Az előadás a BDZ youtube csatornáján megtekinthető!

Amennyiben jegy/bérlethányadát visszaigényelné, az alábbi űrlap kitöltésével jelezheti felénk: https://form.jotform.com/203141994729058

A romantika szó regényességet jelent, nem véletlen, hogy a romantikus zenék sokszor elbeszélnek, mesélnek, megjelenítenek, hol konkrétabban, hol elvontabb módon. Ezen a koncerten két igazi romantikus mű szólal meg, köztük egy harmadikkal, mely a romantika és a modernség határán keletkezett, de még sok romantikus vonása van – és mesélni, ábrázolni nagyon tud… Muszorgszkij, Stravinsky és Dvořák a kínálat a ma esti koncertünkön, melyet együttesünk első vendégkarmestere, Guido Mancusi vezényel.

Muszorgszkij zenei képe, az Éj a kopár hegyen a romantika kedvelt témáját, a Berlioz által is megkomponált boszorkányszombatot idézi meg, az időpont Szent Iván éjszakája, mikor sok rémisztő dolog történik azon a bizonyos kopár hegyen. Szélsőséges zene sok festői elemmel, nemegyszer rikítókkal: egy mű, melyet nem kell megszelídíteni. A darab Rimszkij-Korszakov hangszerelésében szólal meg.

Stravinsky Tűzmadár-szvitje az orosz népmeséktől kölcsönzi a gonosz varázsló, a csodálatos madár, a bátor herceg és a fogva tartott hercegkisasszonyok motívumát. A hangvételben ott a szláv népiesség, de a rendkívül hatásos darab megszólalásmódjára hatott Rimszkij-Korszakov hangszerelőművészetének virtuozitása, a francia impresszionizmus és a születő modernség is.

Dvořák Újvilág-szimfóniájának hallgatásakor a cím ismeretében azt hihetjük, a szerző Amerikáról mesél: a végtelen prérit és a mozgalmas nagyvárosok monumentális arányait egyaránt magunk elé képzelhetjük. Valójában a műben csupán egyetlen, valóban Amerikához köthető indián dallam csendül fel, egyébként ízig-vérig szláv zene, csakúgy, mint a szerző többi szimfóniája.

A Júdás Makkabeus a Messiás mellett Händel legnépszerűbb oratóriuma, melynek születését a kor eseményei ihlették. Valamennyi Händel-oratóriumnak sajátos előadói története van, s ezek az alkotások szinte minden alkalommal másképp szólaltak meg: tételek cserélődtek vagy maradtak ki, bizonyos koncertekre pedig újak íródtak. A darab legnépszerűbb részlete, a „See, the Conqu’ring Hero Comes!” kezdetű kórustétel eredetileg a Józsué című oratórium része volt, de a Júdás Makkabeus népszerűségének köszönhetően a szerző átemelte ebbe a műbe.

1701-ben az angol parlament kizárta a Stuart-ház katolikus tagjait az utódlásból, így a Hannover-ház került trónra. A Stuartok többször próbálták visszaszerezni hatalmukat, aminek 1746-ban a cullodeni csata vetett véget. Ebből az alkalomból született Händel műve, melynek témáját nem véletlenül választotta a szerző. A makkabeusok a zsidó vallásszabadságért síkra szálló főpapok voltak, egyik vezérük, Júdás visszafoglalta a jeruzsálemi nagytemplomot (erről emlékezik meg a hanuka ünnepe). A történet ismert és népszerű volt, az angol közvélemény könnyen azonosult a hitéért küzdő zsidó néppel, különösen a katolicizmussal folytatott másfél évszázados harcuk okán, hiszen az anglikán vallás nemzeti identitásuk fontos részét képezte.
A Júdás Makkabeus talán Händel leginkább operaszerű oratóriuma, hatalmas tablók sorozata, melyben következetesen használja a korszak operastílusának toposzait, legyen szó gyászról, harci kedvről (bosszúáriákhoz hasonlító tételek), és fontos szerep jut a győzelmi zenéknek. A kor jellegzetes kifejezőeszközei is megjelennek a műben: a fájdalmat megjelenítő kromatika, a felfokozott érzelmeket jelző koloratúrák, a tettrekészség fanfármotívumai, vagy a békevágy pasztorális, hatnyolcados lüktetése. Mindemellett félreérthetetlen utalás a második felvonás vége, ahol a kórus a megingathatatlan hitről énekel, Händel pedig egy protestáns korálra emlékeztető zenei anyaggal keretezi ezt a részletet.

AZ ONLINE KÖZVETÍTÉSRE JEGYET IDE KATTINTVA VÁSÁROLHAT!