Zenekarunk fennállásának 30. évfordulója alkalmából Bécsben is koncertet ad. A hangverseny a magyar zene szenvedélyes, virtuóz arcát mutatja be.
A hangverseny első darabja, a fiatal zeneszerző generáció kiemelkedő alakja, Gyöngyösi Levente I. szimfóniájának első tétele, mely a szerelem érzelmi sokszínűségét fogalmazza meg. A szerző zenei nyelvezetében egyaránt jelen van a klasszikus zenei gondolkodás, jazzes ritmusok és a folklór elementaritása.
Liszt Magyar fantázia c. kompozíciója a magyarországi cigány muzsikusok által terjesztett népies melódiák, verbunkos zene és táncok anyagát dolgozza fel egy vérpezsdítően virtuóz zongoraszólóval. A darab szólistája Balázs János, a legendás Cziffra György utódjának tekintik világszerte, aki nem csak fenomenális technikájával, hanem improvizációs képességével is méltó folytatója a cziffrai hagyományoknak.
Bartók Táncszvitje Pest-Buda-Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára született. A mű az emberiség sorsközösségéről szól. Hat nemzet népzenei kincsét fűzi össze a szerző, a művészetére olya jellemző, hatásos néptáncfináléval. Bartók mélységes hittel üzeni az utókornak, sokkal több az, mi összeköt minket, mint ami elválaszt.
Kodály Zoltán Galántai táncok c. műve egy felvidéki gyűjtés eredménye. A mű a magyar zene legjavát vonultja fel: hallhatunk verbunkos zenét, ugrótáncot, dudatáncot, majd végül a pityókás ember dudorászását felidéző klarinétszólót egy sodró lendületű, igazi magyar, örvényló tánc követi. Az előadás érdekessége, hogy a mű valamennyi zenei anyaga előtt a zenekar muzsikusaiból alakult „banda” játszik, úgy, ahogy Kodály azokat gyermekkorában a cigányzenészektől hallhatta.
