei élet más kiválóságai is felfigyeltek rá, így Bartók Béla és Dohnányi Ernő. Velük már első budapesti útja alkalmával találkozott 1936-ban, amikor meghívást kapott, hogy vezényelje a Magyar Rádió szimfonikus zenekarát. A második világháború előtt is többször járt Magyarországon, vendégkarmesterként saját műveit is vezényelt.
Leghíresebb műve a Koreai Fantázia, mely nagyzenekaros, nagykórusos, koreai népzenei motívumokat is tartalmazó szimfonikus mű. A zenemű befejező részébe a művész beépítette az Aegukga-t, a koreai himnusz zenéjét. Ebben szinte kitör a koreai nép szabadságvágya, hazaszeretete és hite, mely túlvezet a tragikus történelmi múlton. Az est szólistája, a 22 éves dél-koreai Mun Taeguk fiatal tehetség, több nemzetközi verseny győztese két éve már fellépett a Zeneakadémián, amikor megnyerte a Pablo Casals Nemzetközi Gordonkaversenyt.
A koreai szerző műve mellett felcsendül a két példakép, Bartók Béla és Dohnányi Ernő egy-egy darabja. Dohnányi Konzertstück című műve, bár egy tételes, azért mégis versenyműnek tekinthető, mely zeneileg mégis három részre tagolható. A hangversenyt Bartók Concertója zárja, melyből a Koreai Fantáziához hasonlóan a szerző hazaszeretete és
honvágy érzése árad.

DIVERTIMENTO – TÁNCJÁTÉK

A zene és tánc kezdetek óta az emberi lét nélkülözhetetlen része. Kísérője örömünknek, bánatunknak, hétköznapjainknak és ünnepeinknek. segítette és segíti az ember kultúrájának építését, gazdagítását és tovább örökítését. A Budafoki Dohnányi zenekar számos bátor és sikeres kirándulást tett már a tánc világába, s a Közép-európa táncszínház is sok nagyszerű, klasszikus zenén alapuló produkcióval örvendeztette meg a közönséget. e két tapasztalt művészeti műhely első találkozása sokszínű, szórakoztató alkotást ígér. A többek közt Bach, Beethoven, Bernstein, Bizet, Csajkovszkij, Massenet, Mozart, Ravel, Prokofjev és Hacsaturján zenekari műveiből választott részletek hétköznapi történetté állnak össze, amelyben érzelmek sokszínűségéből születik egy magával ragadó, szórakoztató és megindító tánckompozíció.

TOLCSVAY-MÜLLER-MÜLLER: MÁRIA EVANGÉLIUMA

A magyar könnyűzene ikonikus alakjának bibliai témájú, Európa-szerte ismert alkotását a magyar zenés színpadok sztárjai adják elő a Müpában. Sokszoros versenygyőztesek, mint Miksch Adrienn, a kiváló drámai szoprán vagy Haja Zsolt, a sikeres bariton; a Jászai Mari-, Simándy- és Melis-díjas tenor, Nyári Zoltán, a folyamatosan teltházas musicalek (Macskák, Jézus Krisztus szupersztár, Mary Poppins) közönségkedvenc énekese, Serbán Attila szerepelnek az exkluzív stáblista élén, de József szerepében maga a szerző is színpadra lép, legkedvesebbnek tartott műve 25 éves jubileumi előadásán, Böhm György vadonatúj rendezésében.

Tolcsvay László Erkel Ferenc- és Magyar örökség-díjas zeneszerző alapító tagja volt a Tolcsvay Triónak, valamint a Fonográf együttesnek. Előbbi ötvözte elsőként a rockzenét a magyar népzenével, s vált immár a Fonográffal együtt a hetvenes évek Kelet-Európájának legnépszerűbb formációjává. Tolcsvay László monumentális Magyar miséje (1987), valamint első musicalje, a Doctor Herz (1988) után Müller Péterrel és Müller Péter Sziámival közösen készítette Mária evangéliuma című alkotását, amely a világon az evangélisták által ismertté tett bibliai történetben az anya és az anyaság szerepét állítja a középpontba. Az 1991-ben bemutatott rockopera az elmúlt huszonöt évben közel ezer előadást ért meg itthon és külföldön, számos jelentős színházban játszották angol, német, olasz, szlovák és cseh nyelven is, valamint CD-n is kiadták, és filmre is vették.

MEGÉRTHETŐ ZENE – AZ EMBERI LÉLEK REZDÜLÉSEI – A LÉLEK HARMÓNIÁJA

„Nem tudok költői módon írni – nem vagyok költő. Nem tudom a szófordulatokat fény és árnyék segítségével művészien megjeleníteni – nem vagyok festő. Még arcjátékkal és
mozdulattal sem tudom gondolataimat és érzelmeimet kifejezni – nem vagyok táncos. De mindezt tudom hangok útján – mert muzsikus vagyok.”
Mozart, 1777

Mindazt, ami az embert emberré teszi, a lelkének szoktuk tulajdonítani. Lelkünk felel érzelmeinkért, örömünkért, bánatunkért, félelmeinkért és reményinkért, hitünkért és kétségeinkért, a bennünk rejlő szeretetért és gyűlöletért. A művészet – leegyszerűsítve – a lelkünk tükre, különösen igaz ez a zenére, ami nem használhatja a szavak erejét, a
fény és a színek játékát, és nem lehet térben sem körbejárni. Cserében pontosan azon az apró rezdülések, és az ezekből keletkező ellentétek felmutatására képes, amit lelkünk és érzelmeink sajátjának tartunk. Így rövidebb és hosszabb hangok, gyorsabb és lassabb tempók, magas és mélyebb hangok szembeállításával, összecsengő és ütköző harmóniákkal operál, egyfolytában feszültséget teremt, azt többé vagy kevésbé feloldja, pontosan összefoglalva az emberi érzelmek teljes skáláját.
Mozart a zenetörténet talán legnagyobb zsenije. elsősorban azért irigylésre méltó, mert tökéletesen ismeri érzelmeit, a legellentmondásosabb érzelmi gesztusokat is azonos értékűnek tekinti, ezeket a műveiben tökéletes egyensúlyban tartja. emellett tökéletes harmóniában van önmagával, érzelmeivel sosem küzd, hanem azokat a maguk természetes
módján fogalmazza meg. ezért, bár Mozart hol drámaibb, hol játékosabb, hol bensőségesebb alapkaraktert mutat fel, műveit mégis érzelmei egyensúlya és harmóniája jellemzi.
A-dúr zongoraversenye e kiegyensúlyozott életműben is az egyik legsokszínűbb, leginkább szeretetreméltó és legharmonikusabb alkotások egyike.