ZEMPLÉNI FESZTIVÁL – PUCCINI: MESSA DI GLORIA

A hangverseny az e napon 70 éves Hollerung Gábort köszönti Puccini Messa di Gloria című művével, a vele már több, mint 30 éve összeforrt két együttes (Budafoki Dohnányi Zenekar és Budapesti Akadémiai Kórustársaság) előadásában. A mise az akkor 17 éves zeneszerző egyik legelső jelentős alkotása, aki a szöveget vérbeli olasz opera stílusban, játékos könnyedséggel zenésíti meg. Ugyan a címe Messa di Gloria, de a mű hagyományos öt egységből áll, egy teljes misét alkotva. A szólókat a szerző operáival ellentétben – melyekben a központi helyet a női szólamok foglalják el –, férfiak éneklik. 1880-ban adták elő először, majd a feledés homályába merült, hogy aztán 1952-ben, 72 évnyi port lefújva róla ismét megszólalhasson a mű, melynek egyes részeit később viszonthallhatjuk operáiban is: a Tosca, a Manon és az Edgar című alkotásokban a Gloria, az Agnus Dei és a Kyrie dallamai bukkannak fel.

A hangversenyen a kórus kiegészül a Taipei Philharmonic Chamber Choir-ral, amellyel Hollerung Gáborral szintén 30 éves szakmai múltra tekinthet vissza.

ZEMPLÉNI FESZTIVÁL – BÉCSI KLASSZIKUSOK

Mai hangversenyünkön a bécsi klasszika két kiemelkedően fontos darabja szólal meg. Beethoven Hegedűversenye minden túlzás nélkül a bécsi klasszika egyik legjelentősebb alkotása, amelyben a szerző igen nehéz feladatot ad a szólistának, ugyanakkor csodálatos dallamokkal ajándékozza meg a hallgatóságot. A szólista tizenhatéves Kelemen Gáspár, akit a tavalyi Bartók Világversenyen nyújtott kiemelkedő teljesítményéért különdíjjal jutalmazott a Zempléni Fesztivál.

A hangverseny második felében Mozart nagy szimfóniái közül az ún. linzi szimfónia csendül fel, mely a mozarti zsenialitás egyik kiemelkedő gyöngyszeme. 

A hangverseny karmestere Vakhtang Kakhidze kiváló grúz karmester, aki egy nagy múltú zenészcsalád örököse és a grúz zenei élet első számú személyisége. Édesapja a világhírű karmester, Jansug Kakhidze. Vakhtang Kakhidze 1993 óta a Tbilisi Szimfonikus Zenekar karmestere.

Early Bird jegyár augusztus 5-éig: 2.900 Ft

Belépőjegy: 3.900 Ft

Sátoraljaújhely Önkormányzata támogatásával

ZEMPLÉNI FESZTIVÁL – NYITÓHANGVERSENY

A Zempléni Fesztivál rendezvénysorozata már évek óta hagyományosan a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjével indul.
A nyitóhangversenyen a 20. század zenéjének jellegzetes karaktereit mutatjuk meg, melyek mindegyike a folklór elemeiből táplálkozik. Gershwin Rhapsody in blue (Kék Rapszódia) című műve
idén 100 éves. A darabnak valójában semmi köze a kék színhez: az angol címben szereplő blue szó a blues-ra, a jazz egyik jellegzetesen szomorkás karakterére utal. A Rhapsody in Blue valójában egy zongoraverseny, amely a jazz és a blues elemeiből felépített változatos, szinte szeszélyes karakterváltásokkal kísért, élvezetes, nagy hatású kompozíció.

A szünet után Weiner Leó szvitjének egy részlete következik. Weiner sodró lendületű, hatásos zenekari művében egyértelműen az eredeti magyar folklórra ismerhetünk rá.
Stravinsky Tűzmadár szvitje a balett tételeiből összeállított hangversenydarab. A Tűzmadár egy orosz mitikus meselény, melynek karakterét a halhatatlan Kascsej orosz népmesehős történetével Ötvözve szerzőnk a 20. század egyik legjelentősebb balettzenéjét írta meg. A hangversenyen felcsendülő szvit megőrzi a balett koncepciójának képszerűségét, legfontosabb szerepelőit és a szituációk zenei megfogalmazását. A mű rengeteg elemében érezzük az orosz folklór szomorkás, szárnyaló és duhaj karakterét is.

Belépőjegy: 4.900 Ft,  5.900 Ft

Rossz idő esetén a Művelődés Háza színháztermében

Sárospatak Város Önkormányzata támogatásával

HOLLERUNG 70

A mai estén karmesterünk, Hollerung Gábor hetvenedik születésnapját ünnepeljük.A koncerten elhangzó két művet a dirigens választotta: azon túl, hogy az ünnepelt életében is fontos szerepet játszanak, az alkalom emelkedettségét is tükrözik.
Hollerung Gábort nem kell bemutatnunk, hiszen igazi közönségkedvenc, aki 2024-ben elsőként nyerte el klasszikus zenészként a Prima Primissima közönségdíját. Életét a zene megszerettetésének szenteli, célja, hogy valamennyi korosztály és társadalmi réteg számára befogadhatóvá és megérthetővé tegye. A koncerten két olyan együttes lép fel, amelyet Hollerung Gábor több mint harminc éve vezet, így két több évtizedes együttműködés lenyomatának lehet tanúja a hallgatóság.

BDZ-NAP – BRILLIANT BRASS – A LISZT-DÍJAS CORPUS HARSONA KVARTETT KONCERTJE

A BDZ-nap délutánján, immár hagyományosan a BDZ büszkeségei mutatkozhatnak be. Idén a friss Liszt díjas Corpus Harsona Kvartett ad fergeteges koncertet. A Kvartett 2001-ben alakult, s az elmúlt 23 évben komoly nemzetközi verseny sikereket értek el, több kontinensen turnéztak, s itthon is a zenei élet állandó szereplői. A Corpus Harsona Kvartett jelenlegi tagjai, akik főállásban a Budafoki Dohnányi Zenekar művészei is: Sütő András, Pálinkás Péter, Gáspár Olivér, Hegyi Gábor.

Mai hangversenyükön korokon és műfajokon átívelő műsorukban csatlakoznak hozzájuk barátaik és pályatársaik: hallhatjuk őket további rézfúvósokkal, orgonával, népi hangszerekkel és szimfonikus zenekarral kiegészülve. Műsorukat az eklektika jellemzi: harsonára készült átiratok Corellitől kezdve, Bartókon át, egészen a Queenig.

 

 

 

BDZ-NAP – Az Ezeregyéjszaka zenéi – zenés mese

Az Ezeregyéjszaka zenéi, avagy: mi történik, ha egy lomtalanításkor kidobásra ítélt lábtörlő egyszer csak megszólal és kegyelemért könyörög? A BDZ meséje egy kissé beképzelt és szemtelen varázsszőnyeg segítségével elrepít a gonosz szultán birodalmába, ahol szédítő és roppant életveszélyes kalandok várnak hőseinkre. A varázslatos Keletet megidéző zenei részleteket Rimszkij-Korszakov, Saint-Saëns, Verdi, Ippolitov, Nielsen, Hacsaturján és Muszorgszkij műveiből válogattuk.

A koncertet 5 éven felülieknek ajánljuk.

A Dohnányi Akadémia Karmesterkurzusának Gálakoncertje

Immáron ötödik alkalommal szervezi meg a Dohnányi Akadémia Karmesterkurzusát, melynek során a világ minden tájáról érkező karmesterek fejlesztik magukat a mesterkurzus vezetője, Hollerung Gábor vezetésével és a BDZ közreműködésével. A karmesterek a mesterkurzust lezáró hangversenyen közönség előtt is bemutathatják a kurzuson tanultakat.

A Fából faragott királyfi Bartók életművében talán elsőként talál utat a szélesebb közönséghez, és egyúttal a romantika színpadi alkotásainak egy lényeges záró pillanata, mert talán az utolsó olyan színpadi mű a megelőző és az utána következő színpadi alkotások sorában, amelyben a szerző egy organikus, pozitív élményt ébresztő befejezést tudott megfogalmazni. Ahogy Bartók Kékszakállújában a férfi és a nő feloldhatatlan különbözőségét, kapcsolatuk általános érvényű, örök sötétségét fogalmazza meg, addig a Fából faragott királyfiban az egymásért vállalt lemondás és áldozat egy boldog szerelem reményében cseng ki. Mai hangversenyünkön a Bartók által készített szvit hangzik el.

Grieg, a skandináv nemzeti romantika legismertebb zeneszerzője mindössze huszonöt éves korában, 1868-ban komponálta a-moll zongoraversenyét, a romantikus versenymű-irodalom egyik legnépszerűbb darabját. A versenyművet gyakran állítják párba Robert Schumann szintén háromtételes és a-moll hangnemű zongoraversenyével. Grieg ráadásul ismerte is Schumann művét. Schumann zenéje mellett a norvég népzene is inspirálta Grieget a versenymű komponálása folyamán, norvég néptánc- és népi hangszerimitációkat is felfedezhetünk a darabban.

Mai hangversenyünket Beethoven egyik legismertebb alkotásával, az V. szimfóniával fejezzük be, melynek nyitó motívumáról maga a szerző is így nyilatkozott: „Így zörget a sors az ajtón.” Maga a szimfónia az ember kétségbeesett küzdelmét és az emberi akarat végső diadalát mutatja meg.

HARSONA EST

Magyar zeneszerzők harsonára írt darabjaiból

A magyar rézfúvósok színvonala óriási fejlődésen ment át az 1970-es, -80-as években, amikor karizmatikus pedagógusok áldozatos munkája nyomán megújult ezen a területen a közép- és felsőfokú oktatás, egymás után alakultak világszínvonalú rézfúvós kamaraegyüttesek, és minden hangszernek megjelentek az első nemzetközi szinten is kiemelkedő szólistái. Ennek is köszönhető, hogy ebben az időszakban számos neves magyar zeneszerző fordult a rézfúvós hangszerek felé. Az érdeklődés intenzitását jól szemlélteti, hogy a mintegy 100 magyar alkotó tollából származó nagyságrendileg összesen 300 rézfúvós kamarazenei alkotás közül, több mint 120 készült ebben a két évtizedben, ezen kívül pedig rengeteg szólódarab is ehhez az időszakhoz köthető. A magyar rézfúvósok és zeneszerzők között azóta is újabb és újabb művészi együttműködések születnek, amelyek új alkotásokat eredményeznek. A Vigadó Harsona estjének műsorához a régi, robbanásszerű fejlődés időszakából származó és az azóta, később született művekből állított össze izgalmas és rendkívül élvezetes válogatást az est megálmodója és szerkesztője, Hőna Gusztáv Liszt Ferenc díjas harsonaművész, a Zeneakadémia professor emeritusa és az MMA rendes tagja, aki szólistaként, kamaraművészként, zenekari harsonásként és tanárként is kivette a részét a harsonázás magyarországi fejlődésének előmozdításából.

A magyar harsonások között ma többen is vannak, akik világszerte elismertek: Észak- és Dél-Amerikától kezdve Németországon át a távol keletig keresett szólisták, zenekari vagy éppen kamaraművészek, mesterkurzusok professzorai. A Harsona esten őket hallhatják.

A hangverseny ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni az alábbi linken lehet: REGISZTRÁCIÓ

HANGFESZT – BDZ KAMARAMŰHELY

A BDZ Kamaraműhely (a Budafoki Dohnányi Zenekar művészeiből létrejött formáció) egyik különlegessége, hogy minden zeneművet új, sajátos hangszerelésben mutat be, így egyszerre testesíti meg a kamarazenélés hagyományának bensőségességét és a nagyzenekari hangzás grandiozitását. Az együttes műsorán nagyon sokféle zenemű csendül fel, legyen szó barokk, romantikus, XX. századi, vagy éppen kortárs alkotásokról.
Ezúttal a Fóti HangFesztre kaptak meghívást, ahol május 11-én 15:00-tól muzsikálnak Fóton, a Szeplőtelen Fogantatás-templomban.
A koncert látogatása ingyenes!

Philip Glass, Godfrey Reggio: Naqoyqatsi – Erőszakos világ (2002)

A Koyaanisqatsi sikere után az amerikai rendező, Godfrey Reggio műhelyében megszületett a Qatsi trilógia. Mindhárom film címe egy, a hopi indiánok nyelvéből kölcsönzött szó. A szöveg és cselekmény nélküli alkotások egyenrangú része Philip Glass muzsikája, amely a képsorokkal szorosan összefügg. A Powaqqatsi (Változó világ, 1988) az ősi kultúrák eltűnését, a Naqoyqatsi (Erőszakos világ, 2002) a modern technológiák társadalomra gyakorolt elidegenítő hatását ábrázolja. Az utóbbi zenéjét a film vetítése alatt egy, a szerző által kifejezetten erre az alkalomra készített új hangszerelésben a Philip Glass Ensemble adja elő, Helecz Dániel csellószólójával és a Budafoki Dohnányi Zenekar közreműködésével.

A zenemű új hangszerelése a Ravenna Festival, a National Concert Hall (Ireland), a Barbican Centre és a Müpa Budapest felkérésére készült.