Hangversenyünket Verdi egyik legnépszerűbb nyitányával indítjuk. Az operát magát Verdi az orosz udvar felkérésére komponálta. A tragikus történetet karakterisztikus — valósággal vígoperaian életszerű — mellékalakokkal és színes epizódokkal teszi érdekessé, de ezzel óhatatlanul megbontja a dráma egységét.
1881 nyarán ezekkel a szavakkal számolt be Brahms egyik kedves tanítványához írt levelében új művéről azt est folyamán felcsendülő B-dúr zongoraversenyéről: „…írtam egy egészen kis zongoraversenyt egy egészen kis, gyengéd scherzóval…” Brahms tréfás kedvében lehetett, hiszen a híradás a zeneirodalom egyik legmonumentálisabb zongoraversenyéről szól. Nem csak a felépítése szokatlan – hiszen 4 tételből áll, melybe Brahms a 2. tételt azért illesztette be utólag, mert anélkül túl egyszerűnek találta a versenyművet. Ez már csak azért is megdöbbentő gondolat a szerzőtől, mert a mű óriási fizikai erőt, állóképességet kíván az előadótól. A zeneműben jelen van az elsöprő erejű szenvedély, a szerző által említett „kis, gyengéd scherzo”, a líra, és a vérpezsdítő magyar tánc. Ez egyáltalán nem véletlen: a zongoraversenyt 1881-ben Budapesten mutatta be a szerző Erkel Sándor vezényletével, hatalmas sikerrel.
Schubert a „Befejezetlen” néven ismert, tévesen nyolcadiknak számozott szimfóniája komponálását 1822 októberében kezdte meg. Az elkallódott kéziratot csak évekkel a zeneszerző halála után fedezték fel, 1865-ben, akkor hangzott fel első ízben a bécsi közönség előtt a csonkán maradt mű. „Befejezetlen” mivolta a Schubert-kutatók körében sok vitára adott alkalmat, mert a reánk maradt vázlatok arra utalnak, hogy a zeneszerző nem kéttételesnek tervezte a szimfóniát. A harmadik tételt azonban nem fejezte be Schubert, tehát vélhetően nem érezte fontosnak, hogy lekerekítse mindazt, amit az első két tétellel kifejezett. A szimfónia nagy népszerűsége megerősíti Schubert igazát: ha terjedelme és felépítése nem is felel meg a műfaj klasszikus követelményeinek, a két tétel hangulata egységes, szerkesztése világos, és a hallgatóban nem kelti a befejezetlen művek okozta hiányérzetet.
