A BDZ Kamaraműhely a karácsonyi koncertjére egy különleges műsorösszeállítással készül, melynek központi témája természetesen a karácsonyi ünnepkör. Ennek apropóján a koncert első felében a barokk zene legkiválóbb mestereinek karácsonyhoz, illetve a téli hangulathoz köthető zenéiből állítottak össze egyveleget. A hangverseny második felében a karácsonyi hangulathoz sokszor jól illeszkedő jazz, illetve a rendkívüli atmoszférát létrehozó 20. századi zene kerül terítékre. Gershwin, Kovács Béla, Ligeti és Rosenblatt művei az elmélyülést, a fergeteges szórakozást és a zenei bravúrt is kínálják a hangversenylátogatók számára.

Az est vendégművésze a 2014-ben a Virtuózok abszolút győzteseként országos hírnévre szert tevő Lugosi Dániel Ali, aki Debussy Első rapszódiájának különleges hangszerelésű változatát, illetve Donato Lovreglio Traviata fantázia című rendkívül virtuóz parafrázisát játssza, melynek témáit természetesen Verdi operája szolgáltatta.

A BDZ Kamaraműhely különleges hangszerösszeállításának köszönhetően minden zenemű egy új, sajátos hangszerelést kapott, amely egyszerre testesíti meg a kamarazenélés hagyományait és a nagyzenekari hangzás grandiozitását. „A kamaraműhely végül is pontosan azt teszi, amit a zenészek évszázadok vagy inkább évezredek óta művelnek: meglevő zenéket a saját hangszerük, lehetőségeik, ízlésüknek, közönségüknek, horribile dictu érdekeiknek megfelelően adják elő, eközben hol az eredetinél kevésbé értékes, hol pedig akár annál is jobb eredménnyel. Nos, a BDZ Kamaraműhelye mindent megtesz azért, hogy a mérleg az utóbbiak felé billenjen. Ugyanis szinte minden, amit csinálnak, elragadó. Szüts Apor virtuózan hangszerel és virtuózan zongorázik, de mind az átiratokat, mind az előadást valamifajta könnyedség és természetesség jellemzi, a legmerészebb (hangszerelési) változtatások sem tetszenek erőltetettnek, és Szüts sziporkázó zongorajátéka sem tolakszik az előtérbe, egyszerűen az együtthangzás sajátosságának érezzük.” (Revizor – a kritikai portál)

A 2023-24-es évad első Budafoki hangversenyesték koncertjén elsőként ifj. Johann Strauss Császárkeringője hangzik el. A mű megírását I. Ferenc József 1889-ben tett látogatása ihlette II. Vilmos német császárnál. A mű egyfajta tisztelgés ez előtt a találkozás előtt. A címet – Császárkeringő – Strauss kiadója, Fritz Simrock adta, hogy ezzel is utaljanak a két birodalomra, és a két császár kedvében járjanak.

Az este második műve Bartók Két portré vagy Két arckép című műve. 1907-1908-ban írta a művet zenekarra és szólóhegedűre. A cím arra utal, hogy a zenemű ugyanannak a személynek két különböző pszichológiai pillanatát mutatja meg: az ideálisat és a torzat. Ugyanaz a motívum jelenik meg mindkét portréban, csak más karakterben. Míg az Ideálisban a szólóhegedű képviseli az arcképet, addig a Torzban a zenekar dallamfoszlányaiból bontakozik ki a portré. A mű keletkezését Geyer Stefi hegedűművész, illetve Bartók iránta érzett beteljesületlen szerelme ihlette.

Az este utolsó darabja a 100 évvel ezelőtt elhunyt Pejácsevich Dóra zeneszerző, zongoraművész és hegedűművész műve. A zeneszerző Budapesten született, magyar édesanya és horvát édesapa gyermekeként 1885-ben. Édesanyja szintén zongorista volt, ezért korán csöppent bele a zene világába. Rövid élete ellenére gazdag életművet hagyott maga után, összesen 106 darabot, főleg késő romantikus stílusban, melyek között találhatunk dalokat, zongoradarabokat, kamara műveket és zenekari műveket. Az este elhangzó fisz-moll szimfónia emelte őt a legjelentősebb horvát zeneszerzők közé.

A Budafoki hangversenyesték első koncertjén Mladen Tarbuk, horvát karmester áll a Budafoki Dohnányi Zenekar élén. Sokszor járt már Magyarországon, rendszeresen vezényli magyar zeneszerzők műveit. Karmesteri tevékenysége mellett zeneszerzéssel is foglalkozik, mintegy kilencven zenemű szerzője.