Don Giovanni PASTICCIO – ingyenes közvetítés

A jelenlegi helyzetben az opera szcenírozott megvalósítása túl nagy kockázatot jelentett volna, ezért azt későbbi időpontra halasztjuk, amikor a művet már biztonságosan elő lehet adni. Mégis szerettük volna, hogy ez a nap ne maradjon Don Giovanni nélkül, ezért kalandra hívjuk a kedves nézőket.

A Don Giovanni nem egyszerűen Mozart egyik operája, hanem többi operájához hasonlóan a szerző zenei gondolkodásának tárháza. E tárház alapelemei leginkább operaszereplőinek zenei-érzelmi megformálásában érhetők tetten, melyek a Don Giovannit megelőzően és azután is jelen vannak zongoraversenyeiben, szimfóniáiban, kamaraműveiben. Az előadás célja, hogy a Don Giovannihoz kapcsolódó zenei gondolatok világába vezesse be a közönséget egy pasticcio formájában. A pasticcio a 18. századi zene egy kedvelt műfaja volt, amelyben a szerzők különböző művekből állítottak össze egy új alkotást. Több olyan opera ismert, amelyben az áriák adott esetben öt-hat különböző zeneszerzőtől származnak (a szót egyébként fordíthatjuk pástétomnak, rendetlenségnek, illetve konkrétan egy olasz rakott tésztaételre is utal).

A hangverseny stílusosan a Don Giovanni nyitányával indít. Az ezt követően felcsendülő hét mű pedig az operában megjelenő jellegzetes zenei karakterekhez kapcsolódik. A Rivolgete a lui lo sguardo kezdetű hangversenyária – egy, a Così fan tuttéból kimaradt részlet – akár Don Giovanni hiányzó áriája is lehetne. A kicsapongó nemes alakjához két másik zenei részlet is kapcsolódik: a főhős erőt és magabiztosságot sugárzó karakterét, valamint a hölgyeket megbabonázó sármját jeleníti meg a Jupiter-szimfónia első tétele és a közvetlen közelében keletkezett Un bacio di mano hangversenyária – amelyek között tematikus rokonságot is felfedezhetünk. Az opera démoni hangulatával rokon a Così dunque tradisci kezdetű basszusária, illetve a d-moll zongoraverseny első tétele. Egyértelműen Leporello alakjához köthető Mozart C-dúr vonósötöse, Donna Anna zenei világát pedig a Davide Penitentéhez született Tra l’oscure ombre funeste kezdetű szopránária mutatja be. A hangverseny befejezéséül a Don Giovanni első felvonásának fináléja szólal meg, mely a mozarti életmű egyik legkomplexebb zárójelenete: egy tipikus „imbroglio” szituáció, magyar egyszerűséggel a totális zűrzavar pillanatai, egyúttal az érzelmek drámai összecsapása. E jelenet logikájából származó lezáratlansága egyben meghívás is az opera – reményeink szerint – nem túl távoli, teljes egészében való előadására.

 

DON GIOVANNI JEGYVISSZAVÁLTÁS

Akár a későbbi időpontban megtekinthető előadást, akár a jegyvisszaváltást választja, kérjük, az alábbi űrlapot töltse ki és jelezze számunkra szándékát: https://form.jotform.com/203222986849971

CINEMUSIC 2020 – RÁADÁS

CINEMUSIC – MÜPA TÁJÉKOZTATÁS
Kedves Vendégeink!
A november 3-án bejelentett kormányrendelet értelmében a november 7-i és november 8-i Cinemusic koncerteken a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének nézőterén a rendelet szerinti távolságtartással lehet helyet foglalni, így a koncerten való részvételi létszámot csökkentenünk kellett, mivel eredetileg „két üres – két elfoglalható szék” rendszerben értékesítettük a jegyeket.
Az új szabályozás következtében közönségünket a jegyvásárlás időpontja szerinti sorrendbe állítottuk, és azon vendégeink számára, akik így az esti előadáson a létszámkorlátozás miatt nem tudnának részt venni, átfoglalást ajánlunk fel a november 7-i, szombat 11 órás előadásra.
Az érintett vendégeinket a jegyvásárlásnál megadott e-mail címen értesítjük a további teendőkről, információkról.
Azoknak az érintett vendégeknek, akik az esti előadásra megvásárolt jegyüket nem tudják, vagy nem szeretnék felhasználni a délelőtti koncerten, jegyvisszaváltási lehetőséget biztosítunk. Kérjük, hogy visszaváltási igényüket a Müpánál jelezzék! A visszaváltás menetéről az alábbi oldalon érdeklődhetnek.
https://www.mupa.hu/jegyvisszavaltas
Megértésüket és együttműködésüket köszönjük.

CINEMUSIC 2020

CINEMUSIC – MÜPA TÁJÉKOZTATÁS
Kedves Vendégeink!
A november 3-án bejelentett kormányrendelet értelmében a november 7-i és november 8-i Cinemusic koncerteken a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének nézőterén a rendelet szerinti távolságtartással lehet helyet foglalni, így a koncerten való részvételi létszámot csökkentenünk kellett, mivel eredetileg „két üres – két elfoglalható szék” rendszerben értékesítettük a jegyeket.
Az új szabályozás következtében közönségünket a jegyvásárlás időpontja szerinti sorrendbe állítottuk, és azon vendégeink számára, akik így az esti előadáson a létszámkorlátozás miatt nem tudnának részt venni, átfoglalást ajánlunk fel a november 7-i, szombat 11 órás előadásra.
Az érintett vendégeinket a jegyvásárlásnál megadott e-mail címen értesítjük a további teendőkről, információkról.
Azoknak az érintett vendégeknek, akik az esti előadásra megvásárolt jegyüket nem tudják, vagy nem szeretnék felhasználni a délelőtti koncerten, jegyvisszaváltási lehetőséget biztosítunk. Kérjük, hogy visszaváltási igényüket a Müpánál jelezzék! A visszaváltás menetéről az alábbi oldalon érdeklődhetnek.
https://www.mupa.hu/jegyvisszavaltas
Megértésüket és együttműködésüket köszönjük.

BDZ-NAP 2020 / BEETHOVEN/HOLLERUNG

A BDZ NAP 2020 zárásaként, egyszersmind Beethoven születésének 250. évfordulója előtt tisztelegve, a szerző egyik legismertebb alkotása, az V. szimfónia hangzik fel, melynek nyitó motívumáról maga Beethoven is így nyilatkozott: „Így zörget a sors az ajtón.” Maga a szimfónia az ember kétségbeesett küzdelmét és az emberi akarat végső diadalát mutatja meg.

BDZ-NAP 2020 / SCHUBERT – NYILVÁNOS PRÓBA ÉS BESZÉLGETÉS

A zenekar következő heti, zeneakadémiai koncertjén elhangzó szimfónia legelső próbáját követhetik nyomon az érdeklődők, annak minden izgalmával, újdonságával, buktatójával, felfedezésével. Ritka, izgalmas, a közönség számára szinte soha nem megélhető zenei és emberi folyamat részese lehet közönségünk.

Hollerung Gáborral Novotny Anna beszélget.

Hollerung Gábor előadásai híresen izgalmasak, informatívak és szórakoztatóak. Most azonban nem egy zeneműről hallhatjuk őt előadni, hanem beszélgetőtársa segítségével saját és zenekara életébe enged majd bepillantást.

Itt az alkalom, hogy ön is megkérdezze karmesterünket arról, amiről már régóta szeretné, amit nem ért, ami régóta foglalkoztatja. Örömmel vesszük, ha kérdését már előre elküldi nekünk az alábbi űrlap kitöltésével:

KÉRDÉST KÜLDÖK!

BDZ-NAP 2020 / KAMARAKONCERT – DVORÁK/MENDELSSOHN

Mikor 1878-ban Dvořák Bécsben járt, annyira lenyűgözte Mozart fúvós szerenádja, hogy miután hazament, alig két hét alatt megírta a saját fúvós szerenádját. Mozart darabját használta mintának, hangszerelését tekintve pedig csupán annyi változtatást eszközölt rajta, egy csellóval és egy bőgővel egészítette ki a fúvósokat.

Mendelssohn 1825-ben komponálta vonós Oktettjét, nem sokkal azután, hogy családjával egy nagy, impozáns házba költöztek Berlinben a Leipzigerstrasse-ra.  Az udvaron álltó üvegház elég tágas volt ahhoz, hogy elférjen a család reggeli koncertjeinek közönsége. A fiatal Felix ezek során szerezte zenei ismereteinek nagy részét.  A zongora mellett hegedült és brácsázott is, gyakran pedig részt is vett a saját maga komponálta vonós szimfóniák előadásában is. Minden kétséget kizáróan ezeknek a műveknek a megírása során szerzett tapasztalatai vezették oda, hogy egészen fiatalon, tizenhat évesen megkomponálta a vonós Oktettet.

Azért is volt lenyűgöző ez az alkotás, mert hasonló még nem született a kamarazenében. Létezett két dupla kvartett Louis Spohr tollából 1823-ból, de ebben az esetben két vonós kvartettről van szó, melyek felelgetnek egymásnak. Mendelssohn tudta, mit akar, és pontos utasításokat hagyott a kottában: „Ez az Oktett szimfonikus zenekari stílusban kell, hogy megszólaljon. A pianokat és fortékat szigorúan be kell tartani és még jobban kihangsúlyozni, mint a hasonló darabokban.”

Mendelssohn nagyra becsült hegedű tanárának, Eduard Rietz-nek nem csak ajánlotta a művet, hanem születésnapi ajándékának is szánta. Minden bizonnyal akkor is tanára járt az eszében, mikor az első tétel szárnyaló hegedű frázisait írta. A Scherzot Goethe Faustjából a Walpurgis-éj inspirálta. Nővére, Fanny elmondása alapján, Mendelssohn azt szerette volna, ha a Scherzot staccatto és pianissimo játszanák, mivel „minden új és idegen, ugyanakkor egészen ösztönző és varázslatos. Az ember nagyon közel érzi magát a szellemvilághoz, felemelkedik a levegőbe, már majdnem elkap egy seprűnyelet és csak repül, amerre sodorja a szellő. A végén a hegedű felszáll – mely könnyű, mint egy tollpihe – és minden el van fújva.

KOLDUS ÉS KIRÁLYFI – ZENÉS ÁRNYJÁTÉK GYEREKEKNEK

Ki ne próbált volna különböző figurákat vetíteni a falra úgy, hogy a kezeit hátulról egy lámpával világítja meg? Nagyjából ez az alapja az árnyékszínház műfajának. Ezen egyszerű trükkhöz azonban számos, jóval bonyolultabb is kapcsolódik ezen az előadáson.
A Koldus és királyfi című mese, Mark Twain regénye, mint minden remekmű, egy örök történet. Végső soron azt kutatja, az ember mitől, kitől az, ami. És elbeszéli azt is, amit már sokszor és sokan elárultak, hogy legkevésbé sem a külsőségektől. Nem véletlen, hogy keletkezése óta számtalanszor feldolgozták történetét, azonban a BonBon Árnyékszínház előadásához hasonlóan, tudomásunk szerint még soha. Különleges ez az előadás több szempontból is:
Egyrészt, mert zeneszerzője, Alpár Balázs az előadás zenéjének témáit 14 évesen szerezte, így szó sincs arról, hogy valamiféle felnőtt darabot próbálnánk a gyerekekre erőszakolni. Sokkal inkább egy, a gyerekek világát belülről ismerő zenemű felcsendüléséről van szó. Fontos azonban megjegyezni, hogy a darab újrakomponálását, áthangszerelését már érett és sikeres zeneszerzőként végezte el, így a darab a klasszikus zene legmagasabb művészi kritériumainak kíván megfelelni.
Másrészt különleges ez az egész estés előadás azért is, mert egy olyan árnyékszínházi technikával készült, mellyel korábban nemigen találkozhatott a magyar közönség. Ennek az árnyékszínházi technikának ugyanis az a lényege, hogy a színészek egy speciális maszk segítségével, egy vetített háttér előtt mozognak. Így bábjáték, vetítés és színészet kölcsönösen kiegészítik egymást. Ennek köszönhetően az előadás egyszerre bír a színház és a film művészeti kifejezőeszközeivel, egy olyan különleges látványvilágot eredményezve, amely egyrészt közel áll a gyerekek vizuális kultúrájához, ugyanakkor soha nem látott színházi élményt is jelent.
Harmadrészt különleges ez az előadás abból a szempontból is, hogy zene, látvány és szöveg a zeneszerző, a szövegíró-rendező Tarr Ferenc és a látványtervező Dobos Emőke szoros együttműködésének köszönhetően egymással párhuzamosan készült. Ennek köszönhetően az előadás három alkotóeleme felváltva beszéli el a történetet. A zene alapvetően szimfonikus hangzású klasszikus zenei műként, de sok helyen mint aláfestő zene, effekt, könnyűzenei számnak is beillő zenei epizód vagy éppen mint filmzene funkcionál. A szöveg élőbeszédhez közelítő verses narrációként mesél, míg az előadás látványa animációval, vetítésekkel kiegészített filmszerű képekben, melyeket professzionális bábszínészek segítenek életre kelteni. A végeredmény tehát bábozás, vetítés és színészi munka összehangolt eredménye.

MOZART/STRAVINSKY/CSAJKOVSZKIJ/ WERNER

A Béres Alapítvány jótékonysági koncertje a leukémiás gyermekek gyógyulásáért

A Béres Alapítvány széleskörű társadalmi tevékenységének egyik legfontosabb alappillére az egészség védelméért való munkálkodás, az egészségtudatosság fejlesztése, a betegség-megelőzés lehetőségeinek feltárása, a betegek gyógyulásának elősegítése.
Az immáron 25 éve tartó munkában kiemelkedő szerepet szánnak a daganatos betegek gyógyulásának támogatására.
A Béres Alapítvány a koncert teljes bevételét a Magyar Gyermekonkológiai Hálózat részére ajánlja fel. Az adománynak köszönhetően egy olyan diagnosztikai módszer kerülhet bevezetésre Magyarországon, amely leukémiás gyermekek gyors és egyénre szabott terápiáját teszi lehetővé, ezáltal jelentősen növeli gyógyulási esélyüket.

CSAJKOVSZKIJ/KODÁLY/HOLLERUNG

Budafoki Tavaszi Fesztivál Nyitóhangversenye
Mai hangversenyünk első száma a zeneirodalom talán legnépszerűbb zongoraversenye. A Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét a következő lesújtó kritikával adta vissza a komponistának a híres zongoraművész, Nyikolaj Rubinstein: „Ki kell irtani belőle a banalitásokat, és játszhatóvá kell tenni néhány lejátszhatatlan részt”.  A felháborodott komponista kijelentette, hogy egyetlen hangjegyet sem módosít, s áthúzta a Rubinsteinnek szóló ajánlását is. Miután Hans von Bülow Európában és Amerikában megtörte a jeget, a zongoraversenyt Moszkvában a fiatal Szergej Tanyejev játszotta el először, aki a szerző tanítványából őszinte barátjává vált.
Bülow dicsősége kellemetlenül hatott Nyikolaj Rubinstein művészi becsvágyára. Felvette a repertoárjára és mind Oroszországban, mind pedig külföldön diadalról diadalra vitte. Amikor Csajkovszkij félénkségből és tartózkodásból nem volt hajlandó vállalni az orosz küldöttség vezetését az 1878-as párizsi világkiállításon, Nyikolaj Rubinstein számos egyéb tisztsége mellett ettől sem riadt vissza, és nagy sikerrel mutatta be a b-moll zongoraversenyt a francia fővárosban. Csajkovszkij később mégis elkészítette a második változatát, amelyben néhány változtatást eszközölt, hogy a zongora és a zenekari részek még harmonikusabbak legyenek.
Kodály Galántai táncok című kompozíciójának különleges előadását hallhatják ezen az estén. Vérbő népzene csendül fel, amit virtuóz zeneszerzői technika és széleskörű zenei műveltség birtokában emelt Kodály a magasrendű szimfonikus alkotások színvonalára. A nagyszabású táncköltemény ezer arcot villant fel, ezer színt, hangulatot, ízt kínál a hallgatónak, bemutatva a magyar népi mulatságok gazdagságát, vidámsággal váltakozó mélabúját. Ezen az estén a népi dallamok a zenekar tagjaiból alakult népzenei együttes előadásában a megfelelő helyeken úgy is megszólalnak, ahogy azokat Kodály hallhatta.
Koncertünk végén az idén 25 éves évfordulóját ünneplő Budafoki Dohnányi Zenekar vidám zenei csemegével örvendezteti meg a hangversenylátogatókat.