RÉMSÉGEK KICSINY ÉJSZAKÁJA

 Halloween-játék boszorkányokkal, vámpírokkal, kísértetekkel

Tavaly óriási sikerrel debütált „rémséges” újításunk. Mi is megünnepeljük a Magyarországon is egyre közkedveltebb halloweent, de nem a kommercializált amerikai népünnepet, hanem az ősi kelta hagyományt alapul véve. Kísértetek, zene, libabőr… ezt kínálja ez a nem mindennapi hangverseny, amelyen tánc- és megkomponált fényelemek fokozzák az összhatást. És a zenék? Félelmetesek, játékosak, katartikusak, néha populárisak. Ahogy a boszorkányokhoz, vámpírokhoz és kísértetekhez illik…

BDZ BIG BAND

Szeptember elsején, Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál ünnepélyes megnyitóját követően a BDZ Big Band koncertjét hallgathatják meg egy kitűnő vendégművész, Pocsai Kriszta közreműködésével. Garantáltan jó koncert elé nézünk, hiszen Magyarország legdinamikusabb és legsokoldalúbb szimfonikus együttesének big bandje, a Budafoki Dohnányi Zenekar muzsikusaiból létrejött formáció, fellépésein mindig zajos sikert arat.

A belépés ingyenes.

BDZ-NAP 2023.

BDZ-NAP

 

11:00 Megérthető zene

A HŐS PORTRÉJA

Beethoven: 5. (Esz-dúr „Császár”) zongoraverseny 

Beethoven életművében a hős fogalma és jelleme kiemelkedő szerepet játszik, legyen szó akár Napóleonról, vagy Prométheuszról. Beethoven utolsó és talán legjelentősebb zongoraversenye az 5. Esz-dúr zongoraverseny, melyet a nyugati világban leginkább az „Emperor” (császár, uralkodó) melléknévvel illetnek, ami elsősorban a Beethoven által sokáig istenített Napóleon személyére utal. A mű monumentalitásával, a zongorista számára sokszor heroikus feladatot jelentő szólamával és persze Beethoven más hőshöz kapcsolódó műveinek Esz-dúr hangnemével része ennek a gondolatkörnek.

Farkas Gábor – zongora

Előad és vezényel: Hollerung Gábor


15:00 Családi koncert

IKERMESE – CSALÁDI HANGVERSENY

„…Tolvaj rohant az erdőn át, ahogy a lábai bírták, míg az orra egyszercsak egy szinte láthatatlan dórtkerítésbe fúródott. A kerítés túloldalán felvillant egy zöld szempár és Tolvaj farkasszemet nézett sajátmagával …”
A BDZ mese-koncert sorozatának legújabb darabja ismét egy jól ismert történetet dolgoz fel, BDZ módra – rengeteg zenével. Ha kíváncsiak vagytok a történet folytatására, várunk a BDZ napon!
Mese Mark Twain: A koldus és királyfi című regénye nyomán. Korngold, Verdi, John Williams és további zeneszerzők műveire.

A koncertet 5 éven felülieknek ajánljuk.

Szövegíró és mesélő: Turcsányi Ildikó
Vezényel: Guido Mancusi


16:30 Beszélgetés

TUTI TIPPEK A KÖZÖNSÉG ELVESZTÉSÉRE

Avagy hogyan csábítsunk vissza generációkat a hangversenytermekbe?

Hollerung Gáborral, a BDZ ügyvezető zeneigazgatójával, Szomolányi Janinával, a Bartók Tavasz és a Liszt Ünnep operatív igazgatójával és Batta Andrással, a Magyar Zene Háza ügyvezetőjével Seres Gerda, kulturális újságíró beszélget a komolyzenei közönség megtartásának, visszacsábításának műhelytitkairól, az újfajta koncertprogram összeállítás lehetőségeiről.

A kötetlen beszélgetés helyszíne a Zeneakadémia Átriumja a Solti terem szomszédságában.


17:30 A BDZ Kamaraműhely koncertje

ÍNYENC KAMARAZENEKARI KOSTOLÓ

Igazán különleges élményben lehet része annak, aki meghallgatja ezt a koncertet: A Budafoki Dohnányi Zenekar muzsikusaiból alakult BDZ Kamaraműhely koncertjét először hallhatják Budapesten. Az együttes művészeti vezetője és fő hangszerelője Szüts Apor, aki 2022 szeptembere óta állandó tagja a Budafoki Dohnányi Zenekarnak. Neve a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató műsorból csenghet ismerősen, melynek évekig zenei vezetője volt.

A hangversenyen az együttes betekintést enged a zenetörténet állócsillagainak kamarazenekari perspektívájába. A BDZ Kamaraműhely egyedi hangszerösszeállításának és hangszereléseinek köszönhetően egyszerre teremti meg a kamarazenélés bensőséges és intim hangulatvilágát, illetve a nagyzenekari hangzás színességét és grandiozitását. A BDZ Kamaraműhely műsorán éppen ezért a szólóhangszerre vagy kis formációra íródott kamaraművektől kezdve a nagyzenekari darabokon át a versenyművekig nagyon sokféle zenemű csendül fel rendkívül igényes és különleges hangszerösszeállításban, legyen szó barokk, romantikus, XX. századi, vagy éppen kortárs alkotásokról.


20:00 Esti nagykoncert – Dohnányi bérlet

ÜNNEP

Mai hangversenyünkön magunkat ünnepeljük, 30 évesek lettünk. Ünnepeljen velünk!

A mai este nyitánya két száz éve született ünnepi mű, Dohnányi Ernő Ünnepi nyitánya és Bartók Táncszvitje Budapest egyesítésének ötvenedik jubileuma alkalmából rendezett koncertre, a város vezetésének felkérésére készült.

A folytatásban egy virtuális szimfóniát hallgathatnak meg, amelynek négy tételét a zenetörténet különböző korszakaiból és szerzőitől válogattuk egymáshoz: az első tétel Beethoven III. Leonóra-nyitánya a hősiességet jeleníti meg. A második tétel Brahms III. szimfóniájának 3. tétele, a zenetörténet egyik legszebb és legnépszerűbb tétele,  melyből az érzelem és a szeretet árad. A harmadik tétel Guido Mancusi, zenekarunk első vendégkarmestere, és zeneszerző erre az alkalomra komponált Születésnapi scherzo-ja. Záró tételként John Williams Star Wars-hoz írt kísérőzenéjéből a Throne Room & End Title részeket hallgathatják meg, a magasztosság érzésével zárva ünnepi “szimfóniánkat”.

Dohnányi: Ünnepi nyitány
Bartók: Táncszvit
Beethoven: III. Leonóra-nyitány
Brahms: III. szimfónia – 3. tétel
Mancusi: Születésnapi scherzo
John Williams: Star Wars – The Throne Room and End Title

 

BDZ-NAP: A BDZ Kamaraműhely koncertje

Igazán különleges élményben lehet része annak, aki meghallgatja ezt a koncertet: A Budafoki Dohnányi Zenekar muzsikusaiból alakult BDZ Kamaraműhely koncertjét először hallhatják Budapesten. Az együttes művészeti vezetője és fő hangszerelője Szüts Apor, aki 2022 szeptembere óta állandó tagja a Budafoki Dohnányi Zenekarnak. Neve a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató műsorból csenghet ismerősen, melynek évekig zenei vezetője volt.

A hangversenyen az együttes betekintést enged a zenetörténet állócsillagainak kamarazenekari perspektívájába. A BDZ Kamaraműhely egyedi hangszerösszeállításának és hangszereléseinek köszönhetően egyszerre teremti meg a kamarazenélés bensőséges és intim hangulatvilágát, illetve a nagyzenekari hangzás színességét és grandiozitását. A BDZ Kamaraműhely műsorán éppen ezért a szólóhangszerre vagy kis formációra íródott kamaraművektől kezdve a nagyzenekari darabokon át a versenyművekig nagyon sokféle zenemű csendül fel rendkívül igényes és különleges hangszerösszeállításban, legyen szó barokk, romantikus, XX. századi, vagy éppen kortárs alkotásokról.

BDZ-NAP: IKERMESE – CSALÁDI HANGVERSENY

„…Tolvaj rohant az erdőn át, ahogy a lábai bírták, míg az orra egyszercsak egy szinte láthatatlan drótkerítésbe fúródott. A kerítés túloldalán felvillant egy zöld szempár és Tolvaj farkasszemet nézett saját magával …”
A BDZ mese-koncert sorozatának legújabb darabja ismét egy jól ismert történetet dolgoz fel, BDZ módra – rengeteg zenével. Ha kíváncsiak vagytok a történet folytatására, várunk a BDZ napon!
Mese Mark Twain: A koldus és királyfi című regénye nyomán, Korngold, Mancusi, John Williams és további zeneszerzők műveire.

 

ZEMPLÉNI FESZTIVÁL – ÍNYENC KAMARAZENEI KÓSTOLÓ – A BDZ KAMARAMŰHELY HANGVERSENYE

A BDZ Kamaraműhely bemutatja:

ÍNYENC KAMARAZENEI KÓSTOLÓ

Egy igazán különleges élményben lehet része annak, aki ezen estén ellátogat a Sárospataki Református Teológiai Akadémia Imatermébe: A Zempléni Fesztivál rezidens zenekara, a Budafoki Dohnányi Zenekar muzsikusaiból alakult BDZ Kamaraműhely bemutatkozó koncertjét hallhatják, Magyarországon most először.  Az együttes művészeti vezetője és fő hangszerelője Szüts Apor, aki 2022 szeptembere óta állandó tagja a Budafoki Dohnányi Zenekarnak. Neve a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató műsorból csenghet ismerősen, melynek évekig zenei vezetője volt.

A hangversenyen az együttes betekintést enged a zenetörténet állócsillagainak kamarazenekari perspektívájába. A BDZ Kamaraműhely egyedi hangszerösszeállításának és hangszereléseinek köszönhetően egyszerre teremti meg a kamarazenélés bensőséges és intim hangulatvilágát, illetve a nagyzenekari hangzás színességét és grandiozitását. A BDZ Kamaraműhely műsorán éppen ezért a szólóhangszerre, vagy kis formációra íródott kamaraművektől kezdve a nagyzenekari darabokon át a versenyművekig nagyon sokféle zenemű csendül fel rendkívül igényes és különleges hangszerösszeállításban, legyen szó barokk, romantikus, XX. századi, vagy éppen kortárs alkotásokról.

Élvezze ön is az ínyenc kamarazenei kóstolót, tartson velünk ezen a különleges estén!

Az átiratok elkészítője és az együttes művészeti vezetője: Szüts Apor

ZEMPLÉNI FESZTIVÁL – MEGÉRTHETŐ ZENE

Haydn angliai útjai során ismerkedett meg  a helyi zenei élettel, és több Händel-mű, többek között oratóriumok előadásain is részt vett. Lenyűgözték Händel oratóriumai, és – noha korábban már írt oratóriumot – a kórus alkalmazása, a zenekar, a kórus és szólóének felhasználásának a drámai hatás szolgálatába állítása újszerű élményt adott számára. Peter Salomon, Haydn első angliai útjának szervezője, megmutatta neki Thomas Linley (1733–1795) költő szövegét (The Creation of the World, A Világ teremtése), ami John Milton Elveszett Paradicsom című műve nyomán született. Ezt a szöveget már Händel is megkapta, de ő túl aprólékosnak, részletezőnek találta a szöveget, ezért nem foglalkozott vele.
Haydnt viszont éppen a részletesen megírt természeti képek ragadták meg, ezért hazavitte magával Bécsbe. Ott Gottfried van Swieten báró, diplomata, irodalmár, a bécsi zenei élet egyik központi alakja fordította le németre, és néhány zsoltáridézetet is hozzáfűzött. Bécsen kívüli első előadására 1800. március 8-án, Budán került sor Haydn vezényletével, József nádor és Alekszandra Pavlovna Romanova esküvői-születésnapi ünnepségei keretében. A darab annyira népszerű volt Magyarországon, hogy 1820-ban utcát neveztek el róla – tévesen fordítva: a budapesti Alkotás utcát.

A zenemű három énekes szólistát (szoprán, tenor és basszus) és egy teljes vegyeskart foglalkoztat, összesen 34 tételből áll. Az első rész a teremtés első négy napjáról, a második az ötödik és hatodik napról, míg a harmadik rész az első emberpárról, Ádámról és Éváról szól.

A belépés a hangversenyre ingyenes!

ZEMPLÉNI FESZTIVÁL – ÁLLATOK FARSANGJA

Saint-Saëns Az Állatok farsangja című művének motívumai mindannyiunk fülében ott csengenek, a darab mégis minden alkalommal meg tud lepni kifinomult szellemességével. Saint-Saëns zeneművét ezúttal Rameau, Bartók és Rimszkij-Korszakov a műsorba jól illeszkedő tematikájú műveivel egészítettük ki.

A zenei meglepetések azonban nem kevésbé fricskás irodalmi élménnyel gazdagodnak, hiszen a tételek előtt Lackfi János olvassa fel a darabhoz írt verseit a mű főszereplőiről, azaz tyúkokról, hattyúkról, öszvérekről – vagy éppen zongoristákról.

Az állatok elképesztő viselkedése, külleme pazar képet mutat a Teremtő kifogyhatatlan játékos szelleméről. Egy fantasztikus német teológus, Johannes Hartl azt mondta, ha ő lenne a Jóisten, kétféle halat teremtett volna: az aranyhalat, amely tényleg szép, meg egy szürke, kocka alakú, szálkamenteset, mert azt könnyebb szeletelni. Ehhez képest bohóchal, csikóhal, cápa, bálna, sőt, még kacsacsőrű emlős is úszkál a tengermélyen. Nagyszerű mulatság volt Saint-Saëns úr állattárának minden egyedéről valami kedves, frappáns, zsivány szókompozíciót kanyarítani. Eljátszani a vasvödröt is összegyűrő kenguru erejével, a hattyú szépséges agresszivitásával, a vegánná lett oroszlán marconaságával, a porcelánboltban ténfergő elefánt ormótlanságával, a lassítottfelvétel-teknőc alamusziságával, a rohanó antilopok szökdelésével, a víziállatok fura szörny-grimaszaival, a kukacot marcangoló, egymással versengő baromfiak megszállottságával… És most hozzáfűztük a műsorhoz Rimszkij-Korszakov őrjítő dongóját, Bartók hálóba keveredett legyecskéjét és táncoló, büdös medvéjét, vagy épp Rameau buta tyúkjait. A Cziffra-fesztivál gálaelőadásán, a Zeneakadémián, tomboló siker fogadta a produkciót, most még csavartunk rajta egyet-kettőt. Hollerung Gábor időnként már-már szólistai feladatokkal bízott meg, nagyon észnél kell lennem, hogy időben lépjek be, érezzem a taktust. Épp ezért egy kis jóleső drukkal is jár a történet.” – írta Lackfi János arra kérdésre, hogy mi ihlette az elhangzó szövegbetétek megírásakor.

A Budafoki Dohnányi Zenekartól megszokott magasfokú interpretáció mellett Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész lenyűgöző játékában is gyönyörködhetünk.

ZEMPLÉNI FESZTIVÁL – Szabad egy bécsi táncra?

Szerencs nevéről a Szerencsi csokoládé jut eszünkbe, amely sokunk gyermekkorát édesítette meg. A Hegyalja kapujának nevezett város azonban még sok látnivalóval várja az érdeklődőket: ilyen történelmi helyszín például a ma esti koncertünknek is helyt adó Rákóczi-vár, mely a vármegye legfiatalabb váraként ismeretes. Bár fiatalsága relatív, hiszen a 16. században épült, mégis magán viseli az azóta eltelt évszázadok minden viharát. Sokszor cserélt gazdát: maga a vár Szapolyai uralma alatt jött létre a bencés apátság kővárrá alakításával. Később megfordultak itt a Rákócziak, az Esterházyak, elfoglalták Habsburg zsoldosok, de birtokosa volt az Illésházy, a Grassalkovich és a Szirmay família is. Ez utóbbi család idején alakították lakóépületté a sok harcot és vérontást átvészelt középkori várfalakat. A vár jelenleg varázslatos parkjával hívja fel magára a figyelmet, de az érdeklődők egy képeslapgyűjteményt is megtekinthetnek a vár ódon falai között.

A Budafoki Dohnányi Zenekar már szinte otthon van a Rákóczi-vár színpadán. Mai hangversenyük a boldog békeidőket idézi, amikor e vár falai is békés hangulatú báloknak adtak otthont. Elképzelhetjük, ahogy a vár birtokosai és vendégei a Kék Duna keringő dallamaira táncolnak, a fiatalok ismerkednek, és közben szól a hol vérpezsdítő, hol nosztalgikus tánczene. Előadásunkban olyan darabokból válogattunk, melyek híven tükrözik a 19. század vége báli hangulatát. Műsorunk elején a Strauss-család tollából származó, ismert bécsi zenékből válogattunk, a végén pedig az est karmestere, Guido Mancusi Aranykor-ihletésű, világszerte óriási sikert arató tánczenéi szólalnak meg, melyek szintén a kor hangulatát idézik, de grandiózus, 21. századi köntösben.

ZEMPLÉNI FESZTIVÁL – NYITÓKONCERT

A Zempléni Fesztivál NYITÓKONCERTJÉN az idén magyar műsorral készül a Budafoki Dohnányi Zenekar, ahol büszkén játssza két magyar – a BDZ kötelékébe tartozó – kortárs zeneszerző művét.
Gyöngyösi Leventétől, a BDZ rezidens zeneszerzőjétől az I. szimfónia első, Szerelem című tétele hangzik el, mely egy boldog szerelem örömét és apróbb árnyait jeleníti meg a szerzőtől megszokott élvezetes és közérthető nyelvezeten.
Szüts Apor zongoraművész és zeneszerző szintén a BDZ tagja, műve egy francia népdalra épül, mely Magyarországon Pál, Kata, Péter szöveggel ismert. A mű pazar, játékos variációsorozat zongorára és zenekarra.
A hangverseny második felében a magyar zenetörténet két kiemelkedő alkotása a hangzik el. Bartók Béla éppen száz éve született táncszvitje az első, amely a Kárpát-medencében élők összetartozását igyekszik bemutatni. Kodály Galántai táncok című műve egy különleges előadás lesz, amelyben a zenekar tagjaiból alakult népi zenekar a zenemű alapjául szolgáló eredeti népzenét is megszólaltatja.