WAGNER/MENDELSSOHN/BEETHOVEN/ ERTÜNGEALP

Siegfried című operájának néhány motívumát dolgozta fel Wagner ma este elsőként felcsendülő zenekari művében, amelyet 1870-ben a maga Siegfriedjének, fiának születésekor írt. A zenemű voltaképpen szerenád Cosima asszonyhoz, aki a családi boldogság régóta áhított idilljével ajándékozta meg svájci, Triebschen-beli otthonában a zeneszerzőt.
A kis zenekarra hangszerelt darabot házuk kertjében, Cosima ablaka alatt játszatta el meglepetésként.
A szerenádot követően egy csodálatos kórusmű hallható. Felix Mendelssohn-Bartholdy nemcsak újrafelfedezője és népszerűsítője volt Johann Sebastian Bach műveinek, hanem példaképként is tekintett nagy lipcsei elődjére. Kórusműveiben, oratorikus alkotásaiban egyértelműen tükröződnek a protestáns egyházzene hatásai. A 42. zsoltár (Mint a szép hűvös patakra…) Luther által fordított német szövegét 1837-38-ban zenésítette meg. Az est második részében felcsendülő III. szimfóniát Beethoven 1803-ban, mintegy fél év alatt írta,
melynek ihletője köztudomásúan Napóleon személyisége volt. 1798-ban a zeneszerző megismerkedett a Bécsben tartózkodó Bernadotte tábornokkal, aki már akkor rábeszélte, írjon egy zeneművet Bonaparte konzul dicsőítésére. Beethoven maga is sokra tartotta Bonapartét, akiben a szabadság eszméjének megtestesítőjét látta. Harmadik
szimfóniájában egy kiemelkedő egyéniség jellemét rajzolta meg, és a művet Bonapartéról nevezte el.Amikor azonban Bonaparte császár lett, Beethoven keserűségében eltépte a partitúra címlapját, amelyen Bonaparte neve állott. A mű 1806-ban megjelent első kiadásának címlapja már így szólt: „Sinfonia eroica… composta per festeggiare il sovvenire di un grand’Uomo…” (Hősi szimfónia… egy nagy ember emlékének megünneplésére…) A zenemű azonban túlélte ihletőjét, és mindegy is, kiről mintázta hősét a szerző: a zeneműben egy Hős küzdelme, bukása és megdicsőülése, főként pedig magatartásának erkölcsi nagysága tárul a hallgató elé.

MEGÉRTHETŐ ZENE – FISCHER ANNIE

A magyar zene világpolgárai az alcíme az idei sorozatunknak, mert ezt az évadot a magyar zenei élet nagyságainak ajánljuk. Az első előadásunkon Fischer Anniera emlékezünk, aki a XX. századi magyar zenei élet egyik kiemelkedő személyisége volt.
Neve szorosan összeforrt Bartók III. zongoraversenyével, mely Bartók egy tipikusan „női” versenyműve. A szerző életének záró műve egy csodálatos megtisztulás. Kezdő tételének éjszaka zenéi csodálatos madárhanggá szelídülnek, a kivételesen lassú második tétel egy korál dallam áhítatos megszólalása, míg a záró tétel egy kirobbanó hangulatú tánctétel.

CLASSICAL DISCOVERIES 1

Hangszercsodák, sztárvendégek, remekművek az alcíme zenekarunk új sorozatának, mely nem egyszerűen a klasszika korszakának zenéjét mutatja be,
hanem célja, hogy a közönség a korszak rég elfeledett, mégis különleges hangszereit is megismerheti.
A mai hangversenyen a klasszika korát és szellemiségét járjuk körbe. Brahms zenéje tisztelgés egy nagy klasszikus, Joseph Haydn, előtt. Oly módon, hogy zenei asszociációs játékba kezd a Haydn-téma kapcsán, mintegy ürügyet találva arra, hogy elmondhasson mindent arról, hogy mi mindent köszönhet a klasszika zenéjének. Mozart koncertáriái a klasszika irodalmának legkiemelkedőbb és legvirtuózabb vokális teljesítményei, amelyekben a szólista mindent megmutathat abból, amiért a klasszikát imádják világ szerte. Az 1808-ban kiadott magyar táncok a klasszika egy rég elveszett arcának az újra felfedezése, ahol már szólt a csárdás a nép körében. Csajkovszkij Mozart előtt tiszteleg a zenekari szvitjében, de az ő tisztelgése szorosabb a kiinduló ponthoz, mint Brahmsé. Négy eredeti Mozart tételt hangszerel meg, ám úgy, hogy a hallgató végig azon gondolkodik, hogy „ezt most Csajkovszkij, vagy Mozart írta?” Ezzel a technikával ugyanaz előtt a bravúr előtt tiszteleg, ahogy Mozart írta át Händel Messiását.

CSAJKOVSZKIJ/HOLLÓS/BRAHMS/ SHAROVSKY

Évadunk első bérleti hangversenye egyfajta leg-ek koncertje is lehetne. Csajkovszkij Francesca da Rimini c. szimfonikus fantáziája Dante Isteni színjátékának talán legszívszorítóbb szerelmi történetét mutatja be.
Ezt követi Hollós Máté Prelude to Peace c. művének legelső előadása, azaz ősbemutatója, a zenei élet egyik legismertebb brácsásával, Rivka Golanival, akit a sajtó a „brácsa királynőjének” nevez, és akit a BBC Magazine a valaha élt 200 legjobb hangszeres közé választott. A kettősversenyben partnere Virág Emese lesz, aki a kortárs zene egyik legavatottabb képviselője. A zenemű Rivka Golani felkérésére és az általa megjelölt szólóhangszer-párra és szimfonikus zenekarra íródott, és a háborúról szól. „Nem programzene-szerűen, semmiféle konkrét helyszínre vagy eseményre sem utalva, még holmi csatajelenetet is mellőzve inkább afféle békére vágyakozásként. A mélyhegedű és a zongora egymáshoz nem simuló hangszerek, így nemcsak a zenekarral, hanem sokszor egymással is szemben állnak. Az első tételben azonban szerepel egy utalás az 1983-ban Rivka Golani számára írt Ének, hajolj ki ajkamon szólódarabra, miként egy a másik szólista, Virág Emese számára  komponált dalra is, s ezek motivikája összekapcsolja a két szólóhangszer „éneklését”. Miként a kétbrácsás versenynél, az új darabnál is kérte Rivka Golani, hogy a zenekaros tételek
közé a két szólistának intermezzót írjak. A cím csak az alliteráció kedvéért angol, de remélem, bárki, aki hallja, lelkében a békéhez szóló előjátékként éli meg a kompozíciót.”
Az est zárószáma Brahms egyik talán legderűsebb zeneműve: A műből valóban élet és erő árad, kedély és kellem, ellentmondva mindazoknak, akik a szerzőt komor és tépelődő hangulatú művei alapján egyoldalúan ítélik meg.

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz – Régi korok szórakoztató zenéje

27. rész
RÉGI KOROK SZÓRAKOZTATÓ ZENÉJE

A 19-20. századra kettévált a „komoly” és a szórakoztató zene, ekkor már nem feltétlenül ugyanazok a szerzők írják ezeket a darabokat. De ahogy a Zenedoboz RÉGI KOROK SZÓRAKOZTATÓ ZENÉJE című epizódjában Hollerung Gábortól megtudhatjuk, a szórakoztató zenék sokáig a legnagyobb szerzők tollából születtek. Megismerkedhetünk a legfontosabb tánczenékkel; a menüettel, a keringővel, a verbunkossal.

AZ EPIZÓDBAN ELHANGZIK:

Händel: Tűzijáték – Menüett
J. Strauss: Császárkeringő
Mozart: Egy kis éji zene – III. tétel
Haydn: Rondo all’ongherese
Erkel: Ünnepi nyitány

KÖZREMŰKÖDIK:

Viniczai Éva – hegedű
Tóth Mariann – zongora
Helecz Dániel – cselló
Budafoki Dohnányi Zenekar, vezényel: Hollerung Gábor

Hollerung Gábor ismeretterjesztő zenetanodája epizódonként egy-egy zenei témát taglal, felölelve a zenetörténet teljes spektrumát. A tizenkét perces részekből álló előadás-sorozat negyven epizódon keresztül, akár tízéves kortól élvezhető, színes, változatos módon avatja be nézőit a zene teljességébe.

A sorozatról további információkat itt talál:
https://bdz.hu/zenedoboz/

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz – Cigányzene

26. rész
CIGÁNYZENE

A cigányzene a magyar és az egész európai zenei kultúra nélkülözhetetlen része. A Zenedoboz CIGÁNYZENE című epizódjában Hollerung Gábor elmeséli, hogy a cigányzenészeknek mindig is volt saját zenei nyelvük, attól függetlenül, Európa mely részéről származnak. Az epizódból megtudhatjuk, mi az alapfelállása egy cigánybandának, mi köti össze a cigányzenét egyéb műfajokkal, különös tekintettel a jazzre, és hogy milyen formában, felállásban jelenik meg ma leginkább a cigányzene a koncertpódiumokon.

AZ EPIZÓDBAN ELHANGZIK:

Autentikus cigányzene
a-moll csárdás
Monti: Csárdás
Hubay Jenő: Hejre Kati!
Improvizáció az „A csitári hegyek alatt” dallamára

KÖZREMŰKÖDIK:

Nemzeti Táncegyüttes
Rajkó Együttes
Roby Lakatos
Berán Gábor
Swing a la Django
Budafoki Dohnányi Zenekar, vezényel: Hollerung Gábor

Hollerung Gábor ismeretterjesztő zenetanodája epizódonként egy-egy zenei témát taglal, felölelve a zenetörténet teljes spektrumát. A tizenkét perces részekből álló előadás-sorozat negyven epizódon keresztül, akár tízéves kortól élvezhető, színes, változatos módon avatja be nézőit a zene teljességébe.

A sorozatról további információkat itt talál:
https://bdz.hu/zenedoboz/

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz – Magyar népzene

25. rész
MAGYAR NÉPZENE

A magyarok számára talán a legdrágább művészet a magyar népzene, amely mind a mai napig sokat őriz eredetiségéből.
A Zenedoboz MAGYAR NÉPZENE című részében Hollerung Gábor arra is felhívja a figyelmet, hogy a népzenénkkel való ismerkedést érdemes a népi hangszerek megismerésével kezdeni. A népi motívumok bemutatásában Bartók és Kodály gyűjtéseit és kompozícióit hívja segítségül, valamint a Honvéd Táncszínház (mai Nemzeti Táncegyüttes) táncos produkcióját.

AZ EPIZÓDBAN ELHANGZIK:

Ablakomba, ablakomba – magyar népdal (Bartók gyűjtése)
Bartók: Magyar parasztdalok
Kodály: Galántai táncok
Bartok: Concerto – V. tétel
Kodály: Székely fonó

KÖZREMŰKÖDIK:

Honvéd Táncszínház (ma Nemzeti Táncegyüttes), koreográfus: Novák Ferenc
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Budafoki Dohnányi Zenekar, vezényel: Hollerung Gábor

Hollerung Gábor ismeretterjesztő zenetanodája epizódonként egy-egy zenei témát taglal, felölelve a zenetörténet teljes spektrumát. A tizenkét perces részekből álló előadás-sorozat negyven epizódon keresztül, akár tízéves kortól élvezhető, színes, változatos módon avatja be nézőit a zene teljességébe.

A sorozatról további információkat itt talál:
https://bdz.hu/zenedoboz/

MEGÉRTHETŐ ZENE – AZ ÖRDÖG ÜDVÖZLETE

Az emberben örökösen jelenlévő vágy a lehetetlen birtokba vételére a tudomány és a művészet hajtóereje évszázadok óta. A romantika a lehetetlent két irányból igyekszik megközelíteni: egyrészt a művészi folyamatot eddig sosem látott dimenzióig igyekszik tágítani, másrészt a játéktechnikai bravúrok, a virtuozitás felől is igyekszik a meglévő technikai korlátokat leépíteni. Rachmaninov már XX. században keletkezett műve a romantika egyik betetőzésének számít mindkét szempontból: az előadóra játszhatatlan technikai követelményeket ró, mindemellett az egyike azon daraboknak, amelyek az előadót és közönséget lelki és érzelmi dimenzióival legjobban magával ragadják, a pokoli szenvedés és a mennyei öröm minden fokozatát bejárva.

RACHMANINOV/BARTÓK/RABINOVICH/ HOLLERUNG

Abból az alkotói válságból, amelybe Rachmaninovot I. szimfóniájának bukása sodorta, a zeneszerző egy kiváló orvos segítségével jutott ki. Az ideggyógyász hatásos módszerrel lett úrrá az önbizalmát vesztett művészen, és sikerült újra alkotásra biztatnia. A mű, amely a zsákutcából a kiutat jelentette – és amelynek hatalmas sikere mindmáig nem halványult el – a cmoll zongoraverseny volt, 1901-ben. A koncertet Rachmaninov megmentőjének, dr. Dahlnak ajánlotta. A mű moszkvai bemutatóján maga a komponista játszotta a zongoraszólamot, három évvel később a művet Glinka-díjjal tüntették ki.
Bartók A Kékszakállú herceg vára című műve műfaja szerint misztériumjáték vagy szcenírozott ballada. Az opera a „legendás időkben” játszódik a Kékszakállú várában, de ez a vár valójában a férfi
lelkét jelenti. A XX. század elején az európai irodalomban, képzőművészetekben, zenében eluralkodott egy világfájdalmasan elmagányosodó életérzés és ennek ábrázolása. Ebben a hangulatban írta meg Balázs Béla az eredetileg francia monda felhasználásával, és magyar népballadai eszközökkel támogatva misztériumjátékát. Szövegkönyvét először Kodálynak ajánlotta föl, de végül Bartók fantáziáját indította be hamarabb, aki még nem heverte ki, hogy Geyer Stefi hegedűművésznő kikosarazta.
Bartók ebben a keserű, magányra berendezkedő hangulatban találkozott a librettóval, majd mire a zenemű elkészült, feleségül vette tanítványát, Ziegler Mártát, s egyfelvonásosát neki ajánlotta.
Bartók zenéje, csakúgy, mint Balázs Béla szövege balladai-népzenei alapokra épül, a szövegek prózai zeneiségét követik, erősítik fel a dallamok. A Kékszakállú megszólalásai lassabb, Juditéi mozgalmasabb, idegesebb deklamációk.

MOZART/ORBÁN/MENDELSSOHN/ HOLLERUNG

A mai hangverseny főszereplője az olasz zene. Mozart K 338-as számú C-dúr vérbeli olasz muzsika, bár az első tétel még a párizsi operanyitányok hangulatát idézi, a finálé mozgalmas és energiáktól duzzadó zenéje részben az olasz mesterek, részben Grétry hatását tükrözi. Hangszerelésében Mozart a koncertáló technikát alkalmazza a fúvósok és vonósok szellemes párbeszédével.
A Veronai vázlatok a városhoz kötődő szerelmi történetet énekli újra, az egyes tételekben szerzői kommentár nélkül is felismerhetjük Shakespeare tragédiájának toposszá rögzült képeit, hangulatait. A filmzenei nyelvre emlékeztető zeneműben azonnal felismerjük az ártatlanság hangját, a bál atmoszféráját, a hajnal közeledtét, és az önfeledt szerelmes este végét jelző csalogányéneket, valamint a kripta fagyos borzongását.
Mendelssohn, akit a sors a zenei alkotó géniusz mellett kedvező életkörülményekkel is megajándékozott, gazdag és szerető családja körében valóban mindent megkapott, ami művészete kibontakozását elősegíthette. Így jutott osztályrészéül többek között az utazás, a világlátás lehetősége is. Huszonkét éves korában Olaszországban tett tanulmányutat. Ez az út Velencén, Firenzén, Rómán, Nápolyon és Milánón vitt keresztül, és Mendelssohn két évvel utóbb írt A-dúr szimfóniájában örökítette meg benyomásait.
A szimfónia első tétele azt a harmonikus életérzést sugározza, amely általában áthatja Mendelssohn muzsikáját. Ez a harmónia ezúttal a lendület, jókedv, mozgalmasság jegyében született meg. A második helyen lassú tétel áll. Hangját csendes szemlélődés jellemzi, de bizonyos nosztalgia is kicsendül belőle.
A rövid lassú tétel után következő harmadik tétel már valóságos német tánc, a honvágy meglelte kifejezését, a derűs muzsikában a szeretett honi táj látomása elevenedik meg. A finálé végül – mintegy felelve az első tétel várakozásteljes hangulatára – jókedvű, vérpezsdítő táncot zendít meg: Mendelssohn a Saltarello nevű nápolyi ugrótánc nagyszerű stilizálásával fejezi be Olasz szimfóniáját.