ONLINE KÖZVETÍTÉS! Mendelssohn: Die erste Walpurgisnacht

A 2020. február 1-jei előadás közvetítése felvételről a Budafoki Dohnányi Zenekar Facebook- és YouTube csatornáján.

A BDZ és a Müpa közös ZenePlusz sorozatában a zenét a különböző társművészetekkel felváltva egészítjük ki. Ezen az estén a táncművészeté a „társszerep”.

Az 1831-ben komponált Mendelssohn mű egy boszorkányszombat-történet Goethe eleve megzenésítésre szánt balladájára. A BDZ sajátos hangulatú koncertjén a Feledi Project kifejezetten erre az estre alkotott táncos koreográfiájának és a zene csodálatos egységének lehetünk tanúi. Varázslatosan, sokszor hátborzongatóan jelenik meg az újkori boszorkányszombat-legenda kettőssége, szembeállítva egymással egy ősi pogány tradíciót és a keresztény hitet.

ONLINE KÖZVETÍTÉS! MEGÉRTHETŐ ZENE – BEETHOVEN: IX: SZIMFÓNIA – 4. TÉTEL

A 2019. január 19-ei előadás közvetítése felvételről a Budafoki Dohnányi Zenekar Facebook- és YouTube csatornáján.

Beethoven IX. szimfóniáját a romantika határkövének tekintjük. Beethoven az első zeneszerző, aki beavatja hallgatóját az alkotás küzdelmes folyamatába. Az első három tétel a szerző életművének legterjedelmesebb és legösszetettebb tételei közül valók, mégis a IV. tételben egy, a szimfónia műfajában teljesen szokatlan módszerrel – egy hatalmas recitativóval – fogalmazza meg, hogy még e három tételnél is többre, jobbra vágyik.
Beethoven egy olyan témát űz IX. szimfóniájának 4. tételében, amely egyaránt az öröm és a szeretet szimbóluma. A 4. tételben megszólaló énekhang, a szavakba öntött zenei gondolatok, a IX. szimfóniát egyértelműen a romantika – mint utóbb kiderült – elérhetetlen és túlszárnyalhatatlan etalonjává tette.

ONLINE KÖZVETÍTÉS! MEGÉRTHETŐ ZENE: Wagner: Trisztán és Izolda – Előjáték és Izolda szerelmi halála

A 2018. szeptember 30-ai előadás közvetítése felvételről a Budafoki Dohnányi Zenekar Facebook- és YouTube csatornáján.

Wagner Trisztán és Izoldája egy igazi mérföldkő a zeneirodalomban. Ugyanis az európai zenében régóta a szomorúság jelképévé vált motívumhoz, a lefelé haladó kromatikához társítja Wagner a vágy (és erotika) jelképét, a felfelé haladó kromatikát. A kettőhöz mindjárt a mű elején az az akkord csatlakozik, amit a zenetörténet “Trisztán-akkordnak” hív. Ennek egyedisége abban rejlik, hogy miközben bizonyos szólamokat szabályosan vezet az oldás felé, más hangokkal továbbra is feszültséget teremt. Hogy mennyire rendkívüli volt valamikor ez a hatás, mi sem bizonyítja jobban, mint a francia César Franck egy zeneszerző-növendékének esete: az illető az Előjáték alatt rosszul lett a gyönyörűségtől és el is ájult…

A “Trisztán-akkordról” és egyéb izgalmakról is érdekesen, lenyűgözően beszél Hollerung Gábor, majd a szünet utáni, megszakítatlan előadásban “életem egyik legmegindítóbb koncertjét” követheti közönségünk. (Az idézet Hollerung Gábortól származik.)

Készítsenek zsebkendőt és nagyra nyitott szíveket! Egy csodálatos szerelemi történet megindító zenei interpretációjával várjuk önöket vasárnap délelőtt. Maradjanak otthon, merüljenek el velünk a zene csodás, megérthető világában!

A felvétel 2018. szeptember 30-án készült a Zeneakadémián, A megérthető zene sorozat részeként.

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Grieg: Peer Gynt – szcenírozott dráma táncjátékkal

A 2017. november 5-i előadás közvetítése felvételről a Müpa Facebook- és YouTube csatornáján, valamint a mupa.hu-n.

Ibsen 1874-ben arra kérte Grieget, írjon kísérőzenét bemutatásra váró drámájához. Azt is megadta, hogy pontosan mely jelenetekhez képzeli el a zenét, és hogy milyen hatást kíván elérni vele. A zeneszerző nagy lelkesedéssel vetette magát a munkába, és Ibsen valamennyi kérését szem előtt tartotta. Grieg azonban nem bízott a zene külföldi sikerében, ezért nyolc számból két szvitet írt, ezek ma legismertebb és legnépszerűbb művei. A drámát és a kísérőzenét együtt nemigen adták elő az elmúlt évszázadban: a teljes partitúra ugyanis csak az 1980-as években jelent meg. 2001-ben az MDR Szimfonikus Zenekar egy „koncertbarát” verziót mutatott be, mely a Grieg által írt huszonhat tételből huszonegyet használt fel, a drámai cselekmény elbeszélését pedig narrátorra bízta. A Müpában hasonló előadásban lehetett részünk. A mesélő a magyar színháztörténet egyik legemlékezetesebb Peer Gynt-alakítását nyújtó Huszti Péter, a cselekményt pedig a Coincidance táncegyüttes jelenítette meg.

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Megérthető zene – A kóruszene Olymposza

A közvetítés a BDZ Youtube csatornáján: https://bit.ly/2R4NTDo, illetve Facebook oldalán is megtekinthető: http://bit.ly/2N4QaLp

Az ünnepi húsvéti reggeli és a tojáskeresgélés után Húsvét vasárnapján merüljünk el együtt ebben a csodálatosan erős közösségi aktivitásban, annak történelmiségében zeneiségében, Hollerung Gábor irányításával!

Az éneklés a legősibb művészet. A közhiedelemmel ellentétben mindenki tud énekelni. Az éneklés emellett a legerősebb közösségi aktivitás.
A kórusirodalom története egy picit az emberiség története is, amelynek csekély része maradt csak fenn lejegyzett formában. Szerencsére sok nemzet megőrizte ősi folklórját, a tradíciók pedig nagy zeneszerzők kórusműveiben továbbélnek.

Húsvét vasárnapi koncertünkön Hollerung Gábor szuggesztív és értőn magyarázó előadása a gregoriántól a barokkon és a klasszikus zenén át a Gyöngyösi Levente által negyven szólamban komponált, szenzációs motettáig vezeti a hallgatókat.

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Bach: János passió – szcenírozott előadás

A közvetítés a BDZ Youtube csatornáján: https://bit.ly/2R4NTDo, illetve Facebook oldalán is megtekinthető: http://bit.ly/2N4QaLp

Bach János-passiója nem véletlenül a zenetörténet egyik legnépszerűbb oratóriuma. A Budafoki Dohnányi Zenekar szervezésében színpadra állított szcenírozott előadás egy operaelőadás izgalmával, Bach drámai kifejező erejének határtalan dimenzióival és a legmagasztosabb humanizmusélménnyel igyekszik megajándékozni a hallgatókat és nézőket Nagyszombat estéjén.
Hogy az élmény minél teljesebb legyen, A PASSIÓ SZÖVEGÉVEL VÉGIG FELIRATOZZUK A FELVÉTELT.

 

 

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Ravel: Bolero

A koncert a BDZ Youtube csatornáján megtekinthető: https://www.youtube.com/watch?v=iMs9Hu8lW6Q

Továbbá Facebookon is követheti: http://bit.ly/2N4QaLp

Ha létezne a klasszikus zene mai abszolút népszerűségi listája, néhány alkotás toronymagasan emelkedne ki sokezer jól ismert remekmű közül. Vajon jobbak, különlegesebbek ezek az alkotások, vagy csak sajátos módon a közízlés emeli ki valamiért ezeket a műveket a remekművek tengernyi sorából? Erre kereste a választ a 2008-2009-es évad „A megérthető zene” című koncert-sorozata, melynek egyik hangversenyén a Bolero volt a téma.

Ha belegondolunk, Ravel Boleroja akár a világ legunalmasabb darabja is lehetne. Egyetlen táncritmus többszöri ismétlődése, egyetlen, elsőre mégoly izgalmas dallam tucatnyi megismétlése jó negyedórán keresztül. Mégis, az a fokozás és tetőpont élmény, amivel a szerző megajándékozza a hallgatót, a Bolerót az egyik legkedveltebb zeneművé tette. Ennyire egyszerű lenne?

A felvétel 2009. január 11-én készült a Zeneakadémián, A megérhető zene című sorozat részeként.

ONLINE PREMIER! Élet, öröm, zene

A Budafoki Dohnányi Zenekar és Hollerung Gábor közös életéről, hétköznapjairól, küzdelmeiről, csodáiról, zeneiségéről szóló szimfonikus dokumentumfilmjében Sólyom András a kulisszák mögé kalauzolja a nézőt. Oda, ahol a zenészek, az irodisták, a “főnök” emberként is megjelenik. Az ismert és elismert operatőr, rendező – aki egyben a film társproducere is zenekarunkkal karöltve – Élő Nóra, zenekarunk mecénása felkérésre és ötlete nyomán kezdett el forgatni próbáinkon, koncertjeinken 2018 áprilisában, 25 éves születésnapunk apropóján. Rengeteg felvétel készült, András pedig zenekarunk „foglya” lett. Több mint egy éven át velünk élt, lélegzett, utazott, ugyanazt a próbajelenetet vagy akár koncertjelenetet több kameraállásból, több nekifutással is rögzítette, célzottan, tervezetten beszélgetett zenészekkel, szervezőkkel, és a végén, hosszú, fáradalmas munkával összeállított a sok nyersanyagból egy pörgős, lendületes, izgalmas filmet. Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen csodálatos formában léphetünk közönségünk elé! Bízunk benne, hogy aki megnézi a filmet, az még jobban megérzi, megérti majd a BDZ jelenséget, a BDZ-örömzenélés titkát.

A film a BDZ Youtube csatornáján kerül bemutatásra: https://bit.ly/2R4NTDo

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Berlioz: Faust elkárhozása

A közvetítés a BDZ Youtube csatornáján megtekinthető: https://bit.ly/2R4NTDo

Továbbá a Facebookon is követheti: http://bit.ly/2N4QaLp

A „drámai legendában” – az „opera” megjelölés helyett így nevezte Berlioz saját alkotását –  a Jó és a Gonosz örök harca elevenedik meg. Berlioz kísérletet tett arra, hogy a szellemi magaslatok és földi vágyak közt vergődő Ember és a Sátán találkozásának, valóban ördögi szerződésének mélyen rejlő konfliktusával foglalkozzon. A hatalmas drámai erejű képek sora és a Berlioz minden partitúráját jellemző briliáns hangszerelés e művet a Faust-téma egyik legkiválóbb, színpadi szempontból mindenképpen legerőteljesebb feldolgozásává teszi, még ha az első zenei részleteket Goethe gúnyos nemtetszéssel fogadta is.

A mű keletkezéstörténeti érdekessége, hogy pl. Faust paraszttáncának refrénje egy kis pesti vendéglőben született, valamint, hogy a Rákóczi-induló a darab pesti sikerét követően került bele a műbe.

A Budafoki Dohnányi Zenekar és a Budapesti Tavaszi Fesztivál közös szervezésében színpadra állított zenemű szcenikus formában elevenedik meg, ahol a dramaturgiából adódó mozgalmas jelenetek (szilfek tánca, lidércek tánca, parasztok tánca stb.) tánckar közreműködésével kapnak további lendületet.

A felvétel 2010. március 29-én készült a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A többkórusos, hatalmas apparátussal megjelenített, opera-jellegű produkció Goethe irodalomtörténeti jelentőségű művét, a Faustot állítja színpadra Lukáts Andor rendezésében, Hollerung Gábor vezényletével.

ONLINE KÖZVETÍTÉS! A MEGÉRTHETŐ ZENE: ROSSINI: STABAT MATER

Közvetlen link a videó megtekintéséhez: https://www.youtube.com/watch?v=OvUEmFv0_bE

A BDZ márkanévvé vált, „A MEGÉRTHETŐ ZENE” című sorozatának megfelelően a most elérhető koncertünk első felében is zenei, történelmi, humoros, érdekes és izgalmas magyarázatokkal, a Hollerung Gábor-féle „megvilágosító” előadással találkoznak nézőink, zenei idézetekkel, részletekkel tarkítva azt.
A koncert második felében pedig felcsendül a teljes mű, megszakítás nélkül.

A Stabat Mater az egyik legtöbbször megzenésített téma a zeneirodalomban. A Jacopone da Todi versére írt szövegek olyan zeneszerzőket ihlettek meg, mint Pergolesi, Palestrina, Scarlatti, Vivaldi, vagy a későbbiekben Dvorák, Verdi, a magyar zeneirodalomban pedig Karai József vagy Csemiczky Miklós.

Zenekarunk most egy igazán teátrális, Verdi: Requiemjére emlékeztető feldolgozást tár a BDZ-hallgatók elé, Rossini tollából. Előadásunk – a szerző elképzelésének megfelelően – tele van színpadias, operai gesztusokkal, operaáriákkal, köszönhetően a remek szólistáknak is.

Az online követítés a BDZ facebook oldalán és youtube csatornáján is elérhető.