Leírás

A mai estét fenntartónk testvérvárosának, a svédországi Kristianstadnak, és a skandináv zenekultúrának ajánljuk.

A hangversenyt azonban egy kortárs magyar zeneművel nyitjuk: Tiszai Péter Belvárosi gyümölcsök című szvitjét 2010 nyarán írta egy svájci versenyre. Eredetileg az Adulti, azaz Felnőttek címet viselte, új címét Lackfi János – napjainkban egyre ismertebb – költőnek köszönheti. A mű zenei paródia – nem csak gyerekeknek. A szvit egyes részei egy-egy tulajdonságot mutatnak be, s a zenei anyagot Lackfi János versei kísérik. A hallgatóság előtt világossá válik a mű meghallgatása során, hogy milyen is a bölcs Szegfű bácsi, a kelekótya Kaktusz úr, a fejfájós Torma kisasszony, netán a hétalvó Mák bácsi.

Ezt követően a skandináv zeneirodalom három remekét hallgathatják meg:

Hugo Alfvént elsősorban népzenei ihletésű kompozíciói tették híressé. Ezek egyik kitűnő példája a mai estén felcsendülő I. svéd rapszódia, a Midsommarvaka (Szentivánéj), melyet egy vidéki lakodalomban hallott táncmuzsika inspirált. A zeneműben jól megmutatkozik talán a svéd nyelv zeneiségéből is fakadó erőteljes dallamosság, melyben éppúgy jelen van a melankólia, mint a vérpezsdítő ritmikusság.

Ibsen Peer Gynt című drámájához Grieg 1874-76-ban írt kísérőzenét, s ebből utóbb két hangverseny-szvitet állított össze. A mai estén falhangzó első szvitet megnyitó Reggeli hangulat poétikus természeti kép; az Aase halálát megjelenítő második tétel szorosan kapcsolódik a költeményhez: Peer Gynt megérkezik anyja halálos ágyához, és fantasztikus történetekkel segíti át a haldoklót a túlvilágra. Az így megelevenedő történetek füzére a zenemű: Anitra tánca vérpezsdítő keleti táncmuzsika, amelyet az arab vezér leánya Peer szórakoztatására lejt. A negyedik tétel kísérteties lidércálom a hegyi király csarnokáról.

A Finlandia Sibelius legnépszerűbb alkotása, valóságos művészi „névjegye”. A népe sorsát aggodalmasan szívén viselő zeneszerző 1899-ben részt vett abban a mozgalomban, amely tiltakozott az orosz cári hatalom februári kiáltványa ellen (ez feloszlatta a finn parlamentet, és korlátozta a sajtó- és szólásszabadságot az országban). A mozgalom irányítói demonstratív előadássorozatot rendeztek, amelyen többek között Sibelius ez alkalomra komponált négytételes szvitje, a „Finnország ébred” is elhangzott. A szvit negyedik tétele – amely a Suomi címet viselte – utóbb különvált a sorozattól és önálló darabként kezdte el pályafutását 1900 júliusában. Azóta ez a mű reprezentálja a világ szemében a finn nemzetet.

műsor

Skandináv est

Tiszai: Belvárosi gyümölcsök

Alfén: Midsommarvaka

Grieg: Peer Gynt

SIbelius: Finlandia

előadók

Vezényel: Meskó Ilona

2011-11-11 - 19:00
Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központ - Budapest, Nagytétényi út 31-33, 1222
Budafok-Tétény és testvérvárosai – Kristianstad (Svédország)
Hozzáadás a naptárhoz