BUDAFOKI HANGVERSENYESTÉK 22-23/3

Az est kezdő darabja az osztrák zeneszerző, Emil von Reznicek Donna Diana című operájának nyitánya.

Reznicek nem egészen osztrákos csengésű neve a cseh és román ősöknek köszönhető, de ő maga már Bécsben született 1860-ban, itt és később Lipcsében tanult zenét. Sok művet hagyott hátra, többek között szimfóniákat, zongoraműveket, kórusműveket, de igazán a Donna Diana operával vált ismertté. A művet 1894-ben írta, ez volt 14 operája közül a negyedik. A libretto egy 17. századi spanyol vígjáték adaptációja, melynek főhőse Donna Diana. A történetben a fiatal hölgyet számtalan kérő ostromolja, többek között Don Cesar is, akit azonban a lány minden egyes alkalommal visszautasít. A férfi azonban nem adja fel, s a történet végére Donna Diana belátja tévedését, és elfogadja Don Cesart. A bemutató nagy siker volt, s egyben kiugrási lehetőség az ismertlenségből Reznicek számára, de az idő múlásával a darab mégis kikerült a gyakran játszott operák repertoárjából. A nyitány viszont gyakran elhangzik a koncerttermekben, nem véletlenül, hiszen igazi bécsi zenét hallunk némi spanyolos árnyalattal, népszerűségét friss és vidám hangulatának köszönheti.

Az est másodikként elhangzó műve a fiatal magyar zeneszerző, Dobszay-Meskó Ilona műve. Dobszay-Meskó Ilona a zenei életben nemcsak zeneszerzőként, hanem karmesterként is ismert. Több versenyen ért el zeneszerzőként és előadóként díjat. Emellett oktat is, illetve művészeti vezetője és karmestere az általa 2003-ban alapított Ventoscala Sinfoniettának. Idén zeneszerzői tevékenységéért Erkel Ferenc-díjban részesült. A  Budafoki Dohnányi Zenekar életében ez nem az első alkalom lesz, hogy Dobszay-Meskó Ilona művét játssza, hiszen tavaly már elhangzott Fuvolaversenye, a Concerto per flauto című darabja. Korábban pedig Eszmélet című zenekari szvitjét, illetve a Jancsi és Juliska című mesedarabját hallhatta közönségünk a BDZ tolmácsolásában. A mai estén 2019-ben komponált trombitaversenye szólal meg Winkler Balázs trombitaművész előadásban.

 Brahms összesen négy szimfóniát írt, a mai estén az utolsó szimfóniáját adja elő a Budafoki Dohnányi Zenekar. A mű 1885-re készült el, s ez az egyetlen mollban írt szimfóniája Brahmsnak, egyúttal a legsötétebb tónusú is. A szimfóniát először egy kétzongorás változatban adta elő a szerző egy szűkebb baráti és rajongói körnek, s a fogadtatása nem sok jóval kecsegtette. Rengeteg kritikát kapott, de ez nem tántorította el attól, hogy a mű zenekari változatát bemutassa, melyen saját maga vezényelt. A bemutató átütő siker volt. A szimfónia négy tételes, az első Allegro non troppo két fő dallamra épül, egy lírai nyitótémára és egy ritmikus második témára, a második tétel Andante moderato szintén melodikus és ritmikus anyagokat állít ellentétbe egymással, a harmadik Allegro giocoso tulajdonképpen egy scherzo jellegű tétel, s végül az utolsó passacaglia vagy chaconne formában íródott tétel Allegro energico e passionato látványosan zárja a darabot.

BUDAFOKI HANGVERSENYESTÉK 22-23/2

Az est első darabjaként egy Argentínában született zeneszerző, Alberto Ginastera darabját játssza a Budafoki Dohnányi Zenekar. Ginastera a 20. század egyik legjelentősebb dél-amerikai zeneszerzője. Katalán édesapától, olasz édesanyától származott, Buenos Airesben tanult zenét, majd később ő maga is oktatott és nevelt ki ismert zeneszerzőket. Az este elhangzó szvit Ginastera második balettje, melyet 1941-ben írt az American Ballet Caravan megbízásából. A mű címe – Estancia – hatalmas földbirtokot jelent, s maga a mű egy 5 jelenetből álló darabnak készült az argentin vidéki életről. Különböző okok miatt a balett előadás a mű megírása után 11 évvel később, 1952-ben valósult csak meg, de mint zenekari művet 1943-ban bemutatták, miután a szerző kihúzva pár táncot a műből elkészítette a szvit változatot. Így az este elhangzó darab 4 tételből áll, melyben hallunk lendületes, argentin népzenei motívumokkal átszőtt tánctételt, illetve érzelmes, lírai tételt is.

Honegger összesen három versenyművet írt, s ezek közül az egyik az 1929-ben írt Csellóversenye. Ez a mű a szerző életművében az egyik legvidámabb és legszórakoztatóbb darab, ennek ellenére eléggé mellőzött a koncerttermekben. A művet az átláthatóság, egyszerűség jellemzi jazz-es elemekkel kiegészítve, emellett érzékelhető a szerző Beethoven és Bach iránti tisztelete a formai eszközökben, a hagyományos struktúrában és a kontrapunkt alkalmazásával. A csellóversenyek általános problematikája a szólóhangszer és a zenekar egyensúlyának elérése. Honegger zseniálisan oldja meg ezt az egyensúlyt oly módon, hogy a két fél között inkább párbeszéd zajlik, nem vita, s nem birkózik meg nagyobb filozófiai kérdésekkel, ahogy a szerző más műveiben teszi. Mai hangversenyünkön a szólót a fiatal spanyol csellista, Luis Aracama Alonso játssza, aki a madridi Zsófia királyné Zeneakadémia neveltje, tudását rendszeresen fejleszti nagyszerű művészek – Gulyás Márta, Gautier Capuçon, Enrico Dindo – mesterkurzusain, de a magyar közönség a Müpa idei szimfonikus felfedezések sorozatában találkozhatott vele.

Az este utolsó darabja Rimszkij-Korszakov Seherezádé című népszerű műve. A szerző 1888-ban írta és mutatta be ezt a művét, melyet szimfonikus szvitnek titulált. A mű megihletője a közismert arab mesegyűjtemény, melyben Seherezádé estéről estére mindig egy újabb történettel tartja fenn a szultán figyelmét, s hódítja meg szívét. Rimszkij-Korszakov művének mind a négy tétele egy-egy történetre épül: az első Szindbádról, a tengeri hajósról szól, a második Kalander herceg tréfáiról, a harmadik az ifjú herceg és hercegnő szerelméről, a negyedik pedig egy bagdadi ünnepség forgatagáról, illetve a viharos tengeren zátonyra futott hajóról.

Thomas Kornél a fiatal karmesternemzedék egyik tehetséges képviselője. Budapesten zeneszerzést tanult, Bécsben pedig karmesterképzést. Több nemzetközi karmesterverseny díjazottja. Emellett zeneszerzőként is több díjat tudhat magáénak, 2020-ban a Müpa Zeneműpályázatán két kategóriában is díjat nyert műveivel. Számos külföldi és magyar zenekarral dolgozott már együtt, a Budafoki Dohnányi Zenekart is több alkalommal vezényelte már.

BUDAFOKI HANGVERSENYESTÉK 22-23/1

A Manfréd-nyitány Schumann zenés drámai költeményének, ahogy maga a szerző nevezte el művét, Byron hasonló című drámájához írt kísérőzene részlete. Byron a Manfréd című költeményt 1816-ban írta, majd a következő évben a harmadik felvonást újra írta. Egy metafizikus drámáról van szó Byron leírása szerint, amelyben természetfeletti lények, elemek szerepelnek, ugyanakkor egy mély lelki dráma hátteréül szolgálnak. A főhőst bűntudat emészti szerelme halála miatt, és a megbocsátást keresi. A mű végén a halál szabadítja meg lelki gyötrelmeitől. A mű főhősének drámai története miatt könnyen gondolhatunk az életrajzi párhuzamra, ugyanis Byron azután kezdte el írni ezt a művét, hogy elhagyni kényszerült Angliát. A távozást féltestvérével való állítólagos szerelmi viszonya indokolta, s a botrány elkerülése végett hagyta el hazáját. Schumann 1848-ban talált rá a műre, abban az időszakban, amikor hallucinációk gyötörték, és talán amiatt, hogy párhuzamot érzett a főhős és az ő lelki szenvedései miatt, hatalmas odaadással állt neki a zene megkomponálásának. A műből a Nyitány szokott a hangversenyek műsorán szerepelni, hiszen egy drámai hangvételű, szenvedélyes zene, mely jól tükrözi Byron főhősének viharos lelkiállapotát. Schumann művét 1852-ben mutatták be először Weimarban, Liszt Ferenc vezényletével.

Wagner Wesendonck dalok című műve szintén egy tiltott szerelem nyomán született. A daloknak nemcsak múzsája, de költője is Mathilde Wesendonck volt. Wagner 1858-ban pártfogója, Otto Wesendonck Zürich melletti villájában vendégeskedett, itt ismerte meg a házigazda feleségét, Mathildet. Az asszony nagy hatást gyakorolt Wagnerre, állítólag titkos szerelmi viszony is kialakult közöttük, s Wagner Mathilde hatására kezdett a Trisztán és Izolda megzenésítésébe. A Wesendonck dalok csak az asszony halála után nyerhették el ezt a címet, előtte Öt költemény női hangra címet tüntettek fel a kottákon. Az eredeti változat zongorakísérettel készült, de később Wagner egyik karmestere, Felix Motti elkészítette a zenekarra hangszerelt változatot, mely a Trisztán és Izolda hangzásvilágát követi.

Az este utolsóként elhangzó műve Johannes Brahms III. szimfóniája, melyet a szerző 1883-ban komponált, s elsőként Bécsben mutatták be. Brahms ragaszkodott a hagyományos formához, és klasszikus formában, négy tételben írta meg művét. Az első és utolsó tétel szonátaforma, a második tétel variációs jellegű, a harmadik tétel triós háromtagú forma.

A művet heroikus jellegűnek szokták jellemezni, ugyanakkor rejtélyes zeneműnek is tartják. A szimfónia alaphangneme F-dúr, de oly gyakran színeződik mollá, hogy az már a teljes kompozíció karakterére is borús árnyékot vet. Ezen kívül a szimfónia valamennyi tétele halkan fejeződik be, ami a lírai jelleget hangsúlyozza, s ez a romantika korában egyedülálló megoldásnak számít.

SULIKONCERTEK – SÁROSPATAK

A Budafoki Dohnányi Zenekar köztudomásúan elkötelezett a fiatalok komolyzenével való megismertetése, a szimfonikus zene megszerettetése iránt. Régi tervünk valósul meg március 28-án; a 2020-as budafoki Sulikoncertjeink után most Sárospatak is lehetőségünk nyílik valamennyi – állami és egyházi – általános és középiskolás tanuló számára térítésmentesen, az együttes saját költségén egymás után négy koncertet adni.

A fiatalokra szabott, számukra összeállított koncertműsor egy kerettörténetbe helyeződik: állatok tehetségkutató versenyét követhetjük végig. A zenei megértést Turcsányi Ildikó humoros versbe szedett narrációja teszi még élvezetesebbé és követhetőbbé. Az állatokat megidéző zenei részletekben felcsendülnek Saint-Saëns, John Williams, Leroy Anderson, Dan Brown, Henry Mancini, Leonard Bernstein és Smetana művei.

A MŰVELŐDÉS HÁZA ÉS KÖNYVTÁRA – ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ

Többéves felújítás után március 27-én, vasárnap megnyílik a Makovecz Imre által tervezett, emblematikus intézmény, a Művelődés Háza és Könyvtára Sárospatakon. A 2021-es Zempléni fesztiválon a Budafoki Dohnányi Zenekarnak már volt alkalma egy koncerten színpadra lépni és megélni a ragyogó akusztikát. Most azonban ünnepélyes keretek között, a nagyközönség számára is megnyílik a Művelődés Háza és Könyvtára. A zártkörű megnyitón a BDZ tolmácsolásában felcsendülnek Beethoven, J. Strauss és Smetana művei, és természetesen, a hely szelleméhez illeszkedőn, Berlioz híres Rákóczi indulója is.

A koncert zártkörű, jegyvásárlás nem lehetséges.

Oláh Kálmán: The Michel Legrand Songbook

Az Oscar- és Grammy-díjas francia zeneszerző, Michel Legrand idén lenne kilencvenéves. Kétség nem fér hozzá, hogy filmzenék és musicalek egyik legjelentősebb komponistája volt. Munkássága azonban nem korlátozódott a filmszínházak falai közé, hiszen műveit számtalan – különböző műfajban alkotó – muzsikus feldolgozta. Természetesen nem maradtak ki a sorból a jazz jelentős alakjai sem. Felsorolni is lehetetlen lenne, hogy az improvizációs muzsika világából hányan fordultak egy-egy Legrand-dalhoz kiindulási alapként. Hogy csak néhány példát említsünk: Miles Davis, Oscar Peterson vagy Bill Evans ilyen zenész volt.

Ezúttal a hazai jazz egyik nagyágyúja, Oláh Kálmán döntött úgy, hogy tizenegy Michel Legrand-dal feldolgozásával meséli el, mit jelentenek számára a francia mester melódiái. Ahogyan azt megszokhattuk, Oláh nem „csak” zongoristaként mutatja meg lenyűgöző tudását: a hangszerelés is – amely új, értő és érző – az ő nevéhez fűződik. A sajátos hangzást most két különböző műfajból érkező énekesnőre álmodta meg, Miklósa Erika és Tóth Vera találkozása igazi zenei csemegét ígér. A jazz-zenekar vezetője a világhírű dobos, Balázs Elemér, hozzájuk csatlakozik a Budafoki Dohnányi Zenekar, hogy a Michael Legrand Songbook így válhasson igazi kuriózummá. Cherbourg-i esernyők, Yentl, A Thomas Crown-ügy, és még sorolhatnánk. Ugye mind-mind ismerős? Szerettük a filmeket és zenéjüket egyaránt. Gyakran előfordul, hogy csak úgy eszünkbe jut valamelyik dallam, és a buszon, a villamoson vagy séta közben elkezdjük dúdolni. Most ezeket a kedvenceket hallhatjuk újragondolva nagyszerű zenészek és énekesek előadásában, Oláh Kálmán páratlan hangszerelésében.

Rendező: Zsidó Művészeti Napok, Brice Management

Temesi Berci: Symphosium 40 a BDZ-vel

A koncert anyaga Temesi Berci „Symphosium 40” című dupla szimfonikus lemeze, mely rendhagyó módon készült Werner Gábor és Bubenyák Zoltán segítségével. A zeneszerző eddigi jazz-pop szóló lemezei (2013. On Time / 2015. Satisfied / 2017. III. / 2020. Symphosium 40 / 2021. Time is Not a Magazine) közül ez az első, amelynek hangszerelése nem pop-rock szekcióra készült, hanem kifejezetten szimfonikus hangzás volt a cél.

Temesi Bertalan (Berci) zenei rendező, producer, zenekar vezető, session-zenész, basszusgitár instruktor, eddig több mint 1400 kereskedelmi forgalomba került hangfelvételen dolgozott már, 114 nagylemezen kifejezetten pop-rock műfajban alkotva, szóló karrierje elején a jazz és fúziós zenék irányába elkalandozva. A szimfonikus lemezzel az volt a célja, hogy egy olyan műfaj felé mozduljon, amit addig csak hallgatni és csodálni tudott. Szerette volna mélyebben átérezni egy fuvola, hárfa, klarinét szólamot, és megérteni a hangszerelési folyamatokat.

„Werner Gáborral, a BDZ karmesterével már dolgoztam más produkciókban, és úgy döntöttem, hogy az ő segítségét kérem a partitúrák megírásához, Bubenyák Zoltán szerző társam és barátom pedig a hangszerelést tökéletesítette Gábor segítségével. Azért lett dupla lemez, mert az egyik korongon énekes művek szerepelnek Lombos Márton szövegeinek köszönhetően olyan előadókkal, mint Szolnoki Péter, Veres Mónika, Berkes Olivér, Kálmán Tamás, Vavra Bence, Bencsik Tamara, Nagy Laci Gitano. A második korongon pedig basszusgitárra írt instrumentális művek hallhatók. Szerencsére a koncerten mindkét stílusból fogunk ízelítőt mutatni, és énekesekkel is kiegészül a szimfonikus zenekar.” A lemezen és így a koncerten is elhangzó dalokat Temes Berci írta. Az egyik dalt, amelyeket felelégének szerzett meglepetésként esküvőjükre, saját maga is énekli.

„Sajnos a covid helyzet nem tette eddig lehetővé, hogy élőben mutassam be ezt a rendhagyó dupla lemezt. Most eljött az ideje, és nagyon hálás vagyok Hollerung Gábornak és Werner Gábornak ezért a lehetőségért. Nagy tisztelője vagyok Wolf Péternek és Malek Miklósnak is, akiket csodálattal figyeltem mindig hasonló művek komponálása során. Az ő inspirációjuk is sokat segített a lemez anyagának létrejöttében.”

ROMANTIKUS ÓRIÁSOK – BRAHMS: ALTRAPSZÓDIA; RINALDO-KANTÁTA

A Honvéd Férfikar 2022. tavaszi bérletének második előadásán Goethe költészetéé a főszerep. Brahms Altrapszódiája és Rinaldo kantájának szövege egyaránt Goethe tollából származik.

Az Altrapszódia szövege a „Téli utazás a Harzban” című költemény 5-7. versszaka. Fájdalommal teli hangvétele a romantika érzésvilágát jeleníti meg. Brahms szerette volna nőül venni Julie Schumannt, Robert Schumann és Clara Schumann leányát, ám a szülők inkább egy olasz grófhoz adták feleségül. Brahms iszonyatos csalódásában és lelkiállapotában írta a rendkívül depresszív hangulatú Altrapszódiát, és adta nász-emlékül Clara Schumannak az esküvő napján.

A Rinaldo szintén a szerelmi kétségektől gyötört romantikus lélek közvetlen megszólalása, a Torquato Tasso: Megszabadított Jeruzsálemjében olvasható Rinaldo-történet alapján. A kantáta alapjául szolgáló szöveg Goethe egyetlen, kifejezetten szövegkönyvnek született műve, melyet a nagy zenebarát weimari nagyhercegnek írt. Az első megzenésítés – Peter Winter munkája – teljesen a feledésbe merült. Goethe története Rinaldonak a bűbájos Armida varázslatából való szabadulását tárja elénk. Bővelkedik romantikus érzelmekben, drámai fordulatokban kitűnő lehetőséget adva ezzel Brahms fantáziájának.

A művek, vitathatatlan művészi és szellemi nagyságuk ellenére sem hallhatóak gyakran a koncertszínpadokon, aminek oka elsősorban az előadói nehézségük. Épp ezért jelent a Férfikar számára izgalmas feladatot, és a közönségnek különleges zenei élményt a márciusi koncert.

Kékszakáll

Sárik Péter és triója több mint egy évtizede azon dolgozik, hogy olyan nehezebben befogadható műfajokat és szerzőket vigyen közelebb a közönséghez, mint a jazz és Bartók Béla. „Rendkívül fontosnak tartom, hogy hazánk talán legjelentősebb zeneszerzőjének munkásságát őrizzük, továbbvigyük, és a zenehallgatók lehető legszélesebb rétegével ismertessük és szerettessük meg. Hiszem és tapasztalom, hogy ha természetesen, közvetlenül, a merev formákat lebontva adjuk elő a műveket, akkor új, őszinte jazz- és Bartók-rajongókat szerezhetünk, akik valódi szerelmesei lesznek ezeknek a kincseknek.” (Sárik Péter)
A kékszakállú herceg vára című Bartók-darab hiába népszerű mű az operaszínpadokon, sokak számára mégis nehezen élvezhető, túl modern, elvont. Számtalan interpretációban adták már elő, de még soha nem készült belőle jazzfeldolgozás.

BDZ ÚJÉVI KONCERT – ÉLŐ ONLINE KÖZVETÍTÉS

A Budafoki Dohnányi Zenekar különböző újévi koncertjeit mindig óriási érdeklődés és telt ház övezi.
Örömmel tudatjuk mindenkivel, aki lemaradt az eddigiekről, vagy aki ott volt, de újraélne egy újabb műsor-változatot, hogy most élőben követheti a szombat esti hangversenyünket. A műsor ezúttal is meglepetés!
(A hangverseny a Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Polgármesteri Hivatalának zárt körű rendezvénye. Köszönjük a közvetítés lehetőségét!)