Mai előadásunkon Bartók Kossuth-szimfóniáját vesszük górcső alá, melyről Hollerung Gábor így nyilatkozott:
„Bartók fiatalkori műve, mely az 1900-as évek elején született, még az előtt, hogy Bartók a magyar népdalkinccsel megismerkedett volna. A témaválasztása is romantikus, egyfajta nemzeti elkötelezettséget jelenít meg. A hangszerelése, zenei gondolkodása még Brahms és Richard Strauss hatását mutatja. A darab felépítése hasonlít a programzenéhez, melyben a történetben szereplőket egy-egy témával jelenítik meg. Esetünkben Kossuthot egy verbunkos jellegű zene, míg a vele szemben állókat a Haydn által írt császári himnusz torzult verziója szimbolizálja. És bár a szerző nem adott neki opus-számot – és így az iránta érzett kegyeletből ritkán játsszák –, mégis azt kell mondanom, hogy a mű a magyar nemzeti romantika, azaz Liszt, Erkel, Mosonyi és Goldmark vonalának egyik legzseniálisabb alkotása.”
