Mozart rövid élete alatt a tradicionális nyilvántartás szerint 41 szimfóniát írt. Az A-dúr szimfónia a 29. ebben a sorban, melyet a szerző alig 18 évesen, vagyis 1774-ben komponált. Éppen egy bécsi útjáról tért haza, ahol apjával volt látogatóban. Valószínűleg itt hallhatta Haydn legújabb műveit, melyek nagy hatást gyakoroltak rá, s az új benyomások hatására jó néhány darab született ezután. Az A-dúr szimfónia is ezek közé tartozik, érződik rajta a fiatalos lendület és báj. Az első tétel allegro moderato, feszültséggel teli témával indul, majd egy csodálatos dallamú andante tétel követi, a harmadik tétel egy menüett, míg végül egy briliáns fináléval zárja Mozart a darabját.
Tomaso Albinoni velencei kereskedő családban született, a zeneszerzést eleinte csak kedvtelésből művelte. Amikor gondtalan élete a család anyagi tönkremenetele miatt véget ért, folytatta a zeneszerzést, hogy megélhetését biztosítsa. Operák, versenyművek, szimfóniák, szonáták és szóló kantáták színesítik életművét. Albinoni az elsők között írt darabokat oboára, több versenyművet is, melyek közül a mai estén a két oboára írt C-dúr versenymű szólal meg a BDZ előadásában.
Az este záró darabja Debussy egyetlen vonósnégyese, a g-moll kvartett. 1893-ban, 31 éves korában írta a művet, hagyományos négytételes vonósnégyes formában: szonáta, scherzo, lassú tétel, majd gyors finálé, a zenei hangzás azonban teljesen új. Egzotikus futamok, szokatlan akkordok, egyedi harmóniák, ciklikusan visszatérő főtéma teszi izgalmassá a darabot. Műve nagy sikert aratott, annyira, hogy Ravelt is megihlette egy saját vonósnégyes komponálására.
