BDZ JUNIOR

1945-ben a brit Nevelésügyi Minisztérium megbízta Benjamin Brittent, hogy írjon zenét egy olyan oktatófilmhez, amely a szimfonikus zenekar hangszereivel kívánta megismertetni az ifjúságot.A zenekar hangszerei című filmhez készült zene később lett hangversenydarabbá. Britten négy csoportba osztotta a zenekar hangszereit: vonósokra, fafúvósokra, rézfúvósokra és ütőhangszerekre.
Bevezetésül a témát, Purcell Abdelazer-szvitjének rondó tételét eredeti formájában a teljes zenekar játssza el, majd sorban mind a négy hangszercsoport. Ezután minden hangszer előadja a maga külön változatát – azok is „szóhoz jutnak”, amelyek többnyire csak a nagyzenekarokban kapnak szerepet –, végül pedig fúga következik. Ebben az igen bonyolult, többszólamú formában írt tételben a hangszerek ugyanabban a sorrendben lépnek be, amelyben a variációk során bemutatkoztak. Az eredetileg is gyerekeknek, oktatási céllal íródott mű jó alkalom arra, hogy a közönség felfrissítse a szimfonikus zenekarra, annak hangszereire vonatkozó ismereteit is.

BRITTEN/BACH/PÁNCZÉL/STRAUSS/BERÁN

A mai estén elsőként felcsendülő Simple Symphony Britten vonószenekarra írt műve, melyet 1934-ben mutattak be a szerző vezényletével. A darab a komponista kedvenc gyermekkori témáit dolgozza fel négy tételben.
Ezt követően Bach a-moll hegedűversenyét hallhatják Berán Gábor szólójával. Bachra nagy hatással voltak Vivaldi hegedű contertoi, melyek közül sokat átírt csembalóra, illetve orgonára, és ekkor fogalmazódott meg benne az önálló versenyművek megírásának gondolata. Bach hegedűversenyei máig a hegedűsök repertoárjának legkedveltebb darabjai, melyek attraktivitásuk mellett azért komoly technikai kihívást jelentenek a szólista számára.
A hangverseny második felében elsőként zenekarunk hegedűse, Pánczél Tamás Átváltozások című műve csendül fel.
Ezt követően Strauss Metamorfózisok című kamaraművét hallhatják. Strauss 1943-ban, szülővárosa, München bombázása után vetette papírra a zenemű első vázlatait, Gyász Münchenért címmel. Így ír erről egyik levelében: „Hogy a müncheni udvari színház leégett, a színház, ahol a Trisztánt és a Mesterdalnokokat bemutatták, ahol hetvenhárom évvel ezelőtt először hallottam a Bűvös Vadászt, ahol apám negyvenkilenc évet töltött elsőkürtösként – ez életem legnagyobb katasztrófája. Nincs, ami megvigasztalna, számomra, az én koromban, már nincs több remény.” A mű még sok átváltozáson ment keresztül a bemutatójáig, a végső lökést Paul Sacher adta, aki a zürichi kamarazenekar, Collegium Musicum számára rendelt egy vonószenekari darabot. Eközben a szövetséges erők Drezdát és Weimart is porig bombázták, ami rányomta bélyegét az alkotási folyamatra, így született a zeneirodalom egyik legszomorúbb gyászzenéje, melyben Strauss Németország sorsát siratja el.

BEETHOVEN EST

Beethoven zenéje megnyitja a zsilipeket a borzongás, a félelem, a rémület, a fájdalom áradata előtt, és felébreszti a végtelen vágyakozást, azt, ami a romantika lényege. Beethoven tisztán romantikus, és éppen ezért valóban zenei komponista; talán ezzel függ össze, hogy a határozatlan vágyakozásnak teret nem adó vokális zenét, amely csak a szavakkal jelölt affektusokat ábrázolja, Beethoven kevesebb sikerrel művelte, s hogy hangszeres zenéje ritkán szól a tömegekhez.” E. T. A. Hoffmnann így ír Beethoven művészetéről híres Beethoven-cikkében. Új, Beethoven-sorozatunk első előadása ez a hangverseny, melynek célja, hogy Beethoven életművének egy színes keresztmetszetét mutassuk be közönségünk számára.
A sorozat első darabja a Kismartoni mise, melyről Beethoven így írt a kiadójának: „Misémről, amint egyáltalában magamról, nem szívesen mondok bármit is, de azt hiszem, úgy kezeltem benne a szöveget, ahogyan még kevesen”. És ez valóban így van: a mise hagyományos öt tételét (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Agnus Dei) öt zenei tételbe foglalta (azaz nem aprózta el a szövegrészeket, ahogy eddig szokás volt), melyek a hangnemi rendjük alapján akár egy szimfóniát is kiadhatnának. A művet ugyanaz az Esterházy Miklós rendelte meg, aki Haydn kismartoni miséinek megrendelője is volt. A második részben a szerző egyik legismertebb alkotása, az V. szimfónia hangzik fel, melynek nyitó motívumáról maga Beethoven is így nyilatkozott: „Így zörget a sors az ajtón.” Maga a szimfónia az ember kétségbeesett küzdelmét és az emberi akarat végső diadalát mutatja meg.

STRAUSS/RIMSKY-KORSAKOV/MANCUSI

Amikor Strauss 1896-ban bemutatta Ímígyen szóla Zarathustra című művét, melyet Nietsche azonos című értekezése ihletett, sokan értetlenkedtek, hogy hogyan lehet egy filozófiai művet zenébe önteni. Strauss erről így vallott: „Nem szándékoztam filozofikus zenét írni, vagy akár zenei portrét festeni Nietzsche nagy művéről. Sokkal inkább kívántam zenébe átültetni az emberiség fejlődésének eszméjét a kezdetektől a valláson s a tudományon keresztül Nietzsche ember feletti ember fogalmáig.” Strauss Nietschétől kölcsönözte a nyolc fejezetcímet, valamint a zenemű elé a költő bevezető szavait idézi: „Zarathustra harmincéves volt, amikor … a hegyek közé húzódott. Itt élvezte szellemét és magányát, s nem unt
rá tíz teljes évig… egy reggel pirkadatkor felkelt, kilépett a napfényre, és így szólt a naphoz:… Zarathustra ember akar lenni újra.” E monumentális napfelkelte zenei megjelenítése közismert, mert Stanley Kubrick 2001:Űrodüsszeia című filmjéhez a zenemű első 21 taktusát használja.
Az este második részében a zenetörténet egyik legnépszerűbb alkotását hallhatják. Rimsky-Korsakov 1888-ban írta Seherezádé című zenekari szvitjét, mely zseniális hangszereléssel, keleti ízekkel fűszerezve mutatja be az Ezeregy éjszaka világát. A szerző négy történetet választott ki szimfonikus zenekari szvitje számára. Az első Szindbádról, a tengeri hajósról, a második Kalender herceg tréfáiról, a harmadik az ifjú hercegnő és herceg szerelméről, a negyedik pedig egy bagdadi ünnepség forgatagáról és a viharos tengeren mágneshegynek ütközött és porrá zúzott hajóról szól. A partitúra nagy, romantikus zenekart vonultat fel, meghatározó szerepet játszik a szólóhegedű, amely a címszereplőt, Seherezádét személyesíti meg. A hangverseny egyúttal balettbemutató is, ahol Bozsik Yvette koreográfiájával kel életre a történet.

ARANYBÁL 2019

A XXI. század bálozásának művészete a BDZ fiatalos, lendületes, csillogó zenei világában.Műsoron az aranykor, illetve korunk kedvelt zenéi.
Egyedülálló estünkre szeretettel várjuk a gyakorlott és a kevésbé gyakorlott bálozókat is.

VIRÁGH/DVORÁK/MUSZORGSZKIJ

Virágh András Gábor így ír a ma este felcsendülő Sinfonietta című művéről: „A komponálás során világos volt számomra, hogy a zenemű kezdete mindenképp „ünnepélyes” legyen, az általam használt zenei nyelvezetre lefordítva. Mivel zenekarra ritkán írok, a sok szóló- és kamaramű megírása során számos ötlet felgyülemlett bennem, amelyeket leginkább zenekarra tudtam elképzelni. A mű megírásához rendelkezésemre álló időt három nagyobb egységre osztottam fel, de a komponálás során úgy alakultak a zenei folyamatok, hogy jobbnak láttam a gondolataimat három tételen belül megformálni.”
Antonín Dvořák (1841–1904) a Csellóversenyt amerikai tartózkodása idején, New Yorkban kezdte komponálni, és cseh földön fejezte be 1895-ben. Brahms, amikor megismerte a művet, irigykedve jegyezte meg: „Ha tudtam volna, hogy lehet ilyen versenyművet írni gordonkára, magam is megpróbálkoztam volna vele!” A mű személyes titkot sejtet azáltal, hogy lassú tétele a szerző Hagyj engem egyedül kezdetű korábbi dalát idézi, mellyel első szerelmére (későbbi sógornőjére) gondolhatott. Amikor szülőhazájába visszaérkezve értesült a hölgy haláláról, a kompozíció eredeti befejezését úgy alakította át, hogy újra megszólaljon benne az egykori kedvesére emlékeztető dallam.

A szünet után pedig Muszorgszkij egyik legismertebb műve, a jellegzetesen orosz zenei világú karakterdarabokból álló ciklusa csendül fel, melyet egy barátja kiállításának képei ihlettek.

A ZENEIRODALOM MÉRFÖLDKÖVEI – A ROMANTIKA MÉRTÉKE

Beethoven IX. szimfóniáját a romantika határkövének tekintjük. Beethoven az első zeneszerző, aki beavatja hallgatóját az alkotás küzdelmes folyamatába. A szimfónia első három tétele a szerző életművének legterjedelmesebb és legösszetettebb tétele a maga nemében, mégis a IV. tételben a szimfónia műfajában teljesen szokatlan, hatalmas recitativoban fogalmazza meg, hogy még többre, még jobbra vágyik e három tételnél. Egy olyan témára, ami egyaránt az öröm és a szeretet szimbóluma. A IV. tételben megszólaló énekhang, a szavakba öntött zenei gondolatok, a IX. szimfóniát egyértelműen a romantika – mint utóbb kiderült – elérhetetlen és túlszárnyalhatatlan etalonjává tette.

ÚJÉVI KONCERT 2019

Ha újév, akkor újévi koncert a Budafoki Dohnányi Zenekarral!
Az új esztendő hagyományosan kiemelkedő kulturális eseménye a Dohnányi Zenekar évköszöntő hangversenye, amelyen a zenekar mindig valami
különlegességet mutat be: ezúttal komoly komolytalanságokkal, féktelen jó hangulattal, zenei sziporkákkal készülnek elkápráztatni a közönséget.
Legyen a vendégünk, ne szalassza el a zenés újévköszöntést!

BUDAFOKI ÚJÉVI KONCERT 2019

A Budafoki Dohnányi Zenekar újévi koncertje sok-sok meglepetéssel, zenei sziporkával.

DÉS LÁSZLÓ KONCERT

Dés László nevéhez musicalek, filmzenék, nagy slágerek és dzsessz lemezek sora fűződik, neve évtizedek óta fogalom a magyar zenei életben.
Hamarosan megjelenik új lemeze vadonatúj dalaival, és ez ad alkalmat egy nagy, ősbemutató koncertre a Papp László Budapest Sportarénában.