A BDZ A’LA CARTE ZEMPLÉNI FESZTIVÁLON

A Zempléni Fesztivál hosszú évek óta nem csak munka a Budafoki Dohnányi Zenekar számára. A zenekari tagok, barátok közös kikapcsolódását is jelenti egyben; a sárospataki várudvar egyedülálló akusztikájú koncertjei mellett több időt tölthetnek el együtt ezen a gyönyörű vidéken, mint amire az év átlagos napjaiban a próbák és koncertek hosszú sora mellett lehetőség nyílik. A BDZ tagjaiból álló kisegyütteseknek is rendszeres fellépési lehetőséget ad a Fesztivál.

A BDZ a’la cARTe, melynek tagjai Kalla-Tóta Hajnalka és Bánhegyi Tünde (hegedű), Markó János (brácsa), Helecz Dániel (cselló), Botár Bence (bőgő), Kanyó Dávid (fuvola) és Szepesi Bence (klarinét, szaxofon), 2016-ban alakult. A cél egy olyan kisegyüttes létrehozása volt, amely hangszer összetételben a teljes vonós hangszer paletta mellett fúvósokat is egyesít széles és különleges repertoár kialakításában. A vonósötöshöz így a három legsokoldalúbb fúvós hangszercsalád csatlakozott: fuvola, klarinét, szaxofon. Mindhárom fúvós hangszer jeles képviselője nem csak a klasszikus-romantikus zenének, hanem a könnyűzene, a jazz és a latin zene világának. Érdekes és étvágygerjesztő nevük repertoárjuk sokoldalúságát tükrözi: a közönség a sokszínű műsort hallgatva egy olyan elegáns, de még is jó hangulatú étteremben érezheti magát, ahol az étlapról a la carte válogathat a jobbnál jobb fogások közül.

Az idei Zempléni Fesztiválon Piazzolla, Verdi jól ismert dallamai mellett többek között egy Philip Glass eredetileg is erre az összeállításra írt műve is felcsendül hangversenyükön, valamint Pánczél Tamás (szintén a BDZ hegedűse, zeneszerző) az együttes számára komponált szerzeményének ősbemutatója is várja a hallgatókat. És, hogy még miért érdemes ellátogatni hangversenyükre? A Budafoki Dohnányi Zenekar BDZ A’la cARTe formációja egyedülálló az országban és nemzetközi összehasonlításban is: mind a szaxofon, mind a klarinét, fuvola/pikoló/alt fuvola hangszerek stílusi sokszínűsége vonósötössel kiegészülve teljes kikapcsolódást nyújt a közönségnek. Az már csak hab a tortán, hogy nem csak kollégák, de barátok is egyben – ez mindig pluszt ad számukra és a hallgatók számára is.

A SWING À LA DJANGO A ZEMPLÉNI FESZTIVÁLON

A Zempléni Fesztivál hosszú évek óta nem csak munka a Budafoki Dohnányi Zenekar számára. A zenekari tagok, barátok közös kikapcsolódását is jelenti egyben; a sárospataki várudvar egyedülálló akusztikájú koncertjei mellett több időt tölthetnek el együtt ezen a gyönyörű vidéken, mint amire az év átlagos napjaiban a próbák és koncertek hosszú sora mellett lehetőség nyílik. A BDZ tagjaiból álló kisegyütteseknek is rendszeres fellépési lehetőséget ad a Fesztivál.

A Magyarországon és külföldön már egyaránt sokszor bizonyított tagokból álló Swing à la Django együttes egy innovatív, hattagú zenekar. Különleges stílusötvözetet teremtettek, zenéjük hangzásában harmóniára talál a magyar autentikus zene, a francia manouche swing és sanzonok világa, a tangó és a jazz, melynek eredménye ez az egyedi stílus, melyet ők hungarian django swingnek neveznek. Koncertjeiken a gyökerekhez mennek vissza, legnagyobb ihletőjük Django Reinhardt – a belga származású műfajteremtő gipsy-jazz gitáros – nyomdokaiba lépve idézik fel a 30-as 40-es évek hangulatát.

A MYNK QUARTET A ZEMPLÉNI FESZTIVÁLON

Ahogy magukat jellemezték: négy gengszter – négy hangszer. Név szerint Kristó-Varga Nikolett és Nagy Szilvia (hegedű), Tuza Boglárka (brácsa) és Mészáros Brigitta (cselló).

A Zempléni Fesztivál hosszú évek óta nem csak munka a Budafoki Dohnányi Zenekar számára. A zenekari tagok, barátok közös kikapcsolódását is jelenti egyben; a sárospataki várudvar egyedülálló akusztikájú koncertjei mellett több időt tölthetnek el együtt ezen a gyönyörű vidéken, mint amire az év átlagos napjaiban a próbák és koncertek hosszú sora mellett lehetőség nyílik. A BDZ tagjaiból álló kisegyütteseknek is rendszeres fellépési lehetőséget ad a Fesztivál.

A MYNK Quartet a pandémia alatt is bővítette repertoárját újonnan elkészült átdolgozásokkal, melyek a tőlük megszokott zenei stílusokban fognak megszólalni. Sokan úgy hiszik, hogy a vonósok csak klasszikus zenét tudnak vagy szeretnek játszani. A MYNK küldetése, hogy beavassa a közönséget a vonóshangszerekre átírt, élvezhető könnyűzenébe. Kalandoztak már a funky, ragtime, swing, rock, pop sőt a latin jazz világába is. Hogy idén merre visz az útjuk, meghallhatja, aki eljön a koncertjükre.

A CORPUS HARSONA KVARTETT A ZEMPLÉNI FESZTIVÁLON

A Zempléni Fesztivál hosszú évek óta nem csak munka a Budafoki Dohnányi Zenekar számára. A zenekari tagok, barátok közös kikapcsolódását is jelenti egyben; a sárospataki várudvar egyedülálló akusztikájú koncertjei mellett több időt tölthetnek el együtt ezen a gyönyörű vidéken, mint amire az év átlagos napjaiban a próbák és koncertek hosszú sora mellett lehetőség nyílik. A BDZ tagjaiból álló kisegyütteseknek is rendszeres fellépési lehetőséget ad a Fesztivál.

Az együttes 2001-ben alakult egy Passauban rendezett nemzetközi rézfúvós versenyre nevezvén.  A corpus a rézfúvós hangszerek tölcsére, így a név szinte adta magát. A Budafoki Dohnányi Zenekar harsonaszólamát – vagy ahogy ők hívják magukat, a Sötét Oldalt – felölelő együttes tagjai Sütő András, Pálinkás Péter, Hegyi Gábor és Gáspár Olivér. A fiatalemberek szórakoztató zenével készülnek a Fesztiválra, melyhez a régi zenétől egészen napjaink muzsikájáig válogatnak hatalmas repertoárjukból.

És hogy ők miért várják a Fesztivált? A gyönyörű zempléni régióban a budapesti őrület után kikapcsolódás számukra ezen a nyugodt vidéken feltöltődni. A felújított kastélyokat és fiatal borászatokat pedig szívesen keresik fel a szabadnapokon.

A Corpus Harsona Kvartett fennállásának 20. évfordulóját ünnepli idén. Ez a húsz esztendő nemzetközi versenygyőzelmekkel és világ körüli turnékkal tarkított, a tagok és közös formáció számára meghatározó együtt töltött idő volt. Koncertjükkel 2021. augusztus 16-án várják a Zempléni Fesztivál közönségét.

A TRÜFFEL QUARTET A ZEMPLÉNI FESZTIVÁLON

A Zempléni Fesztivál hosszú évek óta nem csak munka a Budafoki Dohnányi Zenekar számára. A zenekari tagok, barátok közös kikapcsolódását is jelenti egyben; a sárospataki várudvar egyedülálló akusztikájú koncertjei mellett több időt tölthetnek el együtt ezen a gyönyörű vidéken, mint amire az év átlagos napjaiban a próbák és koncertek hosszú sora mellett lehetőség nyílik. A BDZ tagjaiból álló kisegyütteseknek is rendszeres fellépési lehetőséget ad a Fesztivál.

Az együttest egy Sárik Péter zeneszerző általi felkérés hívta életre 2015-ben. Péterrel korábban már többször volt szerencséjük együtt dolgozni a BDZ-ben és más produkciókban is. 2015 tavaszán azonban egy vonósnégyest kért zenekarból a „Meztelen bohóc” című darabjának egyik stúdiómunkájára. Az azonnali egymásra hangoltság és a jó hangulatú közös muzsikálás hevében még aznap megfogalmazódott bennük, hogy mi lenne, ha „megalakulnának” így négyen. Ezután már egyik felkérés jött a másik után: a templomi koncertektől kezdve a különböző rendezvényeken át önálló, egész estét betöltő hangversenyeket is adtak.

A Trüffel Quartet könnyed, mindenki számára közismert és kedvelt műsora nem csak szórakoztató, de igényes és tartalmas kikapcsolódást ígér közönségének. Híres filmzenék betétdalait, keringőket és különleges tangókat játszik majd a Quartet augusztus 15-én Tolcsván, a Szirmay-Waldbott Kastélyban.

ZEMPLÉNI FESZTIVÁL 2021: NYITÓHANGVERSENY

Az idén 30 éves Zempléni Fesztivált az elmúlt évekhez hasonlóan a fesztivál rezidens zenekara, a Budafoki Dohnányi Zenekar nyitja meg.

A Nyitókoncerten elsőként Csajkovszkij D-dúr hegedűversenye szólal meg, mely a zeneirodalom egyik legnépszerűbb és legnehezebb hegedűversenye, a „nagy” versenyművek egyike, amit hegedűre írtak. A komponista a darabot Auer Lipótnak ajánlotta, ő azonban lejátszhatatlannak tartotta, ezért a fiatal Adolf Brodszkij mutatta be. Később Auer is megváltoztatta a véleményét, többször eljátszotta, sőt a ma ismert kottakiadást is ő rendezte sajtó alá. A komponista kiválóan oldotta meg az orosz népies jelleg és a nyugat-európai versenymű-irodalom összhangba hozását. A darab szólóját a nemzetközi hírű hegedűművész, Lendvay József játssza. Lendvay négyéves kora óta hegedül, első tanára apja, az ismert prímás, Lendvay Csócsi József volt. Korán kezdett koncertezni, a Zeneakadémia különleges tehetségek osztályának növendéke volt.

A koncert második felében Saint-Saëns II. szimfóniáját hallhatja a kedves közönség. Saint-Saëns csodagyerek volt, hétévesen már komponált, tíz évesen pedig nyilvános hangversenyt adott. Fiatalemberként elnyerte Gounod, Rossini és Berlioz barátságát, zeneszerzői és zongoraművészi kvalitásairól Liszt Ferenc is elragadtatással beszélt, és a kor legjobb orgonistájának nevezte. Sokszínű életművet hagyott hátra, ebből a bőséges termésből II. szimfóniáját választottuk nyáresti hangversenyünk programjába. A mű egy sajátos keveréke a romantikus értékeknek és a szigorúan klasszicista gondolatoknak: A bécsi klasszika üde, vidám, játékos karakterei ugyanannyira észrevehetőek a darabban, mint a Saint-Saëns-re jellemző stílusjegyek.

ZEMPLÉNI FESZTIVÁL 2021: NYÁRESTI KLASSZIKUSOK

A 2020-as évben a hagyományteremtő szándékkal megtartott koncertünket idén is megtartjuk: A Nyitókoncert másnapján Szerencsre látogat a Budafoki Dohnányi Zenekar, ahol a hangulatos Rákóczi-vár udvarán ad nyáresti szabadtéri koncertet. Idén a barokk és a bécsi klasszicizmus két legismertebb zeneszerzőjének 1-1 művével kényezteti a klasszikus zene kedvelőit a fesztivál rezidens zenekara.

A koncert kezdéseként Mozart F-dúr divertimentoja csendül fel. A divertimento szól jelentése: szórakoztató zene. Az első két divertimentohoz képest itt határozottan egyéni stílus kialakítására törekszik a fiatal komponista, miközben ügyesen kombinálja az olaszoktól és a két Haydntól tanultakat.

Vivaldi Négy évszak művét alighanem nem kell bemutatni senkinek: a zeneirodalom első programzenéjeként számon tartott mű hangulatfestő elemekkel operálva végig kalauzol bennünket az évszakokon. A  darab hegedűszólóját a zenekar és a hangverseny koncertmestere, Berán Gábor játssza.

 

ZEMPLÉNI FESZTIVÁL 2021: BARTÓK & JAZZ

Ezen az estén két Bartók feldolgozást hallhatunk Sárospatakon a Művelődés Házában. A klasszikus művek teljesen ellentétes, ugyanakkor egymást nagyon jól kiegészítő feldolgozási módjával találkozhatunk. Káel Norbert feldolgozása hagyományos módon játszik jazzt; témákat, zenei gondolatokat fogalmaz meg, azokra szabadon improvizál, egy alaptémából egy gondolatból kiindulva építkezik, és ez fűzi össze a művet, A fából faragott királyfit. A szerző magyarázata szerint ezektől a jazz-átdolgozásoktól a mű új aspektusba helyeződik, a rugalmas, rengeteg belső mozgással, lassítással és gyorsításokkal megírt Bartók zene kisimul és folyamatosság keletkezik. A bartóki alapműből, valamint a jazz és a klasszikus zene elemeiből építkező, az improvizációval fúzionált, teljesen új zenei kompozíciót hallhatunk.

Sárik Péter megközelítése teljes egészében az eredeti darabból indul ki, lényegében egyetlen hangot sem változtat A kékszakállú herceg várában. Saját szavaival élve: kommentálja a történéseket, szólamokat ír hozzá. Ez egyébként egy bevett technika volt a zenetörténetben; a romantikus zeneszerzők rengeteg nagy barokk művet vettek elő, ahol az eredeti műnek minden hangját megőrizték, csak kiegészítették új hangokkal, új megfogalmazásokkal, ezáltal hangulatában, karakterében még plasztikusabb, még izgalmasabb, virtuózabb és hatásosabb művet létrehozva. Ugyanez történik Sárik Péternél is. Ő két kadenciát és rengeteg ellenszólamot játszik a zongorán. Az énekesek minden hangja és ritmusa az eredeti mű szerint csendül fel, a feldolgozás ugyanakkor mégis új fénybe, új megközelítésbe helyezi a művet. Az alapot jelen esetben a jazz-dob és a jazz-bőgő adja, ami nagyon izgalmas, mert az ember végülis teljes egészében meghallgatja A kékszakállú herceg vára című darabot, mégis egészen más érzésekkel áll fel a koncertről, mintha Bartók művét eredetiben hallhatta volna.

ZEMPLÉNI FESZTIVÁL 2021: MEGÉRTHETŐ ZENE -SOUND OF MOVIES

A Budafoki Dohnányi Zenekar egy, a zenekar védjegyének számító, különleges hangversennyel zárja 2021-es Zempléni Fesztivál–koncertsorozatát. Megérthető zene formában, azaz karmesteri magyarázatokkal kiegészítve filmzene koncertet ad, így ötvözve Hollerung Gábor sajátos stílusú, szuggesztív, magával ragadó magyarázatait a filmzene varázsával. Ezen az egyedi hangulatú koncerten a zenekar a nem régiben megjelent Sound of Movies című lemezének zenei anyagából válogat.

Ez alkalommal a modern filmzene legnagyobb alakjai – Erich Wolfgang Korngold, May Steiner és Bernard Hermann – kerülnek bemutatásra. A háború előtti idők filmtörténetet meghatározó filmjeit és filmzenéit képviseli Hermann Citizen Kane-je és Steiner Casablancája, valamint a század első felének talán legnagyobb alakja, Korngold zseniális King’s Row-ja, amely a legenda szerint George Lucas kérésére a Star Wars zenéjének is mintául szolgált.

A háború utáni hőskorszakot Nino Rota jellegzetesen mediterrán, hol groteszk és triviális, hol könnyfacsaróan lírai zenéje képviseli a Keresztapa filmzenéivel.

John Williams-et napestig lehetne méltatni. A hangversenyen szándékosan nem a leggyakrabban játszott alkotások egyike csendül fel. A szerző mesterségbeli tudását, karakterizáló képességét és következetesen tematikus gondolkodását, valamint bravúros polifóniáját mutatjuk be.

A hangverseny zárózenéje, az Eastwicki boszorkányok egyetemes zenetörténeti érték, Berlioztól Richard Strauss-ig bizonyosan minden jelentős romantikus zeneszerző habozás nélkül vállalta volna ezt az alkotást.

A BELÉPÉS INGYENES!

ZEMPLÉNI FESZTIVÁL 2021: CARMINA BURANA / WEST SIDE STORY-SZVIT

Vidám, közismert dallamok töltik meg idén nyáron a Fesztiválkatlant – a BDZ a felszabadultság érzését hozza el önöknek augusztus 21-én, Tokajban. A műsorösszeállítás során arra törekedtünk, hogy egy kicsit elfeledtessük a közönséggel – és magunkkal is – a mögöttünk álló nehéz hónapokat, és ehhez két közismert darabot hívtunk segítségül.

A West Side Storyt nem kell bemutatni senkinek: A musical az 1950-es években, New Yorkban játszódik az Upper West Sideon. A történet Shakespeare Rómeó és Júlia című drámája nyomán született: a középpontban két rivalizáló család áll, s két utcai, tinédzserekből álló bandát ismerhetünk meg, különböző etnikai háttérrel.

A musical zenéjét Leonard Bernstein szerezte. A szimfonikus táncok a West Side Storyból virtuóz zenekari mű, méltán népszerű repertoárdarabja a szimfonikus zenekaroknak. A szvit zenéjében az eredeti mű összes zenei rétege megtalálható a cool jazztől latin-amerikai társastáncokon át egészen a szinte Stravinskyra emlékeztető klasszikus zenéig.

A Carmina Buranát a kórusirodalom legnépszerűbb alkotásai között tartják számon, nem véletlenül: Dallamai a szívig hatolnak, a múlt álmába repítenek. Időtlen zene, amely megragadja a változó világot. Orff zenéjének legjellemzőbb sajátossága a primitív dallamkészlet, az erőteljes dinamika és a motívumok mágikus ismétlődése – ezek pedig az ősi törzsi énekek dobbal kísért lüktetését, kábító varázsát, ösztönös és erotikus szenvedélyét idézik. A Carmina Buranának nincs története, a világot mozgató erőt, az életörömöt állítja a középpontba. A mű a szerelemről, a kikeletről, az ifjúságról, a természet megújulásának élményéről szól. Ezen az estén látványos vizuális effektekkel kiegészülve élvezheti a közönség ezt a népszerű darabot.