IGAZÁBÓL KARÁCSONY – szimfonikus koncertshow

A legkarácsonyibb ajándék az egész családnak: IGAZÁBÓL KARÁCSONY – szimfonikus koncertshow. A Budafoki Dohnányi Zenekar látványos ünnepe, népszerű karácsonyi dallamokkal a klasszikusok, a pop és a jazz világából, kórussal, tánccal, légtornászokkal, harangjátékkal és kiváló szólistákkal.  Vezényel: Hollerung Gábor.

Igazából karácsony – december 28-án az MVM Dome-ban!

CINEMUSIC – családi filmzene koncert – nem csak családoknak

A Budafoki Dohnányi Zenekar a péntek esti hangverseny után egy szombat délelőtti filmzenekoncertre is várja a filmzene rajongókat a Müpába. Műsoron a zeneirodalom legjava kalandfilmekből, családi filmekből, mesefilmekből. Felcsendülnek filmzenei örökzöldek és a legújabb sikerfilmek zenéi is.

A koncert 8 éven felülieknek ajánlott.

Ha szeretne az elsők között értesülni filmzenei koncertjeinkről, csatlakozzon a BDZ Filmzene Klubhoz a Facebookon! https://www.facebook.com/groups/435512760983959

 

CINEMUSIC

A Budafoki Dohnányi Zenekar ikonikus CINEMUSIC koncertje kiváló filmzenékkel, filmes képi világgal, Hollerung Gábor élvezetes konferálásával és szuggesztív vezényletével, teljes kikapcsolódást nyújtó esti koncerttel várja közönségét a Müpában. A zenekar ezúttal is a filmzeneirodalom legjavából válogat; az örökzöldek mellett a legújabb sikerfilmek zenéi is felcsendülnek.

A koncertet 12 éven felülieknek ajánljuk.

Ha szeretne az elsők között értesülni filmzenei koncertjeinkről, csatlakozzon a BDZ Filmzene Klubhoz a Facebookon! https://www.facebook.com/groups/435512760983959

 

Megérthető zene / Zempléni Fesztivál INGYENES

A Zempléni Fesztivál látogatói körében is nagy sikert arat évről-évre a Budafoki Dohnányi Zenekar védjegyének számító, Hollerung Gábor sajátos stílusú, szuggesztív, magával ragadó magyarázataival kiegészített koncertforma: A megérthető zene. Az egyedi hangulatú hangverseny ezúttal Szergej Rachmanyinov II. zongoraversenyét szeretné közelebb hozni a hallgatósághoz.

A koncert szólistája Balázs János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, A Cziffra György Fesztivál alapítója és művészeti vezetője, egyetemi docens, érdemes művész.

A Cziffra György-emlékévvel közös szervezésű program. Cziffra György világhírű zongoraművész 100. születésnapját Magyarország Kormánya hivatalos emlékévvé nyilvánította. A Cziffra György-emlékév a Miniszterelnökség, valamint a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásának köszönhetően valósul meg.

A koncert ingyenesen látogatható.

Bécsi klasszikusok / Zempléni Fesztivál

Két évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal indítottuk útjára a szerencsi Rákóczi-vár udvarán tartandó nyáresti szabadtéri hangversenyeinket. Idén a koncertet a Budafoki Dohnányi Zenekar első vendégkarmestere, az osztrák Guido Mancusi vezényli, aki a bécsi klasszicizmusból, illetve a kora romantikus érából állította össze az est műsorát.
Elsőként az „Il Distratto” — a.m. szétszórt — névvel is illetett 60. szimfóniát hallhatjuk. Haydn százegynéhány szimfóniája óriási formai változatosságot mutat, a 60-as számú C-dúr azonban a maga hat tételével, számos különleges szerkezeti megoldásával és jónéhány zenei idézetével még e repertoáron belül is egészen kivételesnek mondható. Jóllehet a mű Haydn idejében szimfóniaként vált széles körben ismertté, a mű eredendően Jean-François Regnard Le distrait című színpadi művének német fordításához (Der Zerstreute) szánt kísérőzeneként született meg. A mű korabeli kéziratos másolatain gyakran feltűnik az olasz Il Distratto kifejezés, így nyilvánvaló, hogy a zeneszerző a színdarabhoz írott kísérőzenéjét hasznosította újra egy szimfónia formájában. (Forrás.. Magyar Zene, Mikusi Balázs: Haydn Il Distratto kísérőzenéje és a „színházi szimfónia” esztétikája — Tanulmány)
Az ezt követő zongoraverseny szólistája az ifjú kora ellenére elismert és népszerű Ránki Fülöp. A neves zongoraművész-házaspár, Klukon Edit és Ránki Dezső gyermeke már igen fiatalon közönség elé lépett, és ma már a Zeneakadémia oktatója is.
Beethoven a szóban forgó művét 1796-1797-ben írta, s bemutatója Prágában volt 1798-ban; a zongoraszólót természetesen maga a zeneszerző játszotta. A versenyművet magas főúri pártfogójának, Odescalchi-Keglevich hercegasszonynak ajánlotta. Annak ellenére, hogy a darab az első zongoraversenyként vonult be a köztudatba, valójában a szerző harmadikként komponált zongoraversenye. Néhány évvel korábban Bonnban Beethoven próbálkozott már a műfajjal, de e sohasem publikált Esz-dúr versenyműnek csak a zongoraszólama maradt ránk (No.0. zongoraverseny). Ugyanakkor a No.2-es, op.19-es jegyzékszámon nyilvántartott B-dúr zongoraversenyt Beethoven saját kijelentése szerint 1794–95-ben írta, tehát az időrendiséget tekintve az volt az első zongoraversenye. (A szövegrész wikiwand.com cikke alapján készült.)
A szünet után, utolsóként Schubert: VI. szimfónia csendül fel. Nyilvános bemutatója — mivel a „nagy” C-dúr szimfónia túlságosan nehéznek bizonyult, és ezért ezt vették elő helyette — egy hónappal a zeneszerző halála után zajlott le Bécsben, a Zenebarátok Társasága hangversenyén, 1828 decemberében.
A mű ezúttal kevésbé utal Mozart és Beethoven hatására: inkább az akkoriban divatos Rossini-féle nyitányok stílusát követi. A „kis” C-dúr szimfónia könnyen megszerethető darab: olaszos lendület, vidám kedély, felhőtlen játékosság uralja. Időnként mindazonáltal mégis megelőlegez valamennyit abból a félreismerhetetlen schuberti hangból, amely oly sok későbbi kompozíciónak, köztük a „nagy” C-dúr szimfóniának is sajátja. (Forrás.. Pándi Marianne: Hangversenykalauz)

Nyitóhangverseny / Zempléni Fesztivál

Két évfordulós zeneszerző egy-egy, szintén évfordulóra komponált művével, illetve hagyományosan a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjével indul a Zempléni Fesztivál harmincegyedik rendezvénysorozata.
Felix Mendelssohn-Bartholdy 175 éve, életének 38. évében halt meg. Még nem volt 21 éves, amikor 1829 decemberében foglalkoztatni kezdte a gondolat, hogy a protestantizmus közelgő 300. évfordulójára – ahogy ő nevezte – egyházi szimfóniát írjon.
Ez az évforduló a Confessio Augustana, magyarul az Ágostai hitvallás, azaz az augsburgi birodalmi gyűlésen aláírt és hivatalosan 1530. június 25-én előterjesztett és fölolvasott legjelentősebb evangélikus hittétel-gyűjtemény jubileuma volt. Az Ágostai hitvallást a Luther által megfogalmazott dogmák valamint más szász teológusok irányelvei alapján Melanchton írta meg, Luther pedig jóváhagyta.
Mendelssohn valójában nem kapott felkérést ilyen ünnepi mű megírására, de belső indíttatásból bizonyítani szeretett volna vele. 1830 januárjára már el akart volna készülni, de egészségi állapota eleve akadályozta; ráadásul időközben húgától elkapta a kanyarót. Így nemhogy januárban nem volt még meg a partitúra, a szimfóniával általa márciustól tervezett négy hónapos turnéra sem tudott sort keríteni. A mű végül májusra született meg, vélhetően túl későn ahhoz, hogy az évfordulós ünnepet szervező augsburgi bizottság elismerje és elfogadja. Helyette Eduard Grell szikár, férfikórusra írott darabja szólalhatott meg 1830. június 25-én. Mendelssohn-nak később sem telhetett sok öröme művében, 1832-ben egy párizsi zenekar egyenesen visszautasította a bemutatását, a londoni előadást pedig már ő mondta le. Berlinbe visszatérve átdolgozta, s ezt követően sikerült csak bemutatnia. 1838-ban viszont már úgy tekintett rá, mint egy „fiatalkori szerzeményre”, és soha többé nem adta elő. Már csak 1868-ban, halála után több mint 20 évvel szólaltatták meg újra.
A „Reformáció” szimfónia eredeti partitúrájára Mendelssohn a „D-dúr” megjelölést írta, azonban csak a bevezetést komponálta ebben a hangnemben, s már az első tétel fő témája is d-moll dallamvilágú. Később pedig legalább egy ízben maga a szerző is d-mollként említette másodikként megírt, de 5-ösként beszámozott szimfóniáját.
A D-dúr/d-moll kérdés valószínűleg azért merülhetett föl a mű kapcsán, mert az I. tételben, a 3 percet épp csak meghaladó bevezetés végén az ún. „Drezdai Ámen” szólal meg, amely hangsort J. G. Neumann a XVIII. században komponálta a drezdai királyi kápolnában való használatra, ám hamar népszerű lett mind a szászországi katolikus, mind az evangélikus istentiszteleteken. A Drezdai Ámen egy olyan hat hangból álló, lépcsőzetesen emelkedő dallam, amelynek éppen a záróhangja teremti meg a dúrból moll hangnembe váltást, ezzel érve el az impozáns, „ámen”-hez illő zenei hatást.
Már a mű kezdése is zenetörténeti vonatkozású: Mozart „Jupiter” szimfóniája 4. tételének motívumdallamát emelte át Mendelssohn, s ez egyben utalás a gregoriánra, ill. a katolicizmusra is. Nem véletlen, ha ezekről a harmóniákról Palestrina is eszünkbe jut; de ezt a rövid történelmi bevezetést tetőzi be Mendelssohn a kétszer is a fanfárok után megszólaló „Drezdai Ámen”-nel, hogy innen már a fenséges d-moll dallamvezetéssel folytassa.
A mű másik jelentőségteljes zenei utalása a 4. tétel vezérmotívuma: az „Ein feste Burg ist unser Gott”/”Erős vár a mi Istenünk” című, Luther Márton komponálta koráldallam, ami először fuvolán szólal meg, majd a többi hangszer is átveszi, kibontakoztatva azt.
A szünet után a 140 éve született Kodály Zoltán emblematikus kompozícióját, a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára, azaz az 1923 novemberi évfordulóra írt Psalmus Hungaricus-t hallhatjuk. Alig 3 évvel vagyunk Trianon után, de valahogy mégis megpróbáljuk megünnepelni a főváros létrejöttét, a három város egyesítését.
Kodály személyes életében a visszatérést jelentette szerzeménye nemzetközi sikere, hiszen a Tanácsköztársaság alatt részt vett a zenei direktórium munkájában, amiért a Kommün bukását követően fegyelmi eljárás indult ellene, évekig nem taníthatott, hallgatásra kényszerült.
A Psalmus Hungaricus a zsoltárok könyvében található 55. zsoltár Kecskeméti Vég Mihály fordította XVI. századi szövegének zenei dramatizálása.
Hollerung Gábor részletes műismertetése itt olvasható:
https://hollerung.hu/the-answered-question/
A szünetben a Grand Tokaj Zrt., a Zempléni Fesztivál Hivatalos borszállítójának kóstolójával.

Gustav Mahler Music Weeks 2022

Haydnt, a bécsi klasszika mesterét, jogosan emlegetik a szimfónia atyjaként, hiszen több, mint 100 szimfóniát komponált, s az ő hatására alakult át az eredetileg háromtételes szerkezetű szimfónia négytételessé a menüett beiktatásával a zárótétel elé. A 99. szimfónia az úgynevezett londoni szimfóniák közé tartozik, melyekből összesen tizenkettőt komponált a szerző 1791-1795 között londoni útjai alkalmával.

Közel 60 éves volt, amikor 1790-ben Eszterházy Miklós halálával megszűnik első karmesteri állása az Eszterházy hercegek udvari zenekarában. Hogy megélhetését biztosítsa, elfogadja Johann Peter Salomon meghívását Londonba, aki egy operát, egy fél tucat szimfóniát és más egyéb darabokat rendelt a szerzőtől. Haydn teljesíti a megrendelést, s bár operáját, az Orpheusz és Euridikét nem sikerült életében bemutatni, szimfóniái hatalmas sikert aratnak, s Haydn igen nagy népszerűségre tesz szert Londonban. Két év után tér vissza Londonból, de készülve következő utazására, 1793-ban megírja 99. Esz-dúr szimfóniáját, amit a következő évben Londonban mutatnak be. A szimfónia megírásakor Haydn már öreg rókának számított, mégis hoz néhány újítást a művében. Többek között életében először bevezeti a klarinétot a szimfóniájába, ami valószínűleg a nála jóval fiatalabb, s ekkorra már elhunyt Mozart hatásának köszönhető. Hangnemváltásokban gazdag első tétellel indul a darab, szonáta formájú adagio tétel követi, majd a menüett után egy élénk fináléval zárul a szimfónia.

Mahler Dal a Földről című művét életének egyik legkritikusabb időszakában komponálta: nem sokkal ezelőtt vesztette el egyik kislányát, egészségi állapota is megromlott, ekkor derült ki szívbetegsége, illetve házassága is válságba jutott. Hogy borongós hangulatán javítson, egyik ismerőse egy verses kötetet ajándékozott neki, Hans Bethge német filozófus és germanista verseskötetét, amiben 8. századi kínai versek átköltései találhatók. A versek tartalmában lévő bölcsesség és a melankolikus hangnem annyira megérintette Mahlert, hogy úgy döntött, kiválaszt hat szöveget, amelyre zenét komponál. Így született meg 1908-ban ez a dalciklus, melyben találunk bordalt, dalt az őszi napsugárról, a fiatalságról, a szépségről, a tavaszról, vagyis mindarról, ami örömöt okoz, de ugyanakkor szenvedést is múlékonysága miatt, s a ciklust végül a Búcsú dala zárja, mely transzcendentális magasságokba emel minket.

GRAND OPENING – ÖSSZETARTOZÁS

2022. június 3., 4., és június 5. napján az ország több nagyvárosában megvalósuló „GRAND OPENING – ÖSSZETARTOZÁS” koncertsorozat komolyzenei művek, neves művészek, elismert együttesek felvonultatásával kápráztatja el közönségét egy teljes hétvégén át.
Az eseményt szervező Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége a korábbi évek sikerén felbátorodva kívánja hangsúlyozni tagságuk összefogását, a zene összetartó és békét hirdető erejét.

A többségében szabadtéri, ingyenesen látogatható 15 komoly- és kortárs zenei koncert a művészeti fesztiválok 13 városának főterein vagy egyéb emblematikus helyszíneken valósul meg.

A Budafoki Dohnányi Zenekar a nyitó nap estéjén ad egyedülálló koncertet Sárospatakon a Művelődés Háza és Könyvtára Színháztermében.

MOZART: REQUIEM / HÄNDEL: MESSIÁS – HALLELUJA

2022. július 1. és 3. között negyedik alkalommal valósul meg a Budapesti Nemzetközi Kórusünnep. A fesztivál zárókoncertjén a Hollerung Gábor által alapított Énekel az ország program ezúttal nemzetközivé bővül, és egy nemzetközi kórusénekesekből álló énekkar adja elő közösen a kórusirodalom két legnépszerűbb művét, illetve művének részletét.

NEMZETKÖZI KÓRUSGÁLA / ORFF: CARMINA BURANA – I. RÉSZ

2022. július 1. és 3. között negyedik alkalommal valósul meg a Budapesti Nemzetközi Kórusünnep. A fesztivál nyitókoncertjén, a Nemzetközi Kórusgálán az érdeklődők a kórusvilág legjava közreműködésével a kóruszene sokféle arcát, a kórusok színes kultúráját, változatos repertoárját ismerhetik meg.

A Nyitókoncert első részében 5 kórus (horvát, szlovák, lengyel, izraeli és magyar) a capella programját hallgathatjuk meg. A hangverseny második felében Orff Carmina Burana című művének 2 zongorára és ütőhangszerekre írt változatának első fele hangzik fel, mely a szerencse forgandóságáról, a tavasz ébredéséről és a tavaszi réten önfeledten játszó fiatalok játékáról szól.