Leírás
Két évfordulós zeneszerző egy-egy, szintén évfordulóra komponált művével, illetve hagyományosan a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjével indul a Zempléni Fesztivál harmincegyedik rendezvénysorozata.
Felix Mendelssohn-Bartholdy 175 éve, életének 38. évében halt meg. Még nem volt 21 éves, amikor 1829 decemberében foglalkoztatni kezdte a gondolat, hogy a protestantizmus közelgő 300. évfordulójára – ahogy ő nevezte – egyházi szimfóniát írjon.
Ez az évforduló a Confessio Augustana, magyarul az Ágostai hitvallás, azaz az augsburgi birodalmi gyűlésen aláírt és hivatalosan 1530. június 25-én előterjesztett és fölolvasott legjelentősebb evangélikus hittétel-gyűjtemény jubileuma volt. Az Ágostai hitvallást a Luther által megfogalmazott dogmák valamint más szász teológusok irányelvei alapján Melanchton írta meg, Luther pedig jóváhagyta.
Mendelssohn valójában nem kapott felkérést ilyen ünnepi mű megírására, de belső indíttatásból bizonyítani szeretett volna vele. 1830 januárjára már el akart volna készülni, de egészségi állapota eleve akadályozta; ráadásul időközben húgától elkapta a kanyarót. Így nemhogy januárban nem volt még meg a partitúra, a szimfóniával általa márciustól tervezett négy hónapos turnéra sem tudott sort keríteni. A mű végül májusra született meg, vélhetően túl későn ahhoz, hogy az évfordulós ünnepet szervező augsburgi bizottság elismerje és elfogadja. Helyette Eduard Grell szikár, férfikórusra írott darabja szólalhatott meg 1830. június 25-én. Mendelssohn-nak később sem telhetett sok öröme művében, 1832-ben egy párizsi zenekar egyenesen visszautasította a bemutatását, a londoni előadást pedig már ő mondta le. Berlinbe visszatérve átdolgozta, s ezt követően sikerült csak bemutatnia. 1838-ban viszont már úgy tekintett rá, mint egy “fiatalkori szerzeményre”, és soha többé nem adta elő. Már csak 1868-ban, halála után több mint 20 évvel szólaltatták meg újra.
A “Reformáció” szimfónia eredeti partitúrájára Mendelssohn a “D-dúr” megjelölést írta, azonban csak a bevezetést komponálta ebben a hangnemben, s már az első tétel fő témája is d-moll dallamvilágú. Később pedig legalább egy ízben maga a szerző is d-mollként említette másodikként megírt, de 5-ösként beszámozott szimfóniáját.
A D-dúr/d-moll kérdés valószínűleg azért merülhetett föl a mű kapcsán, mert az I. tételben, a 3 percet épp csak meghaladó bevezetés végén az ún. “Drezdai Ámen” szólal meg, amely hangsort J. G. Neumann a XVIII. században komponálta a drezdai királyi kápolnában való használatra, ám hamar népszerű lett mind a szászországi katolikus, mind az evangélikus istentiszteleteken. A Drezdai Ámen egy olyan hat hangból álló, lépcsőzetesen emelkedő dallam, amelynek éppen a záróhangja teremti meg a dúrból moll hangnembe váltást, ezzel érve el az impozáns, “ámen”-hez illő zenei hatást.
Már a mű kezdése is zenetörténeti vonatkozású: Mozart “Jupiter” szimfóniája 4. tételének motívumdallamát emelte át Mendelssohn, s ez egyben utalás a gregoriánra, ill. a katolicizmusra is. Nem véletlen, ha ezekről a harmóniákról Palestrina is eszünkbe jut; de ezt a rövid történelmi bevezetést tetőzi be Mendelssohn a kétszer is a fanfárok után megszólaló “Drezdai Ámen”-nel, hogy innen már a fenséges d-moll dallamvezetéssel folytassa.
A mű másik jelentőségteljes zenei utalása a 4. tétel vezérmotívuma: az “Ein feste Burg ist unser Gott”/”Erős vár a mi Istenünk” című, Luther Márton komponálta koráldallam, ami először fuvolán szólal meg, majd a többi hangszer is átveszi, kibontakoztatva azt.
A szünet után a 140 éve született Kodály Zoltán emblematikus kompozícióját, a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára, azaz az 1923 novemberi évfordulóra írt Psalmus Hungaricus-t hallhatjuk. Alig 3 évvel vagyunk Trianon után, de valahogy mégis megpróbáljuk megünnepelni a főváros létrejöttét, a három város egyesítését.
Kodály személyes életében a visszatérést jelentette szerzeménye nemzetközi sikere, hiszen a Tanácsköztársaság alatt részt vett a zenei direktórium munkájában, amiért a Kommün bukását követően fegyelmi eljárás indult ellene, évekig nem taníthatott, hallgatásra kényszerült.
A Psalmus Hungaricus a zsoltárok könyvében található 55. zsoltár Kecskeméti Vég Mihály fordította XVI. századi szövegének zenei dramatizálása.
Hollerung Gábor részletes műismertetése itt olvasható:
https://hollerung.hu/the-answered-question/
A szünetben a Grand Tokaj Zrt., a Zempléni Fesztivál Hivatalos borszállítójának kóstolójával.
Előadók

Nyári Zoltán – tenor

Budafoki Dohnányi Zenekar
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó)

vezényel: Hollerung Gábor

műsor
Mendelssohn: 5. “Reformáció” szimfónia
Kodály Zoltán: Psalmus hungaricus
2022-08-12 - 20:00
Sárospatak, Rákóczi-vár - Sárospatak, Szent Erzsébet u. 19, 3950
Nyitóhangverseny / Zempléni Fesztivál
Hozzáadás a naptárhoz