ZENEÉRTŐ LESZEK

Ludas Matyi, a furfangos libapásztor történetét minden magyar gyerek ismeri. Célunk az, hogy zenei feldolgozásával is így legyen!
Ugyanis a Balogh-Lukácsházi szerzőpáros ezúttal Ludas Matyi történetét zenésítette meg. A korábbi nagy sikereken felbuzdulva – Egy másik kiállítás képei, Tuba Tóbiás, Erdei Vigasságok, Kistigris – a kifejezetten gyerekeknek alkotó szerzőpáros ismét egy humoros, kedves történetet dolgozott fel. A cél változatlan: megkedveltetni a legifjabbakkal a hangszerek és koncerttermek világát. Ennek megfelelően a BA-LU Eufórikusokban a budapesti szimfonikus zenekarok legkiválóbb művészei működnek közre, így Lukácsházi Győző vezetésével a gyerekek a műsor első felében megismerkedhetnek a fuvolával, trombitával, klarinéttal, hegedűvel, nagybőgővel.
Ezt követi a műsor koncert része, ahol a már megismert hangszereket az egyes szereplőkkel társítva, a gyerekek nem csak a szöveg mentén, de a zene nyelvén is követni tudják a történetet. Balogh Sándor kedves zenéje, a történet varázsa és a profi tolmácsolás a legkiválóbb lehetőséget nyújtja ahhoz, hogy valaki meghallja és megszeresse a klasszikus zene világát.

MEGÉRTHETŐ JUNIOR

NÉPEK ZENÉJE

ROSSINI/MANCUSI/SCHUBERT-MAHLER/ BERÁN

Hangversenyünket Rossini D-dúr vonós szonátájával nyitjuk, mely egy 1804-ben, vagyis tizenkét éves korában, állítólag három nap alatt komponált hat szonátából álló ciklus egyik darabja. A szonáták mindegyike a két hegedű és egy cselló mellett a kamarazenében meglehetősen ritkán használt hangszerre, nagybőgőre íródtak.
A ma felcsendülő D-dúr szonátára is jellemző a könnyedség és áradó dallamosság és az olaszos frissesség, ám felismerhetők a majdani operaszerzőre olyannyira jellemző, elegáns és megkapó melódiák is, bár a szonáták összességét mégis a Mozart és Haydn stílusára emlékeztető megoldások uralják. Rossini még életében többször áthangszerelte a műveket, melyek ebben a formában kellően teltnek, kellően meggyőzőnek hatnak ahhoz, hogy tanúbizonyságot tegyenek a felnőttkorára a különcség és lustaság bajnokává lett komponista gyermekkori zsenijéről.
Guido Mancusi a Wiener Kammerphilharmonie megbízásából írta a mai estén felcsendülő művét, mely a barokk szvitek hagyományait követve nyitányból és 3 tánctételből (rumba, keringő, quick step) áll. A darab címét Bach saját nevére komponált fúgája, a B-A-C-H inspirálta, jelen mű esetében a cím a BASF a legnagyobb német kémiai üzem nevére reflektál.
A hangverseny második részében Schubert d-moll, A halál és a lányka melléknevet viselő vonósnégyese csendül fel. A mű onnan kapta nevét, hogy a variációs második tétel a Halál és a lányka dallamait dolgozza fel. A darabot a mai estén Mahler vonószenekari átiratában hallhatjuk.

ÉNEKEL AZ ORSZÁG 2017

Az „Énekel az ország” kezdeményezés az 1986-ban indult fővárosi középiskolások egyesített énekkari projektjéből nőtte ki magát országos rendezvénnyé.
Évről évre több, mint 400 kórusénekes gyűlik össze az ország minden tájáról és határainkon túlról is, akik több hónapos készülést és egy intenzív kórushétvégét követően a zeneirodalom legjelentősebb alkotásait szólaltatják meg Hollerung Gábor vezetésével. A koncert során maradandó zenei élménynyel gazdagodnak mind a résztvevők, mind pedig a
közönség. A több, mint 30 éves tradíció kiemelkedő pillanata volt tavaly Bartók Cantata Profana című művének megszólaltatása. A Kodály-évhez kapcsolódóan ebben az évben a Budavári Te Deum kerül előadásra, a hangverseny másik műsorszáma Rossini Kis ünnepi miséje. A valójában monumentális alkotás, amelynek hangszeres kísérete eredetileg egy zongora és harmónium volt, ezen a koncerten a magyar közönség számára gyakorlatilag ismeretlen nagyzenekari kísérettel szólal meg. A szerző a zenekari átiratot maga készítette, hogy megóvja a művet idegen kezek esetleges későbbi beavatkozásától.

VERDI/KOUSSEVITZKY/CSAJKOVSZKIJ/ RÁCZ/VERBITSKY

Verdi A végzet hatalma című operáját a cári udvar felkérésére írta, bemutatója 1862-ben volt Szentpétervárott. A szerző azonban nem volt elégedett az opera befejezésével, így egy új librettistával átdolgozta a cselekmény dramaturgiáját, és egy számára megnyugtató befejezést írt az operához. A befejezéssel együtt azonban új nyitány is született, és ezt
hallhatja közönségünk a mai hangverseny első számaként.
Serge Koussevitzky elsősorban karmesterként tett szert hírnévre, bár pályafutását nagybőgősként kezdte. Ifjú korában írt saját maga számára egy bőgőversenyt, mely az orosz romantika egyik kitűnő példája. A hagyományos, háromtételes versenymű dallamvilága, hangulata, harmóniái Csajkovszkij és Dvorák műveit idézik.
A IV. szimfóniával kezdődik a köztudatban levő Csajkovszkij-szimfóniák sora: az első hármat úgyszólván sohasem játsszák, míg a IV., V. és VI. szimfónia a világ minden táján állandó repertoárdarab, a nagy karmesterek bravúrjának mutatós próbatétele. 1877-ben komponálta szerzője, és legendás hírű pártfogójának, Meck asszonynak ajánlotta.
1878-as moszkvai bemutatóján a darab csak mérsékelt sikert aratott. Csajkovszkij maga részletesen leírta a műhöz fűzött programját Meck asszonyhoz intézett levelében. A szimfónia bevezetését nevezi az egész mű magvának, itt jut kifejezésre a „végzet, az a sorsdöntő hatalom, amely megakadályozza a boldogság elérését”. A tétel folyamán azonban a boldogság hangja is megszólal, úgy, ahogyan a zeneszerző az örömtől sugárzó embert maga elé képzelte. “Ám a rideg fátum a befejezésnél szétzúzza ezeket az álomképeket” – így szól Csajkovszkij kommentárja az első tételről. A második tétel szelíd melankóliájában az orosz románcok jellegzetes hangja szólal meg. A scherzo a szimfónia legremekebb részlete: a vonós hangszereket a muzsikusok vonó nélkül, kizárólag pengetve szólaltatják meg, a trióban pedig a fafúvósok humoros zsánerképet rajzolnak egy duhaj népi mulatságról. A finálé a közösség hangján szól: pattogó ritmusából egészséges életszemlélet árad, a vérpezsdítő tánctétel a közismert „Nyírfácska” dal ragyogóan hangszerelt, hatásos feldolgozása. Ezt érzékeltetik a zeneszerző kommentárjának zárószavai is: „Örülj mások örömének – tovább élhetsz!”

XVI. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY ZÁRÓKONCERTJE

Az április 9-12. között zajló Budapesti Nemzetközi Kórusverseny zárónapján a legjobb kórusok mérik össze tudásukat. A Grand Prix versenyen a kategóriák legjobbjai énekelnek a kórusverseny nagydíjáért. A koncert második felében Carl Orff népszerű Carmina Buranája szólal meg a Budapesti Akadémiai Kórustársaság és a fesztiválon részt vevő kórusok közreműködésével.

BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÓRUSVERSENY NYITÓHANGVERSENYE

A Budapesti Nemzetközi Kórusverseny nyitó hangversenye egy különleges előadás, Bach János passiójának tavaly nagy sikerrel bemutatott színpadi változata lesz. A zeneszerző e művében a színpadi művekből, az operából és színművekből ismert drámai időtechnikát alkalmazza: a reális időt felgyorsítva az evangélista foglalja össze az eseményeket, miközben
a szinte operai dramaturgiájú egyes jelenetek, amelyeknek a korabeli tömeget szimbolizáló énekkar a főszereplője, valós időben játszódnak. Az időt megállítva szólalnak meg a szólisták, akik az eseményeket kommentálják és a korabeli hívő érzelmeit jelenítik meg. Mindemellett pedig megjelenik a művekben az időtlenség, pontosabban a mindenkori jelen,
ami a mű mindenkori hallgatóinak reflexióit mutatja be. Az így megszólaló korálok egyrészt az örökkévalóságot, másrészt a legnemesebb közösségi öszszetartozás élményét jelenítik meg.
Az előadás a műben rejlő operai dramaturgia mentén szcenikusan kelti életre a passió történéseit, az áriákban megszemélyesülnek a cselekmény szereplői. A színpadon a tömeget megszemélyesítő Nyíregyházi Cantemus Kórus mellett a Budapesti Akadémiai Kórustársaság a közönség soraiban szólaltatja meg a történetet az időtlenségbe emelő korálokat.
Bach János passiója nem véletlenül a zenetörténet egyik legnépszerűbb oratóriuma. Ez az előadás egy operaelőadás izgalmával, Bach drámai kifejező erejének határtalan  dimenzióival és a legmagasztosabb humanizmus-élménnyel igyekszik megajándékozni hallgatóit.

ZENEÉRTŐ LESZEK – JANCSI ÉS JULISKA

Ki ne ismerné Jancsi és Juliska történetét, a Grimm testvérek meséjét? A leleményes testvérpár szeretetéről és összetartásáról szóló örökérvényű történetét azonban most soha nem látott-halott módon mutatjuk be a nagyérdeműnek! A nagyon sokoldalú és a világ legkülönbözőbb pontjain is számos díjjal jutalmazott kortárs zeneszerzőnő, Meskó Ilona, valamint Lukácsházi Győző, a zenei ismeretterjesztés évtizedek óta egyik legismertebb és legelismertebb magyar képviselője közös mesejátékot írt a gyerekeknek. A rengeteg humorral átszőtt előadás nemcsak új oldalát mutatja meg a történetnek, hanem szinte észrevétlenül be is vezeti a gyerekeket a nagyon ijesztőnek hangzó „kortárs zene” és ezen keresztül a klasszikus zene birodalmába. A zenemű a délelőtti előadáson zenekari átiratban, a délutáni előadáson pedig egy kvintett előadásában hallható.

MEGÉRTHETŐ JUNIOR

Ki ne ismerné Jancsi és Juliska történetét, a Grimm testvérek meséjét? A leleményes testvérpár szeretetéről és összetartásáról szóló örökérvényű történetét azonban most soha nem látott-halott módon mutatjuk be a nagyérdeműnek! A nagyon sokoldalú és a világ legkülönbözőbb pontjain is számos díjjal jutalmazott kortárs zeneszerzőnő, Meskó Ilona, valamint Lukácsházi Győző, a zenei ismeretterjesztés évtizedek óta egyik legismertebb és legelismertebb magyar képviselője közös mesejátékot írt a gyerekeknek. A rengeteg humorral átszőtt előadás nemcsak új oldalát mutatja meg a történetnek, hanem szinte észrevétlenül be is vezeti a gyerekeket a nagyon ijesztőnek hangzó „kortárs zene” és ezen keresztül a klasszikus zene birodalmába. A zenemű a délelőtti előadáson zenekari átiratban, a délutáni előadáson pedig egy kvintett előadásában hallható.

HAYDN/CSEMICZKY/HÄNDEL/HOLLERUNG

Hangversenyünk első számaként Joseph Haydn Csoda szimfónia néven emlegetett művét hallgathatják meg, melynek bemutatójához csodaszámba menő történek fűződik. Történt ugyanis, hogy amikor 1791-ben Londonban az ősbemutatón a nagy tiszteletnek örvendő bécsi komponista, Haydn belépett a koncertterembe, sok kíváncsi néző elhagyta az ülőhelyét, és előrerohantak, hogy a szerzőt közelről láthassák. Így az ülőhelyek a nézőtér közepén üresen maradtak. Alighogy ez megtörtént, a hatalmas koronacsillár leszakadt a mennyezetről, és rázuhant az üresen maradt székekre. Az első dermedt másodpercek után a meglepődött nézőkből kitört a kiáltás: „Miracle! Miracle!”, azaz: „Csoda! Csoda!” Haydn megrendülve és hálás szívvel köszönte meg a jóságos Gondviselőnek, hogy ilyen módon eszköze lehetett legalább harminc emberi élet megmentésének.

A szimfóniát követően Csemiczky zenekarra írt rövid bagatell-ciklusát hallhatják.

A hangverseny második felében Händel Izrael Egyiptomban című oratóriuma rendkívüli képszerűséggel eleveníti meg a bibliai tíz csapás történetét.