LAJKÓ SYMPHONIC

Lajkó Félix mindig is egy volt a lélekre különleges érzékenységgel ható zenészek közül, közvetítőként használva hangszereit önmaga és a külvilág között. Mindegy, mihez nyúl, kikkel lép színpadra: a végeredmény mindig kristálytiszta, valamilyen ismeretlenül mély forrásból táplálkozó, ösztönös, zsigeri lélek-zene egyveleg. A hegedűs zenei világa önálló műfajt teremt, amelyet különleges érzékenységgel és érzékkel vegyít gyakorlatilag bármilyen, hozzá hasonlóan igényes zenei együttállással.

A VÉGTELEN MÉRTÉKEI – A LEHETETLEN BIRTOKBA VÉTELE

Rachmaninov zongoraversenyei az előadóművészet határán egyensúlyoznak. Nagyon sok kitűnő zongorista számára is megvalósíthatatlan vállalkozás zongoraversenyének előadása. Különösen igaz ez a III. zongoraversenyre, amelyben a szerző bőven kihasználta a saját átlag feletti testi adottságait is (az átlagnál jelentősen nagyobb arasszal rendelkezett). Az elképesztő technikai nehézségek mellett rendkívüli érzelmi dimenziókba repít minket a mű. A Ragyogj című film is hitelesen érzékelteti egy traumatikus találkozás történetét ezzel a művel.

RACHMANINOV/DOHNÁNYI/BALOG/ HOLLERUNG

A mai este egy túra a Mount Everest-re! Ha nem is mindenkinek, de a Rachmaninov zongoraversenyt előadó Balog József számára biztosan, hiszen ebben a műben a zeneirodalom egyik legrettegettebb, legigényesebb versenyművét köszönthetjük, nemcsak a zongoraszólam elképesztő technikai követelményei, hanem a gazdag zenei szövet ritmikai bonyolultsága, s a szólista és a zenekar együttjátszásának nehézsége miatt is. Ezt a tényt igazolja, hogy Josef Hoffmann a kor akkori egyik legnagyobb zongoristája sohasem játszotta el a művet, bár Rachmaninov neki ajánlotta.

Rachmaninov első amerikai hangversenykörútjára komponálta harmadik zongoraversenyét. A legendák szerint a szerző a hajón fejezte be művét, ahol – zongora nem lévén – papírból kirakott billentyűkön memorizálta a szólamát. A mű bemutatója november 28-án hangzott el New Yorkban, majd Rachmaninov 1910 januárjában újra eljátszotta, ezúttal Gustav Mahler vezényletével – aminek hatására az addig rivalizáló két zenésóriás szoros barátságot kötött.

Dohnányi első szimfóniája a késő romantikus stílus egyik legjelentősebb alkotása, az öt tételes szimfónia mind előadóapparátusában, mint pedig zenei tartalmában a legnagyobb Mahler szimfóniákkal vetekszik. A Dohnányira jellemző pazar hangszereléssel, a súlyos mondanivalóból is árad a szerző mesterségbeli tudása, és egyfajta könnyedség.

CINEMUSIC 2015

A Klasszik Rádió és a Budafoki Dohnányi zenekar filmzene koncertje

Az előző évek sikerére való tekintettel, a Klasszik Rádió 92.1 immáron ötödik alkalommal rendezi meg a CINEMUSIC koncertet, amelyen idén is a filmzene-irodalom legjavából csendülnek fel dallamok, méghozzá a Budafoki Dohnányi Zenekar előadásában.

Színvonalas válogatás a filmzenék világából, egy kiváló zenekar és természetesen számos sztárvendég várja az érdeklődőket. Az elmúlt CINEMUSIC rendezvényekhez hasonlóan meglepetésekből sem lesz hiány…

A Budafoki Dohnányi Zenekar ezúttal is Hollerung Gábor vezényletével lép színpadra.

 

A koncertet 16 éven felülieknek ajánljuk.

FEMINA EX MACHINA

A Müpa és a Budafoki Dohnányi Zenekar közös sorozata az emberi lét és a művészet egyik legnagyobb kérdését, az örökkévalósághoz való viszonyt helyezi középpontjába. A késő romantika jellegzetes alakjaként Gustav Mahler hétköznapi létünk és az örökkévalóság konfrontációját fogalmazza meg alkotásaiban, eszközrendszerében egyre táguló dimenziókkal. Életműve és egyúttal a késő romantika egyik tetőpontja VIII. szimfóniája, amely valójában a zenetörténet legmonumentálisabb oratóriuma. A két nagy létszámú vegyeskarra, gyermekkarra, hét szólistára és több mint száztagú zenekarra elképzelt mű felépítésében és gondolatiságában is talányos alkotás.

A kéttételes kompozíció szövegeinek párosítása igen szokatlan: a Veni creator középkori himnusza látszólag nem illik a Faust második részének zárójelenetéhez. Valójában az alkotó ember áll a mű középpontjában, a világmindenség, a teremtés és az emberi lét dilemmáival. Mahler, mint a romantika korában sokan, önmagát Faust alakjával azonosítja, akiben a teremtő és alkotó embert látja. Némileg leegyszerűsítve az első tétel az alkotóerő végtelenségének dicsőítése, míg a második az alkotó emberi lét dilemmájára adott goethei válasz zenei megfogalmazása, mely az örök nőiség megváltó erejét mintegy isteni beavatkozásként hirdeti.

 

MEGÉRTHETŐ JUNIOR – GYERMEKDALOK, JÁTÉKOK, MESÉK ÉS CSÍNYTEVÉSEK

A gyermekek játékai, dalai az emberi lét legfontosabb tükre, egyszerűségükben is ott rejlik a világ teljessége. Nagyon sok zeneszerző alkotásaiban találkozunk a gyermekjátékok és dalok világával, ezek egy része a gyermekek dalait és játékait fogalmazza újra, más művek pedig a gyermekek nyelvén igyekeznek megszólalni.

 

CSEMICZKY/SOSZTAKOVICS/MAHLER/ RÉTI/MANCUSI

Mai hangversenyünk első felében a gyermekéveket idézzük: Csemiczky Miklós a Lyra Szimfonikus Zenekar számára komponálta Gyermekjátékok című darabját. A zenemű jól ismert magyar gyermekdalok fordulatait használja fel.

Sosztakovics a II. zongoraversenyét (F-dúr, Op. 102.) kisfiának, Makszim Dmitrijevics Sosztakovicsnak ajánlotta. Az első tétel induló jellegű témája, a harmadik tétel kisdobpergései, a zongora motorikus futamai, az ütemváltások, a jól adagolt hemiolák teszik szerethetővé a művet. A második tétel érzelmes, személyes hangvétele szinte a filmzenéket idézi.

A hangverseny második részében a Mahler bécsi operaigazgató-éveiben keletkezett IV. szimfónia csendül fel, melynek bemutatóját maga a szerző vezényelte 1901-ben, Münchenben. A mű hangulata mindvégig derűs, terjedelme és zenekari apparátusa Mahler többi szimfóniájához képest kisebb, formálása tömörebb. A természetélmény és a népdal-inspiráció mellett itt felfigyelhetünk a bécsi klasszikus szimfóniák nyilvánvaló hatására is.

FARKAS/SCHUMANN/BRAHMS/KOVÁCS

Száztíz éve született és tizenöt éve halt meg Farkas Ferenc, a XX. századi magyar zene egyik meghatározó személyisége. A furfangos diákok című balettben a szerző kitűnően jellemzi a  XVIII. századbeli debreceni kollégium diákjait, és a kedves történethez illő, vonzó patriarkális légkört teremt. A zene enyhén archaizáló, népi dallamokat, táncdarabokat, verbunkos muzsikát idéz fel.

Robert Schumann négy kürtre és nagyzenekarra komponált F-dúr versenyművét az 1848-49-es európai forradalmi hullámot követően komponálta, amely életének egyik legtermékenyebb időszaka volt: további 26 mű – életművének csaknem egyötöde! – született ebben a periódusban. Bár akkortájt csalódások is érték, ebben a csaknem 20 perces versenyműben ennek nyomait nem lelhetjük, hiszen napfényes hangszerelés és derűs melódiák fedik el a Schumann életében ezidőtájt már jelentkező búskomorságot.

A hangverseny második felében Brahms IV. szimfóniája csendül fel. „Itt fekszik néhány közjáték, amit együttesen általában szimfóniának neveznek … egyre csak arra gondolok, milyen szíves-örömest kezdeném nálatok a mű próbáit. Egyúttal azt is remélem, hogy a nagyközönség tetszését elnyeri majd. Bár tartok tőle, hogy túlságosan árad belőle a mi hűvösebb éghajlatunk … mert nálunk bizony nem érnek édessé a cseresznyék, Te nem is kóstolnál belőlük!” Így írt Brahms készülő IV. szimfóniájáról barátjának, Hans von Bülow-nak. A szerző aggodalma azonban alaptalannak bizonyult, a szimfóniát hatalmas sikerrel mutatta be Bülow zenekara Meiningenben, 1885-ben.

A VÉGTELEN MÉRTÉKEI – HIT ÉS KÉTELY ÖRÖK CSATÁJA

A hit az ember legerősebb támasza a világmindenség és az emberiség megválaszolhatatlan kérdéseiben. A keresztény európai művészet meghatározó forrása a Biblia, illetve maga a hit. A művészet ugyanakkor mindent ellentmondásaiban ábrázol, így a hit érzése is kifejezhetetlen a bizonytalanság, a kétely, helyenként a tagadás jelenléte nélkül. Bach művészete sok szempontból a keresztény kultúra egyik tetőpontja, egyrészt mert a szerző az egyik utolsó, erős önazonossággal rendelkező egyházi közösség kántora, másrészt mert az ellentétes gondolatok és az érzelmek rendkívüli kifejező erejével operál. Bach életművének e legnagyobb szabású kantátájában a kételytől a hit erejéig építkezik, a síró hangulatú nyitó tételtől a táncos léptű végső dicsőítésig. Bach szinte valamennyi tételben felvillantja az ember meg-megtorpanását, elbizonytalanodását, az egyik tételben pedig egy magával ragadó szerelmi évődésként fogalmazza meg a hívő és Jézus párbeszédét.

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz – Jazz

30. rész
JAZZ

A Zenedoboz JAZZ című epizódjában Hollerung Gábor beszélgetőtársa Sárik Péter jazz-zongorista, zeneszerző. A két zenész arról beszélget, hogyan alakult ki a jazz műfaja, hogyan és hol találkozott az európai hangszeres zene és az afrikai ösztön-zene. Sorra veszik a ragtime, a dixieland, a swing és a latin jazz kialakulását, természetesen izgalmas zenei részletekkel segítve a megértést. Kiderül, hogy a jazz egy nagyon egyszerű műfaj, de közben zseniálisan bonyolult is, és hogy Sárik Péter szerint éppen most a legjobb jazz zenésznek lenni a zenetörtélem eddigi szakaszait vizsgálva.

AZ EPIZÓDBAN ELHANGZIK:
Scott Joplin: The Entertainer
I Got a New Babe – jazz sztenderd
Gershwin: A Foggy Day in London Town
Antoni Carlos Jobim: Aqua de March
Annie Lenox – David Allan Stuart: Sweet Dreams

KÖZREMŰKÖDIK:
BDZ Big Band
Swing à la Django
Sárik Péter Trió
Micheller Myrtill
…………………………………………………………………………………………………………
Hollerung Gábor ismeretterjesztő zenetanodája epizódonként egy-egy zenei témát taglal, felölelve a zenetörténet teljes spektrumát. A tizenkét perces részekből álló előadás-sorozat negyven epizódon keresztül, akár tízéves kortól élvezhető, színes, változatos módon avatja be nézőit a zene teljességébe.
A sorozat egész nyáron, augusztus végéig friss részekkel várja az érdeklődőket. Az egyes részek a meghirdetett premierek után is megtekinthetők.
A sorozatról további információkat itt talál:
https://bdz.hu/zenedoboz/