DOHNÁNYI/4 – TCHAIKOVSKY / SCHUMANN / LENDVAY / MANCUSI

This time, BDO’s concert will be directed by its First Guest Conductor Guido Mancusi, and the first piece to be played is his own. This is what the composer has to say about Tonspiele: “I wrote a piece in which I intended to plant thoughts into music. There is one dominant motif making appearances in different forms. At the same time, Tonspiele is a confession dedicated to the form, appearance and development of different themes and musical thoughts, reaching its denouement in the past part of the piece.”

Tchaikovsky composed his Violin Concerto in the spring of 1878 and dedicated it to his good friend, Lipót Auer. Auer found certain instants of the violin part inadequate for the instrument and would have liked to implement some changes in it, but did not have the time to do so. So the première, originally scheduled for March 1789 was cancelled and rumours quickly spread about Tchaikovsky’s violin concerto being impossible to play… In the end a violinist of Russian origin, Adolf Brodsky was the one to play the solo in 1881 in Vienna, directed by János Richter.

A curious fact about the first movement of this piece is that the long and virtuosic cadence of the solo part is not played at the very end but at two thirds of the full length, also as a re-introduction of the main theme. The movement labelled as “Canzonetta” starts by the colourful sound of the wind instruments which lead on to the finale without any pause where the complete range of techniques of 19th century violin play is demonstrated, and with a light rondo theme and pipes accompanying, a highly impressive resonance is created through a rustic episode.

In line with the juvenile momentum of the “Spring” Symphony, it took Schumann just four days to complete the outline of his work and a month later the entire score was finished. Schumann himself chose the title for his symphony, inspired by the last line of Adolf Böttger’s poem: “Im Thale blüht der Frühling auf!” (Spring is blooming in the valley!). This work indeed sings the joyful arrival of spring – just as it was born while waiting for spring, written in the months of January and February. Originally, Schumann gave each movement a separate title (“Frühlingsbeginn” /Beginning of Spring/ – “Abend” /Evening/ – “Frohe Gespielen”  /Happy Play/ – “Voller Frühling” /Full Spring/), yet, Symphony No. 1 cannot be taken as a work of programme music: “I had no intention of depicting or painting,” writes the author in a letter of his.

 

ONLINE KÖZVETÍTÉS! – DOHNÁNYI/3 – RACHMANINOV / BRAHMS / BALÁZS / HOLLERUNG

A hangversenyt zárt ajtók mögött megtartjuk, kedves közönségünket a BDZ virtuális koncerttermében várjuk: https://online-bdz.jegy.hu/#/event

Jegyvisszaváltással kapcsolatban innen tájékozódhat: https://bdz.hu/az-elmaradt-koncertek-jegyeinek-visszavaltasa/

*************************************************************************************************************************************

 

A dúsgazdag földbirtokos fiaként született Rachmaninov élete első zongoraversenyét (fisz-moll) még a pétervári konzervatóriumban, alig 19 évesen írta és mutatta be. Tehetségéről sokat elmond, hogy utolsó konzervatóriumi vizsgáját azóta is példa nélküli eredménnyel zárta. A vizsgabizottság elnöke, Csajkovszkij négy plusz jellel körbevett ötösre értékelte. 1899-ben meghívták Londonba, ahol játszott és vezényelt, a sikeres út egy új megbízást hozott számára. Felkérték egy új zongoraverseny komponálására. Nehezen haladt a munkával, ezért Nyikolaj Dalh hipnotizőrhöz fordult, akinek segítségével elkészült a művel, és Dalhnak ajánlotta a II. zongoraversenyt, melyet ezen az estén a Kossuth-díjas fiatal zongoraművész, Balázs János szólaltat meg.

„Az új szimfónia olyannyira melankolikus, hogy nem fogja tudni elviselni. A partitúrának gyászkerettel kell megjelennie” – írta Brahms kiadójának, Fritz Simrocknak nem sokkal a II. szimfónia 1877. december 30-i bemutatója előtt. A premieren azonban kiderült, hogy a zeneszerző csupán tréfált, mivel a mű az életmű egészét tekintve is a zeneszerző egyik legderűsebb kompozíciójának mondható. A Brahms által ironikusan emlegetett „melankolikus” hangvétel valójában csupán a második tételben érhető tetten, míg az első hangulatát sokkal inkább a „pasztorális” jelzővel ragadhatjuk meg – annál több joggal, mivel a szimfóniát Brahms köztudomásúan az évi nyári pihenője idején, Karintia csodálatos természeti szépségei között komponálta. A harmadik tétel egyfelől kissé darabos tréfaként is felfogható, hiszen a könnyűléptű oboatéma a későbbiekben szinte önmaga torzképévé alakul – másfelől viszont a régi kották között előszeretettel búvárkodó Brahms bizonyára jól ismerte a reneszánsz muzsika hasonló metrumváltásokra épülő úgynevezett „proporciós táncpárjait”, amelyek nyilvánvaló modellként szolgálhattak e tétel karaktervariációjához is. A finálé kezdetén alig hallható, szinte kísérteties vonóstéma szólal meg, de csakhamar kiderül, hogy ezúttal sem kell a melankólia visszatérésétől tartanunk: a visszafojtott energia rövidesen kirobban, és a tétel a Brahms-életmű talán legfelszabadultabb befejezése felé ragad bennünket.

 

ELMARAD! DOHNÁNYI/2 – BALOGH/BEETHOVEN/ RÁNKI FÜLÖP/RAJNA

Sajnálattal tudatjuk közönségünkkel, hogy a várhatón november 11-én életbe lépő szigorítások okozta bizonytalanságok miatt ez a koncertünk elmarad, így sajnos virtuális koncerttermünkbe sem tudjuk elhívni az érdeklődőket. Jegyvisszaváltással kapcsolatban az alábbi oldalon tájkozódhat: https://bdz.hu/az-elmaradt-koncertek-jegyeinek-visszavaltasa/

*********************************************************************************************************************************************************************************

Beethoven 1796-97-ben komponált, hivatalosan ugyan első, valójában azonban – a kiadatlan Esz-dúr versenyművet és a korábban komponált B-dúrt is számolva – harmadik, C-dúr zongoraversenye a műfajban hivatalosan először próbálkozó, alapvetően még a kortársak – tulajdonképp Mozart – hatása alatt álló fiatal szerző zsenijét példázza.

Ugyan valamennyi későbbi, jellegzetes beethoveni jegy, fordulat már kihallható e mű első két tételéből, ugyanakkor a záró, virtuóz, felettébb technikás rondo még alaposan merít a Viotti-hegedűversenyek, s ezen keresztül a Mozart-zongoraversenyek szerkezeti megoldásaiból, valamint a Haydn és Mozart által is gazdagon alkalmazott népzenei hagyományokból.

Belső rövid kadenciák, izgalmas részletek, könnyű kézzel jó helyre beillesztett tréfák: a fiatal Beethoven kezdeti, de már itt teljes értékű játéka ez.

Beethoven II. D-dúr szimfóniáján 1801 és 1802 között dolgozott: ez az időszak egybeesik a Heiligenstadti végrendelettel (1802. október 6.). Beethoven ekkor már tudta, hogy teljes süketség és társadalmon kívüliség vár rá; ebben a vigasztalhatatlan lelkiállapotban írta meg ezt a szimfóniát, amely szöges ellentéte a külső világnak: bizakodás, derű és az élet szeretete jellemzi. Ahogyan Tóth Dénes írja: “Alig van mű Beethoven életében, mely hangulatában, tartalmában annyira ellentmondana a költő külső életviszonyainak.”

A végrendelet utolsó sorai: “Így hát elvégeztetett. Örömmel megyek a halál elébe. Ha korábban jönne, semmint alkalmam nyílna tehetségem kifejtésére: súlyos sorsom is túlkorán érkezik s én későbbre várnám… De akkor is megnyugszom benne; hiszen végnélküli szenvedéstől vált meg. Jöjj hát, amikor tetszik, én bátran fogadlak. – Éljetek boldogul s holtom után ne feledjetek el egészen; megérdemlem, mert én is sokszor gondoltam rátok, hogy boldoggá tehesselek bennetek – legyetek is, kívánom!”

DOHNÁNYI/1 – LISZT / DOHNÁNYI / SCHUBERT / PERÉNYI / HOLLERUNG

Mai hangversenyünkön elsőként Liszt Funérailles („Temetés”) című zongoraművének Farkas Ferenc által készített bravúros zenekari átiratát hallhatják. Az 1848-as forradalom leverése, Batthyány minisz­terelnök és az aradi vértanúk kivégzése felett érzett gyászában írta Liszt 1850 és 1852 kö­zött az 1849 október alcímet viselő Funérailles-t, mely Liszt Ferenc életművének egyik kiemelkedő mesterműve. Zenei anyaga egyér­tel­mű­en magyar, formája változatos: bevezetés – A – B – C – kóda.

Ezt követően Dohnányi Ernő 1904-ben komponált Csellóversenye hangzik el, melyet az Európa-szer­te ismert művész 27 éves korában szerzett. A mű érdekessége – s ezért említik egyes források Konzert­stück néven is –, hogy nem virtuóz, hanem alapvetően lírai hangvételű. A darab Perényi Miklós gordonkaművész előadásában hangzik el, aki a koncertezés és az oktatás mellett zeneszerzéssel is foglalkozik.

A hangverseny második felében Schubert Nagy C-dúr szimfóniája csendül fel. „Aki ezt a szimfóniát nem ismeri, az keveset tud Schubertről” – írta Robert Schumann erről a műről. A Schubert-szimfóniák számozását tekintve teljes a zűrzavar, attól függően, hogy a befejezés, vagy a bemutatás időpontját tekintik-e mérvadónak. A biztonság és bizonyosság kedvéért napjainkban e szimfóniát „nagy” C-dúr-ként és 9-es számmal emlegetik. A szimfóniát a szerző 1825-ben írta Bad Gasteinban, és életében nem került bemutatásra. Halála után tíz évvel Robert Schumann adta a kéziratot Mendelssohnnak, aki 1839-ben, Lipcsében mutatta be, és ezzel indult diadalútjára.

“Sem emlék, sem varázslat”: Ahol az álmok nem érnek véget…

Vida Mónika Ruth diplomakoncertje.

A hangversenyre ingyenes a belépés. Regisztrációs jegyek elérhetők a Zeneakadémia jegypénztárában 2020. március 1-től.

Vida Mónika Ruth zongoraművész gyermekkora óta a zene szeretetének szenteli életét. Álma, hogy a muzsika öröme és gyógyító ereje mindenkihez eljusson. Fiatal kora ellenére a legtöbb európai országban koncertezett már, de fellépett Afrikában, az Egyesült Államokban és több ázsiai országban is. Országos és nemzetközi sikereit követően mindössze 14 éves volt, amikor megnyerte élete első nemzetközi versenyét Szerbiában, röviddel ezt követően Kínában debütált a Shanghai-i világkiállításon. A többszörös verseny-győztes legutóbb az V. Coimbra Zongora Világtalálkozón állhatott dobogóra és az Olasz Parlament kitüntetésében részesült kiváló zenei munkásságáért. Kitüntetéses diplomáját 2016-ban szerezte a Zeneakadémián, majd 2019. őszén Balázs János és Falvai Katalin útmutatásával megkezdte zongora előadóművész mesterképzését is ugyanott. Első nagy hangversenysorozata, a “Sem emlék, sem varázslat” is szintén 2019. szeptemberében indult útnak.

A sorozat csúcspontja annak hetedik, záró eseménye, Mónika diplomakoncertje, élete eddigi zenei tanulmányainak záró pillanata és ünnepe. A koncert minden zenei és nem zenei részlete reflexiója a művész valódi, összetett személyiségének — a hallgató izgalmas est elé nézhet: ez első félidő nyitó darabja Beethoven F-dúr szonátája, mely ötvözi a klasszikus szonáta és a menüett elemeit, kiegyensúlyozott zenemű. Chopin c-moll noktürnje számos kritika szerint a szerző egyik legérzelmesebb műve, mely tökéletesen összefoglalja az alkotót: a mű felépítésében és szerkezetében elképesztő formában bújik meg a lélek folyamatos zakatolása. Igor Sztravinszkij Tűzmadár-szvit című művét a Szergej Gyagilev vezetésével Párizsban működő Orosz Balett számára írta, a mű a 20. századi zenetörténet egyik legnagyobb hatású alkotásává vált. Balettzene. A szerző mestere volt annak, hogy jellegzetes harmóniákat hozzon létre, amelyek varázslatos hangulatot teremtenek balettzenéiben. Sokszor két külön világ keveredését illusztrálja a zenében: az emberi és a balett-bábu világát, azok távolságát és ellentétét. Guido Agosti írta meg a mű zongorára átírt változatát. Az első félidő negyedik műve, Liszt Ferenc Spanyol Rapszódiája igen szuggesztív és közkedvelt alkotás, gyorsan felismerhetők benne a hagyományos spanyol népzenei vonások; 1845-ben, a szerző spanyolországi-portugáliai túráján keletkezett. A diplomahangverseny második felében Rachmaninov d-moll zongoraversenye csendül fel, mellyel a művész gyermekkori álma teljesül. Sokan minden idők egyik legnehezebb billentyűs alkotásának tartják a grandiózus versenyművet.

Budafok-Tétény Tavaszi Művészeti Fesztivál nyitókoncert

A hegedűre, gordonkára és zongorára írt hármasverseny a “sinfonia concertante” egyre kisebb jelentősséggel bíró műfajának kései példája, Beethoven egyetlen kompozíciója e műfajban. Az induló karakterű nyitótétel, a kifejező Asz-dúr Largo és a táncos Polacca tematikáját mindvégig meghatározza a pontozott ritmus jelenléte. A mű érdekessége, hogy Beethoven, nála egyébként szokatlan módon, figyelembe veszi a szólisták képességeit: a viszonylag könnyen játszható zongoraszólamot tanítványának, Rudolf főhercegnek írta, míg a vonósoktól lényegesen többet kívánhatott. A hegedűt és a gordonkát ugyanis a főherceg udvarához tartozó professzionális muzsikusok szólaltatták meg.

Hangersenyünk második részében Georg Friedrich Händel máig legnépszerűbb műve, egyben a világ egyik leggyakrabban játszott oratóriumának, a Messiásnak a második, úgynevezett Passió részét hallgathatják meg. Első alkalommal 1742. április 13-án Dublinban szólalt meg, s az alkotás diadalmenete a következő évi londoni koncertekkel folytatódott. Händel számára az általa irányított koncerteken rendkívül fontos volt, hogy minden szöveg elhangozzék, mivel – a zenetörténetben talán egyedüliként – kizárólag a Bibliából vett, szó szerinti idézeteket dolgozott fel (a szövegkönyvet barátja és munkatársa, Charles Jennens állította össze). Ezen az estén a Budafoki Dohnányi Zenekar állandó partnere, a Budapesti Akadémiai Kórustársaság tolmácsolásában hallgathatja meg a közönség.

ELMARAD! BEETHOVEN 250

A hangverseny a Beethoven emlékév kiemelkedő eseménye, melyen Beethoven C-dúr hármasversenye mellett a IX. szimfónia csendül fel. A hegedűre, gordonkára és zongorára írt hármasverseny a “sinfonia concertante” egyre kisebb jelentőséggel bíró műfajának kései példája, Beethoven egyetlen kompozíciója e műfajban. A mű érdekessége, hogy Beethoven, nála egyébként szokatlan módon, figyelembe veszi a szólisták képességeit: a viszonylag könnyen játszható zongoraszólamot tanítványának, Rudolf főhercegnek írta, míg a vonósoktól lényegesen többet kívánhatott. A hegedűt és a gordonkát ugyanis a főherceg udvarához tartozó professzionális muzsikusok szólaltatták meg.

Beethoven életművének nem egy opus magnuma van, hiszen kétségtelenül ilyen a Fidelio, a Missa solemnis, a Nagy fúga vagy a Hammerklavier-szonáta is – de ha csupán egyetlen emblematikus alkotást említhetünk, olyat, amely a legszélesebb közönséget képes megszólítani, az vitathatatlanul a IX. szimfónia. Ez a mű több szempontból is kulcsszerepet játszik az életműben: ez a kései stílus izgalmas fejlődésfolyamatának betetőzése, ez a szimfóniaműfaj Mahlerig mutató forradalmi megújítása – és ez a beethoveni humanista üzenet legvilágosabb, leginkább kézzel fogható megfogalmazása.

CZF5 Gálakoncert

Az idei fesztivál zárókoncertjének sztárvendége egy olyan hegedűs, aki tizennégy éves kora óta a legnagyobb koncerttermek ünnepelt fellépője, és máig a legfiatalabb győztese a legjelentősebbek között számon tartott brüsszeli Erzsébet Királynő Versenynek. Amikor Vadim Repin először játszott Magyarországon, még egy Stradivari volt a kezében, azóta két Guarnerit is lecserélt, most a harmadikat – 1743 Bonjour – hozza el a Zeneakadémiára. Grieg, Csajkovszkij és Ravel – csupa jutalomjáték nemcsak neki, de kamarapartnerének, egyben az est másik szólistájának, Balázs János zongoraművésznek is.

L’homme armé – A felfegyverzett férfi

L’homme armé – egy ismert középkori dallam, amelyet Gyöngyösi Levente és Vajda János is idéz művében. A cím magyar fordítása: A felfegyverzett férfi – ezen az esten ez csodálatos hanggal felfegyverkezett férfiakat, a Honvéd Férfikart jelenti. A Honvéd Együttes családjából velük tart a Magyar Nemzeti Táncegyüttes a Kossuth-díjas Zsuráfszky Zoltán látványos koreográfiájával, amelyet Tolcsvay László Testamentomára készített, a gyönyörű szimfonikus világot pedig a Budafoki Dohnányi Zenekar varázsolja elénk.

Az ország egyetlen hivatásos férfikara, a Honvéd Együttes alapításának hetvenedik évfordulóját ünnepli. Érces tenorok, zengő basszusok, akik hivatásukat tekintve énekművészek, ám nevük alapján jogos elvárás, hogy egy-egy koncertjükön a katonalét zenei vonatkozásaiból adjanak ízelítőt. Ennek egy egészen nagyszabású összeállítását kínálják most közönségüknek: egy estén érzelmek széles spektrumát élhetjük át a férfikar egyfelől erős és drámai, másfelől érzelemdús, lágy és kifinomult hangzásán keresztül.

A műsorban elhangzó művek a katonasors aspektusait mutatják be, témájukon keresztül tekint vissza a kórus saját történelmére és megalakulásának körülményeire. Két drámai darab – Tolcsvay László Testamentom című oratóriuma, amely a magyar történelem tragikus pillanatait dolgozza fel egy nagy hatású műben, és Gyöngyösi Levente Katonasiratója, amely mordvin és zürjén katonabúcsúztató szövegekre íródott, Strausz Kálmán karigazgató felkérésére. A másik szemszöget pedig egy humoros történetet elmesélő kantáta, Vajda János szerzeménye hivatott képviselni.

ELMARAD! Matinékoncert – Beethoven 250

Negyed évezrede született a zenetörténet legnagyobb felforgatója, Beethoven, aki szétrobbantotta a klasszikus formákat, és előkészítette a romantikát. Ötvenhat évet élt, de művei tanúsága szerint mindig lázongó, ifjú lélek maradt. Nem csoda, hogy a Müpa is a fiatalokat invitálja délelőtti beszélgetős hangversenyeire.

Ludwig van Beethoven életművének nem egy opus magnuma van, hiszen kétségtelenül ilyen a Fidelio, a Missa solemnis, a Nagy fúga vagy a Hammerklavier-szonáta is – de ha csupán egyetlen emblematikus alkotást említhetünk, olyat, amely a legszélesebb közönséget képes megszólítani, az vitathatatlanul a IX. szimfónia. Ez a mű több szempontból is kulcsszerepet játszik az életműben: ez a kései stílus izgalmas fejlődésfolyamatának betetőzése, ez a szimfóniaműfaj Mahlerig mutató forradalmi megújítása – és ez a beethoveni humanista üzenet legvilágosabb, leginkább kézzel fogható megfogalmazása, amely nemcsak az örömről szól, hanem azon keresztül a nagy francia forradalmat követő évtizedek hármas eszméjét, a szabadság, egyenlőség, testvériség gondolatát is képviseli Schiller szavaival: Seid umschlungen, Millionen – Átölellek, emberiség! Nem csoda, ha az Európai Unió éppen e szimfónia IV. tételét, az Örömódát választotta himnuszául.
Hollerung Gábor a délelőtti hangversenyen nemcsak vezényli a szimfónia zárótételét a Budapesti Akadémiai Kórustársaság és a Budafoki Dohnányi Zenekar élén, de gyakorlott műsorvezetőként a mű megértésében is segíti a beethoveni üzenettel ismerkedő gyerekközönséget.

Az előadás előtt, 9.45-10.30 óráig Ráhangoló címmel ingyenes interaktív, játékos foglalkozást tartunk, amelyre az előadásra jeggyel rendelkező iskolai csoportokat, illetve iskolás korú egyéni jelentkezőket várunk. Előzetesen jelentkezni legkésőbb az előadást megelőző szerda éjfélig lehet a csip@mupa.hu címen, a résztvevők létszámának és életkorának megadásával. A foglalkozást, amely hatéves kortól ajánlott, minimum 6 főnek tartjuk meg.

Korosztály: 10-14 év

Rendező: Müpa