Mai hangversenyünkön a régizene világába kalandozunk. Kocsis-Holper Zoltán ifjú karnagykarmester három – a közönség által részben kevésbé ismert – remekművet választott.
A koncert első részében Jan Dismas Zelenka cseh zeneszerző egyik egyházi művét adjuk elő. Zelenka J. S. Bach kortársa volt, katolikus zeneszerző, legismertebb művei a miséi. Drezdában mindketten hivatalos zenei pozíciót töltöttek be az 1730-as években. Ahogy azt Bach egyik fiának későbbi leveléből tudjuk, Bach igen nagyra tartotta Zelenka művészetét. Zelenka darabjait nagyon merész kompozíciós struktúra jellemzi, művei gyakran virtuózak és nehezen előadhatók, de mindig frissek, meglepők, hirtelen harmóniaváltásokkal. A mai hallgató sok hasonlóságot fedezhet fel a két szerző művei között. A ma este előadott Misererében például a Máté passió egy részlete idéződhet fel bennünk.
Haydn Gyász (“Trauer”) szimfóniájának nevét maga Haydn adta, azt a vágyát kifejezvén, hogy a temetésén a lassú tételt játsszák majd belőle. Ez a szimfónia a Sturm und Drang stílus tipikus példája. Haydn nyelvezete, stílusa sötétedett az idők folyamán, a moll hangnem a sötét üzeneteket közvetíti. Hosszú utat járt be a fiatalkori divertimento szerkezetű szimfóniáitól eddig a drámai hangulatú művéig.
A szünet után pedig Mozart ritkábban játszott darabját, a 337-es sorszámú C-dúr misét adjuk elő. A Missa solemnis néven is ismert művet 1780-ban írta Mozart a salzburgi püspök számára. Ez volt Mozart utolsó teljes miséje. A művet később, 1791-ben, II. Leopold koronázási ünnepségén, a Szent Vitus Székesegyházban is előadták Salieri vezényletével, és Mozart jelenlétében. A darab érdekessége, hogy a Sanctus tétel egyik hegedű témáját az Idomeneo című operájában is felhasználta, a Benedictus tételben pedig archaikus stílusban írt fúgát hallhatunk.

Zelenka: Miserere
Haydn: Gyász szimfónia
Mozart: Missa solemnis K. 337

Budapesti Akadémiai Kórustársaság

Vezényel: Kocsis-Holper Zoltán