KERESZTUTAK

A ZenePlusz sorozat ez évi előadásai kulturális kapcsolódásaink négy, a művészetben jól megragadható fajtáját járják körül: a kereszténység alapgondolatának két elválaszthatatlan pólusához, az istenihez és az ördögihez való viszonyunkat, valamint az európai lét két egymást feltételező arcát: viszonyunkat közös kulturális múltunkhoz, illetve nemzeti gyökereinkhez. Az előadásokon karmesteri magyarázatok segítenek tájékozódni a témában és a művek között.
Amennyire meghatározó a keresztény gondolat, illetve az ehhez kapcsolódó tradíció a legtöbb művészetben, annyira sajátos a zenében a keresztény tradíciók érvényesülése. A gregorián mint a keresztény Európa első ezer éve zenéjének egyetlen általunk ismert eleme a második ezer esztendő egyre kevésbé közösségi és egyre inkább individualizálódó műfajaiba nem tudott integrálódni. A klasszikus vokálpolifónia motetta-technikájában, de különösen a romantikus korszak szakrális kifejezőeszközeiben a gregorián egyre inkább szimbolikus tartalmú és utalásszerű, külső elem, miközben a zenei fejlődés saját, felhangrendszerre épülő útján halad tovább. E folyamat sajátos betetőzése Orff Carmina Buranája, amely a benediktbeureni diákok/barátok profán, helyenként frivol szövegére épít, és a gregorián zenétől a gregorián paródiájáig ívelő zenei nyelvezetével a 20. századi zenei nyelv popularizálódásának mérföldkövévé vált.

Zeneértő leszek – A VONÓSOK

BEMUTATKOZIK A VONÓS CSALÁD

A hegedű, a brácsa, a gordonka és a nagybőgő

Megérthető JUNIOR – CARMINA BURANA

Ki ne ismerné és szeretné a zeneirodalom egyik legnépszerűbb darabját, a Carmina buranát? De vajon mi a sikerének titka?

E hangversenyünkön megpróbálunk betekinteeni a zenetörténeti kulásszák mögé.

FILMZENÉK – vetítéssel

A nagysikerű filmzene produkció ezúttal Pécsett mutatkozik be, Magyarország egyik legsikerültebb hangversenytermében.

DVORÁK/BOURGEOIS/WALTON/SÜTŐ /WERNER

Évadnyitó hangversenyünk szerkezete nem követi a hagyományt, azaz a nyitány, versenymű, szimfónia sorrendet, hanem a zeneművek éppen fordított sorrendben követik egymást.
A hangversenyen elsőként felcsendülő Hetedik szimfóniáját Dvorák rendkívül rövid idő, mindössze három hónap alatt írta 1885-ben. A londoni ősbemutatót ugyanebben az évben ő maga vezényelte.
A mű első tétele komor küzdelem és válság színtere. Zenekari hangzásából a komponista száműzött minden öncélú fényt és színt, valósággal aszkétikusan kopár muzsikát írt ezúttal. A második tétel megnyugvásról, harmóniáról tesz tanúságot, itt már a romantikusan daloló kürtöt is megszólaltatja a zeneszerző. A scherzo nem vidám, inkább feszült muzsika, csak középrészében csendülnek fel a természet derűs hangjai. A zárótételben a komponista végre szabadjára engedi sodró temperamentumát, izzó hangszín-fantáziáját.
Ezt követően Derek Bourgeois, brit zeneszerző harsonaversenyét hallhatják, szólamvezetőnk, Sütő András előadásában. A szerző, számítva arra, hogy Harsonaversenyét a klasszikus zene és a jazz világában egyaránt érdeklődés kíséri majd, mindkét igényt kielégítő 3 tételes concertot komponált. Az alkotás szimfonikus zenekari kíséretét fúvós zenekarra és kizárólag rézfúvósokra is átdolgozta, így még szélesebb körben terjedhetett el.
A Johannesburg fesztivál nyitány William Walton angol szerző műve, amelyet Johannesburg fennállásának 70. évfordulójának alkalmából komponált 1956-ban. A felkérés úgy szólt, hogy az ünnepi mű dolgozzon fel eredeti Afrikai dallamokat is. Walton az African Music Society gyűjteményéhez nyúlt inspirációért. Ennek hatása hallható a 11 különböző hangszeren megszólaló ütőkarban. A szerző Jean Bosco Mwenda’s „Masangá”-ját is beleépítette a műbe, amelyet egyébként ő maga úgy jellemzett, hogy „megállíthatatan vágta…kissé bolondos, őrült és vugáris…”.

BRAHMS/CANTEMUS/SZABÓ

Nem lehet pontosan tudni, mi ihlette Brahmsot e mű megírására. Az egyik lehetséges indíték édesanyjának halála, a másik feltevés szerint Robert Schumann elhunyta. Brahms nagyon szerette és tisztelte Schumannt, mélyen megrázta annak 1856-ban bekövetkezett tragikus halála és a Német Requiem egyes részei, előtanulmányai valóban ebből az időből származnak. Mint minden nagy művét, Brahms ezt is sokáig érlelte. 1866-ban Bécsben még csak az első három tételt mutatták be. 1868-ban Brémában hat tételt vezényelt maga a zeneszerző, majd  az utoljára komponált ötödik tétellel kiegészítve, 1869-ben a lipcsei Gewandhausban hangzott fel a teljes mű először.

A cím arra utal, hogy ez a mű nem a katolikus gyászmise latin szövegére íródott, mint a zeneirodalom sok nagy Requiem-je, hanem anyanyelvi szövegre. Szövege nem is a mise latin szövegének fordítása, a mű alapjául a szerző által válogatott Ó- és Újszövetségi szövegek szolgálnak.

Ám nemcsak szövegében, de eszmeiségében is különbözik a hagyományos requiemektől. Míg a latin mise szöveg a végítélet fenyegető vízióját vetíti elénk, addig Brahms a halálban a megnyugvás és a hazatalálás csodálatos vízióját látja meg.

 

SZABADOS/HAYDN/BARTÓK/BERÁN

BDZ ÜTŐEGYÜTTESE/HARMONIA GARDEN

A ritmustól a tánczenéig

ÉNEKEL AZ ORSZÁG – 2013

Az Énekel az ország egy negyedszázados hagyománnyal rendelkező sorozat, mely mára a magyarországi kórusok egyik legsikeresebb országos rendezvényévé nőtte ki magát.

A vállalkozás a magyar zenei életben egy párját ritkítóan sikeres kezdeményezés, amelyben a legkülönbözőbb korú és képzettségű zenebarátok gyűlnek össze az ország minden, hogy az oratóriumirodalom legnagyobb alkotásait közösen előadhassák. A koncert során maradandó zenei élménnyel gazdagodnak mind a résztvevők, mind pedig a közönség.

MENDELSSOHN: SZENTIVÁNÉJI ÁLOM

A sorozat utolsó előadása a zene és színház kapcsolatát mutatja meg. Zenekarunk a 2009-es Mendelssohn-évre hozta létre a Szentivánéji álom eme színházi adaptációját Dávid Zsuzsa rendezésében, melyet a Zempléni Fesztiválon mutattunk be. Mendelssohn Shakespeare drámájához írt kísérőzenéje szervesen kapcsolódik a cselekményhez, melyet 4 fiatal színész (Molnár Gyöngyi, Trokán Anna, Csórics Balázs és Bakos Kiss Gábor) ad elő fergeteges humorral. A tündérek szólamát a Budapesti Akadémiai Kórustársaság nőikara személyesíti meg.