A Requiem ötlete Rossini halálakor fogalmazódott meg Verdiben. Elképzelése szerint zeneszerzők egész sora írt volna egy-egy tételt a Requiemhez, hogy így tisztelegjenek Rossini emléke előtt. A kezdeményezésből azonban a zeneszerzők vetélkedése miatt nem lett semmi, ám Verdi a tervezett Libera me tételhez később megzenésítette a teljes szöveget.
A XIX. századi komponisták a Dies irae látomásszerű szövegét egyre inkább dramatizált műként fogják fel. A requiemek így kinőtték a templomot, egyre inkább hangversenydarabbá váltak.
Verdi Requiemjét leegyszerűsítve legnépszerűbb operájának is tekintjük, hiszen ebben a műben a szerző konzekvensen lírai és drámai képek sorozatában gondolkodik, melyekben fantasztikus módon állítja szembe egymással az esendő embert megjelenítő szóló- és a drámai freskókat megjelenítő kórustételeket. A hallgatók fantáziáját képek és szövegek fogják segíteni.
