Szüts Apor Missa brevis című műve érdekes kísérlet a virtuóz romantikus zene és a 20-21. század éteri kórusmuzsikájának összekapcsolására, amely mind az előadó, mind pedig a hallgató számára egyedülálló élmény lesz. A kompozíció a misék klasszikus szerkezetét követi: Kyrie, Gloria, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei. A Kyrie a darab központi eleme, amelynek témája rondószerűen visszatér, összeköti a tételeket, és az Agnus Dei végén lezárja a művet. A Credo helyén, a darab dramaturgiai közép- és mélypontján, Schubert Doppelgänger című dala szólal meg. A dal ugyanolyan dramaturgiai felépítésű, mint maga a mise: kupolás szerkezetben a semmiből indul, és a semmibe tart, mint egy kis „hasonmás”.
A koncert második felében Beethoven IV. szimfóniája csendül fel, amely szokatlanul derűs hangvételű, akárcsak a szerző hangulata az idő tájt. Egy barátja szerint Beethoven akkoriban „minden tréfára fogékony, vidám, élénk, életvidám, vicces” hangulatban volt, és minden jel szerint IV. szimfóniája is ezt tükrözi vissza. Robert Schumann szerint ez Beethoven legromantikusabb szimfóniája, ami a Josephine Brunsvikhoz fűződő szerelmének köszönhető.
