Kutrik Bence Anselmus-szvitje E. T. A. Hoffmann Az arany virágcserép című kisregényének varázslatos történetéből merít, és a Deutsches Nationaltheater und Staatskapelle Weimar felkérésére készült. A 2025-ben Weimarban bemutatott mű rövidített változatában az impozáns rézfúvósok és ütőhangszerek idézik meg Anselmus diák különös kalandjait, tradicionális zenei fordulatokkal és szerethető, játékos hangzásvilággal. Mozart Sinfonia concertante K. 364 című művében a hegedű és a brácsa bensőséges, elegáns és virtuóz párbeszéde kerül a középpontba, amelyhez a zenekar is aktív partnerként kapcsolódik. Sibelius II. szimfóniája ezzel szemben a természet ihlette dallamokból és apró motívumokból építkezve vezet egyre monumentálisabb zenei ívek felé. A mű végére a szemlélődő, lírai hangulatból felemelő és diadalmas kiteljesedés születik. A három alkotás így a játékosságtól a bensőséges párbeszéden át a nagyívű szimfonikus kifejezésig három különböző zenei világot tár elénk.

Gabora Gyula – hegedű
Csonka Emil – brácsa
Budafoki Dohnányi Zenekar
Vezényel: Hontvári Gábor

Kutrik Bence: Anselmus-szvit
Mozart: Sinfonia concertante KV 364
Sibelius: II. szimfónia