SCHUBERT/BEETHOVEN
Mai hangversenyünkön zenekarunk muzsikusaiból alakult kamara-formációk előadásában csendül fel a kamarairodalom két jelentős alkotása.
ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz -Társművészetek: Tánc
A zene és a tánc két, egymással sok szempontból rokon művészet. Hogy mik is a hasonlatosságok, elmeséli Hollerung Gábor a Zenedoboz TÁRSMŰVÉSZETEK: TÁNC című epizódjában. Végigkövethetjük, hogyan vált a balett önálló műfajjá, majd „zenei megrendelővé”. Kiderül, hogy nem csak a kifejezetten balettzenékre lehet csodálatos tánckoreográfiákat készíteni, és hogy Bartók is jeles balett-szerző volt.
AZ EPIZÓDBAN ELHANGZIK:
Csajkovszkij: Diótörő – Várkeringő
Sztravinszkij: Tűzbalett
Respighi: Róma fenyői
Orff: Catulli Carmina
Bartók: Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára
KÖZREMŰKÖDIK:
a Magyar Állami Operaház művészei
Duna Művészegyüttes, koreográfus: Juhász Zsolt
Feledi Projekt, koreográfus: Feledi János
Szegedi Kortárs Balett, koreográfus: Juronics Tamás
Magyar Nemzeti Táncegyüttes, koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Budafoki Dohnányi Zenekar, vezényel: Hollerung Gábor
…………………………………………………………………….
Hollerung Gábor ismeretterjesztő zenetanodája epizódonként egy-egy zenei témát taglal, felölelve a zenetörténet teljes spektrumát. A tizenkét perces részekből álló előadás-sorozat negyven epizódon keresztül, akár tízéves kortól élvezhető, színes, változatos módon avatja be nézőit a zene teljességébe.
A sorozat egész nyáron, augusztus végéig friss részekkel várja az érdeklődőket. Az egyes részek a meghirdetett premierek után is megtekinthetők.
A sorozatról további információkat itt talál:
VAJDA/MUSZORGSZKIJ/ROHMANN/MADARAS
Vajda János 1949-ben született erkel- és Kossuthdíjas zeneszerző, zenepedagógus. A zene számos területére elkalandozott zeneszerzői munkássága során, operák, balettek, nagyzenekari és kamarazenei művek, kórusművek fűződnek nevéhez. Mai koncertünkön a 2016–ban írt Csellóversenyét hallhatja a nagyközönség. A szerző így nyilatkozik a
műről: „A Csellóversenyt a múlt évben írtam saját késztetésre. Nem volt felkérésem, de régóta szerettem volna egy „igazi” versenyművet írni. Korábbi próbálkozásaim: egy Hegedűverseny, ami hegedű-zongoraszonátám meghangszereléséből született, illetve Rapszódia c. darabom zongorára és fúvósokra, inkább előtanulmányoknak tekinthetők. Ez utóbbi, egyébként elhangzott a Dohnányi Zenekar előadásában is.”
Ki ne ismerné Modeszt Muszorgszij egy kiállítás képei című alkotását? De azt vajon tudják-e, hogy ki volt az a Viktor Hartmann, akinek az emlékére készült? említett fiatalember orosz festőművész, Muszorgszkij jóbarátja volt, aki igen fiatalon, 39 évesen hunyt el verőértágulat következtében. Halála megrázta zenész jóbarátját és az egész művészvilágot Oroszországban. Képeiből emlékkiállítást rendeztek 1874-ben, ide látogatott el Muszorgszkij, és ennek hatására komponálta meg két-zongorás darabjainak sorozatát, az egy kiállítás képeit. Maurice Ravel 1922-ben átdolgozta zenekari művé, mely igen népszerű lett. A több mint 27 zenekari átirat mellett, mely a műből készült, született még több mint 50 változata más együttesekre, például jazz-zenekarra, orgonára, metál zenekarra, harmonikára vagy éppen üvegpoharakra.
MEGÉRTHETŐ ZENE – AZ EMBERI LÉLEK REZDÜLÉSEI – LELKÜNK ÉVSZAKAI
Vivaldi Négy évszak című műve nem véletlenül tartozik a zenetörténet legnépszerűbb alkotásai közé. Egyrészt talán azért, mert a műben három művészet is keveredik,: az irodalom, a képszerűség és a zene (és így egyszerre több érzékünkre is hat), másrészt pedig lelkünk egyik legtalányosabb mechanizmusát, a természethez, az évszakokhoz és az elemekhez való viszonyát fogalmazza meg. Vivaldi művészete tulajdonképpen a romantikus értelemben vett programzenének tekinthető, hiszen Vivaldi teleírta a kottát a szonettekre tett utalásokkal, és muzsikája rengeteg pillanatban képszerű, máskor hangutánzó elemeket tartalmaz. A természet, az élővilág, az elemek megszólaltatása mellett a művet mégis az emberi érzelmek fogják keretbe, amelyek minden évszak szépségét és az abban meglelhető örömöt állítják középpontba.
ARANYBÁL 2017
A Budafoki Dohnányi zenekar először szervezi meg az Aranybált, melynek célja a békebeli bálok hagyományainak újraélesztése, sok fellépővel, színvonalas zenékkel és programokkal.
JOSÉ CARRERAS – A LIFE IN MUSIC
José Carreras máig a világ egyik leghíresebb tenorja.
Karrierje, melyet maga az élet írt, a könnyűzenében tett kirándulásoktól is színes, de a nagy szerelme az opera maradt. ebben az évadban az „A Life in Music” című, utolsó világ körüli turnéjára indult, amely 2017. január 20-án érkezik Budapestre. „Örülök, hogy ebben a csodás városban énekelhetek, még inkább, hogy ebben a különleges Arénában. Jól emlékszem a nagyszerű magyar közönségre, olyan emberek, akik ismerik a zenét, nagylelkűek és közel állnak a szívemhez.” – mondja a művész.
Budapesti koncertjén a Budafoki Dohnányi zenekar kíséri majd, David gimenez karmester vezényletével. A műsorán szereplő operákat, operetteket, musicaleket és a századforduló csodás dallamait, egy szoprán énekes közreműködésével kelti életre.
„Olyan dalok ezek, amelyek mindig is megmozgattak. Akárhányszor hallom őket, lázba hoznak, szenvedély és érzelem van bennük. Megpróbálom a hangommal kifejezni a szívemben és lelkemben rejlő érzéseket. tudjátok, szenvedélyes, mediterrán ember vagyok, én ott születtem!” – mondja Carreras.
Jose Carreras egy hónappal a magyarországi koncertje előtt ünnepli 70. születésnapját, így az utolsó turné és a különleges jubileum egy igazán felejthetetlen, csodás dallamokkal és emlékekkel tűzdelt koncertet ígér. Az este során José Carreras életpályájának fotói jelennek meg a képernyőn, melyek méltóképpen illusztrálják majd a dalokat, életének a dallamát.
ÚJÉVI KONCERT 2017
Ha újév, akkor újévi koncert a Budafoki Dohnányi zenekarral!
Az új esztendő hagyományosan kiemelkedő kulturális eseménye a Dohnányi zenekar évköszöntő hangversenye, amelyen a zenekar mindig valami különlegességet mutat be: ezúttal komoly komolytalanságokkal, féktelen jó hangulattal, zenei sziporkákkal készülnek elkápráztatni a közönséget.
Legyen a vendégünk, ne szalassza el a zenés újév-köszöntést!
BUDAFOKI ÚJÉVI KONCERT 2017
A BDZ hagyományos újévi koncertje sok humorral, és még több zenével.
MOZART/SELMECZI/BACH/HOLLERUNG
Az Esz-dúr szimfónia Mozart utolsó három szimfóniájának egyike (No.39 Esz-dúr, No.30 g-moll, No.41. C-dúr „Jupiter”-szimfónia). Nem beszéltek egyik művéről sem annyit, mint erről a háromról, habár a nagy rejtély mindig a Requiemet övezte. Viszonylag gyorsan, két hónap alatt született meg ez a három mű 1788 nyarán. Hogy Mozart életében hallotta-e még ezt a három szimfóniáját, ez vita tárgya. Nyilván nem az asztalfiók számára írta őket, de sajnos azt nem tudjuk, hogy milyen alkalomból vagy mely zenekar számára készültek. Valószínűleg egy trilógia formájában tervezte kiadatni a szimfóniákat, de ez életében már nem következett be. A koncertünkön felhangzó, meleg és őszies hangvételű esz-dúr szimfónia a legkevesebbet játszott a három közül, habár ugyanolyan mestermű, mint két társa. Azonban hiányzik belőle g-moll tragikus romantikus hangvétele, és a Jupiter pompás nagyvonalúsága.
Az 1952-ben Kolozsváron született szerzőt, Selmeczi Györgyöt évtizedek óta foglalkoztatja Szentkuthy Miklós írásművészete, gondolkodásának végtelen gazdagsága, Európa-víziójának már-már anakronisztikusan míves közvetítése, nyelvi és formai bravúrja, egész atmoszférája. A SZENT ORPHEUS-TÖREDÉKEK lényegében szimfonikus költemények nyitott ciklusa, melyet Szentkuthy Miklós híres esszéregény-sorozata, a Szent Orpheus breviáriuma ihletett. A ciklusból ezúttal három szimfonikus költemény ősbemutatójára kerül sor: I. Borgia; II. Cantus lugubris; III. Az utolsó képeskönyv.
Johann sebastian Bach 1723 karácsonyára komponálta Magnificat című művét, akkor még esz-dúrban (BWV 243a). A tizenkét tételből és négy karácsonyi betétből – „Laudes” – álló alkotás hat hét alatt készült el. ekkoriban nevezték ki Bachot a lipcsei tamás templom kántorának és Lipcse zeneigazgatójának. Valószínűleg az új munkáltatójának és a gyülekezetnek szeretett volna imponálni egy, az akkori templomi zenéknél rövidebb és egyszerűbb, ámde Bach-viszonylatban hosszabb művel (saját kantátáinál kétszer hosszabb lett). A latin szövegű Magnificat szűz Mária történetét meséli el, ahogy azt a Lukács evangéliuma elénk tárja. A négy karácsonyi énekbetét, német és latin nyelven, a következő sorrendben hangzik el. Bach néhány évvel később egy jóval ünnepélyesebb másik hangnembe, D-dúrba transzponálta át a művet, és kiszedte belőle a karácsonyi betéteket, hogy elő lehessen adni más ünnepi alkalmakkor is. ez a manapság jóval ismertebb, gyakrabban játszott változat (BWV 243).
A mai estén a D-dúr verzió az eredeti betétekkel együtt csendül fel.
SOK HŰHÓ SHAKESPEARE-ÉRT
Alig van szereplője az egyetemes kultúrtörténetnek, aki mélyebb nyomot hagyott volna a zeneirodalomban, mint William shakespeare. Már kortársai is nagy érdeklődéssel fordultak művészete felé, de az utóbbi két és fél évszázad zenekultúrája valóságos alapvetésnek, viszonyítási pontnak tekinti shakespeare dramaturgiáját a zenés színpadon s a koncertpódiumon egyaránt.
A 2016-os shakespeare-év egyik jelentékeny záró eseménye lehet a Dohnányi zenekar nagyszabású vállalkozása, melynek során a shakespeare-ihlette zeneművek az ihlető forrás, jelesül shakespeare kilenc vígjátékának részleteivel együtt szólalnak meg.
Blaskó Péter színművész „vezényletével” a színművészeti egyetem hallgatói a vígjátékok legjellemzőbb jeleneteit játszák el, s kísérletet tesznek arra, hogy a színművek összefüggéseit, shakespeare gondolkodásmódját, páratlan emberismeretét és humorát is érzékeltessék. Blaskó shakespeare színészének szerepében, mint a kor tanúja konferál, kommentál, emlékezik és ha szükséges, beszáll egyegy jelenet előadásába, mint Prospero, vagy Herceg, vagy Leonato, vagy Falstaff. A fiatalok pedig megidézik a vígjátékok végtelenül sokféle alakját.
TÁMOGATÓK
