NÉGY ÉVSZAK
Piazzolla: Négy évszak Buenos Airesben
Vivaldi: Négy évszak
Piazzolla: Négy évszak Buenos Airesben
Vivaldi: Négy évszak
Dubrovay László a Bartók utáni nemzedékek egyik legtermékenyebb zeneszerzője, aki Bartókhoz hasonlóan három zongoraversenyt írt. Életművének ez a három alkotása is reprezentálja a XX. század végén és XXI. század elején lejátszódott zenei változásokat. A múlt század 70-80-as éveiig progreszszív zeneszerzőnek csak azok számítottak, akik teljesen egyedi, új útakat jártak a zenében. E művek egy jelentős része nehezen volt érthető és szerethető a közönség számára, részben azért, mert a zenének csak egy-egy aspektusát helyezték előtérbe (ritmus vagy hangszín vagy struktúrák), másfelől eltávolodtak az európai zene természeti törvényekben gyökerező zenei gondolkodásától, az alaphangfelhang viszonyától, a disszonancia harmonikus összecsengésben való oldódásának alapszabályától.
A komponisták a 80-as, 90-es évektől fokozatosan újra alkalmazzák ezeket az évszázados törvényszerűségeket, és egyre kevésbé félnek gondolataikat közérthető módon megfogalmazni. ennek köszönhetően korunk közönsége az új művek nagy részét posztromantikus alkotásként éli meg. Ennek a változásnak egyik szimbolikus alkotása Dubrovay II. zongoraversenye, melynek szélső tételei egy hamisítatlan romantikus művet idéznek, ahol a szerző szándékosan vagy akaratlanul Rachmaninov és Csajkovszkij híres zongoraversenyeire kacsint. Második tételében találkozunk a kísérletező eszközökkel, az aleatória alkotói szabadságával, ami összhatásában azonban egy romantikus mű bensőséges érzelmeinek megjelenítője.
Az ország egyik legizgalmasabb vokális műhelyét négy évtizede alapító szabó Dénes és fia, Szabó Soma vezetésével a Müpa által az évad együttese címmel elismert Cantemus Kórus ezen a hangversenyen csupa vallásos művet ad elő. A bécsi klasszika és a jelen kínálja a válogatás két korszakát, s az alkotók három földrajzi területről származnak: Mozart
osztrák, kortársunk, a negyvenhárom éves gyöngyösi Levente Kolozsváron született, de évtizedek óta Magyarországon él és alkot, a hetvenhárom éves John Rutter pedig a brit zenekultúra büszkesége.
Mozart kompozíciója, a Vesperae solennes de confessore vecsernye, vagyis esti dicsérő imádság – a különleges szépségű, hattételes művet a huszonhárom éves zeneszerző salzburgi szolgálatának vége felé, 1779-ben komponálta. Gyöngyösi Levente és John Rutter műveit összekapcsolja, hogy mindkét alkotó közérthetőségre törekszik. Az In te Domine speravi a 70. zsoltárnak az a részlete, amely az Istenbe kapaszkodó reményt énekli meg. sok megzenésítése ismert, ahogy a miseciklusnak, minden idők legtöbbször zenébe foglalt keresztény szövegének is. Rutter műve, a gyermekek miséje azért is illik e hangverseny műsorára, mert szerzője ezt a művet több különböző összeállítású kórusra komponálta. A nem litugrikus célokra alkotott mise latin szövegébe a zeneszerző angol költemények megzenésítését ékeli.
Műsoron ismert filmzenék vetítéssel
A műsor egyben az együttes Madárka című népzenei CD-jének bemutatója a Zempléni Fesztiválon.
Az Egy nap Tolcsván rendezvényeit Tolcsva Önkormányzata támogatja.
A Budafoki Dohnányi Zenekar és Hollerung Gábor közös életéről, hétköznapjairól, küzdelmeiről, csodáiról, zeneiségéről szóló szimfonikus dokumentumfilmjében Sólyom András a kulisszák mögé kalauzolja a nézőt. Oda, ahol a zenészek, az irodisták és a “főnök” emberként is megjelennek. Az ismert és elismert operatőr, rendező – aki egyben a film társproducere is a zenekarral karöltve – Élő Nóra, a BDZ mecénása felkérése és ötlete nyomán kezdett el forgatni a próbákon és koncerteken 2018 áprilisában, a társulat 25 éves jubileuma apropóján. Rengeteg felvétel készült, Sólyom András pedig a zenekar „foglya” lett. Több mint egy éven át velük élt, lélegzett, utazott, ugyanazt a próbajelenetet vagy akár koncertjelenetet több kameraállásból, több nekifutással is rögzítette, célzottan, tervezetten beszélgetett zenészekkel, szervezőkkel, és a végén, hosszú, fáradalmas munkával összeállított a sok nyersanyagból egy pörgős, lendületes, izgalmas filmet. A zenekar egyemberként büszke arra, hogy ilyen csodálatos formában is közönsége elé léphet! Bíznak benne, hogy aki megnézi a filmet, az még jobban megérzi, megérti majd a BDZ-jelenséget, a BDZ-örömzenélés titkát.
Sárospatak Önkormányzata támogatásával
Belegondoltak már abba, hogy elődeink hogyan és milyen zenére táncoltak? Tudják, milyen egy igazi bécsi keringő, egy spanyol szerenád vagy épp egy tangó? Ezúton invitáljuk önöket a mulatozás világába Mozarttól egészen napjainkig. Hallgassanak bele egy reneszánsz kastély, egy füstös lokál vagy épp egy falusi vigadalom hangulatába…Elhozzuk Önöknek a menüett emelkedett visszafogottságát, spanyolok heves vérmérsékletét, de azt is megmutatjuk, hogyan is képzelték a tengerentúlon a bécsi keringőt, illetve hogyan tehet elsöprő erejűvé egy népi motívum egy szonátát! Talán még táncra is perdülhetünk… a lelkünkben biztosan! Szóval… Szabad egy táncra? Igen? Nos, akkor tartsanak velünk, mulassunk együtt egy csodás környezetben!
A Patricius Borház támogatásával
A MYNK Quartet nem csak különleges nevével hívja fel magára évről-évre a figyelmet, hanem azzal a hitvallással, amellyel beavatják a közönséget a vonóshangszerekre átírt és előadott, élvezhető könnyűzenébe. Új és új kapukat nyitnak ebbe a zenei világba, korábban kalandoztak már a funky, a ragtime, a swing, a rock, a pop műfajában, és most is számtalan meglepetéssel szolgálnak majd. Legfrissebb szenvedélyük, a latin zene kulisszáiba Révész Richárd Latin Triójával fuzionálva kalauzolják a közönséget. A közös muzsikálás hangulata, a kiváló latin-jazz zongorista, Révész Richárd elementáris ereje, magával ragadó zeneisége repíti az érdeklődőket a klasszikus zene afro-cuban és latin-jazzbe ültetett világába. A műsorban megjelenő komolyzenei csemege újragondolása a latin zene irányából, illetve a kvartett klasszikus képzettségéből adódó megközelítésével, rendkívül izgalmas, sokszínű zenét eredményez, mely magával ragadja a közönséget és új energiákkal tölti fel az előadókat.
Klasszikus muzsikusok kirándulása a jazz világába. A Budafoki Dohnányi Zenekar egyik koncertmestere, az egyébként is számos műfajban és együttesben játszó Gazda Bence gondolata a karantén ideje alatt fogalmazódott meg. Két szólamvezető kollégával, a szintén sok műfajban és együttesben jártas Nagy Zsolttal és Lázár Gyulával, valamint a kitűnő gitáros Csókás Zsolttal létrejött a saját számokat játszó együttes. A szerzemények fókuszában a jazz, a hangszeres tudás határainak feszegetése, az improvizáció megismételhetetlensége és a kamarazenei összhang áll. Az est premier, műsorukkal itt mutatkoznak be először.