Megérthető zene junior – SZLÁV ZENE

A szláv zene az egyik legváltozatosabb része a romantikus nemzeti kultúráknak. A szláv zene persze az eltérő nemzetekben rendkívül sokszínű, a monarchia kultúrájába integrálódott szláv tánctól egészen a barbár ázsiai hatásokkal teli polovec táncokig. Különleges, sajátos kultúra a balkáni szláv zene, amelynek leghíresebb képviselője a felhangzó bolgár rapszódia, és Csajkovszkij IV. szimfóniájában pedig mintegy a szláv zene apoteózisát élhetjük át egy mindnyájunk számára ismert orosz népdalon keresztül, amely itthon az „Áll egy ifjú nyírfa a réten” kezdettel vált ismertté.

Budafok-Tétény és testvérvárosai – Várna (Bulgária)

A hangversenyen elsőként elhangzó „Vardar – Bolgár rapszódia 1922-ben született meg, majd 1928-ban zenekari változat is készült belıle. Sok mindenhez hasonlítható zene, népies elemekkel sűrűn
tarkítva, virtuóz hegedűszólammal. Rapszodikus, romantikus kuszaság, amelyben a zenekar hegedűszólama megcsillogtathatja technikai tudását.

Ezt követően egy fiatal zeneszerző, Ott Rezső diplomamunkája, egy kürtverseny csendül fel. A szerző stílusa a hatvanas évek tompított modernizmusát az ötvenes évek szelíd neoklasszicizmusával ötvözi. A mai estén felcsendülő Kürtversenye a klasszikus formákon belül marad, és hallható benne zenéjének elfogulatlan őszintesége, minden spekulativitástól mentes inspiráltsága.
Hangversenyünk második részében a mesés Keletre kalauzoljuk önöket egy hamisítatlanul szláv szerző zeneművének segítségével. Rimsky-Korsakov Seherezádé-szvitje, a dús Kelet minden kifejezésbeli pompáját, színeinek gazdagságát híven visszaadó alkotás koncertáló hegedűszólót állít a hangszerek pompás együttesének élére. A partitúra elején Rimszkij-Korszakov közli az elbeszélés ismert programját, amit rövid zenei bevezetés jelez, majd ezt követik Seherezádé történetei:

Az első tételben Seherezádé a tengerész Szindbádról mesél sah Sahriárnak. A második tétel Kalender herceg vidám csínytevéseirıl szól, oly szellemesen, hogy Seherezádénak sikerül nevetésre bírnia az uralkodót.  Következő meséje az ifjú hercegről és az ifjú hercegnőről gyermeki álmok tarka mesevilágába visz. Az utolsó éjszakán egy bagdadi ünnepről mesél, a tengerről és a mágneses hegynek ütköző, elpusztuló hajóról. A tragikus történet hallgatása együttérzésre és belátásra bírja a szultánt, aki eláll attól a szándékától, hogy megöleti Seherezádét.

A KIFEJEZÉS FORRÁSAI – A SZÍNPAD

Mozart művészetében központi szerepet játszanak operái. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy több száz szimfonikus, hangszeres kompozíciója és versenyműve kevésbé fontos lenne az életművében, hanem azt, hogy műveinek egy jelentős részében tetten érhetjük Mozart operáinak hangját, egész pontosan egyes jellegzetes operahősök jellemét, karakterét.
A d-moll zongoraverseny egyértelműen a Don Giovanni és a Varázsfuvola démonikus, felfokozott érzelmi pillanataihoz kötődik. Mind a mű hangnemében, mind pedig jellegzetes karakterében,
érzelmi gesztusaiban többek között az Éj királynője vagy a Don Giovanni szoborrá vált Komtur-alakja sejlik fel.

DONIZETTI/SIBELIUS/MOZART/HOLLERUNG

A Roberto Devereux Donizetti három királynőjének egyike – így nevezik három operáját, melynek főhőse Erzsébet királynő (Boleyn Anna, Stuart Mária, Roberto Devereux) A három Erzsébet-opera közül a Roberto Devereux mind dramaturgiailag, mind zeneileg kiemelkedik, ám az énekszólamok rendkívüli technikai nehézségei miatt ma már csak nyitánya hallható a hangversenytermekben, melynek zenei témája az angol himnusz témájára épül.

A nyitányt követıen Sibelius egyetlen hegedűversenye csendül fel. A zeneműben a szólóhangszer az első tételben uralkodó hangszerként, a második, lassú tételben igazi kamarapartnerként mutatkozik be. A zárótételt Sibelius mozgalmassága és elevensége ellenére „haláltánc”-nak nevezte. A rondóformában írt tétel két témát dolgoz fel, az elsőt a hegedű, a másodikat a zenekar hegedűi és gordonkái szólaltatják meg. Ezt a témát utóbb ékesítve, virtuóz köntösben a hegedű is bemutatja. A versenymű Kelemen Barnabás előadásában hallható.
Hangversenyünk zárószáma Mozart egyik legnagyobb szabású liturgikus műve, a c-moll mise.

„…nem minden belső indíték nélkül fogtam hozzá” – írja édesapjának Salzburgba – „szívem mélyén megfogadtam, hogy megírom, és remélem, hogy be is fogom tartani.” Bármennyire
fogadkozott is a szerző, a misét sohasem fejezte be. Az utókor legnagyobb sajnálatára, mert a mise, így töredékesen is egy monumentális mű torzóját sejteti. Mozart eme művében világosan megmutatkozik Bach és Händel hatása, és ha figyelembe vesszük, hogy a Gloria és a Credo tételek hosszúsága Bach h-moll miséje azonos tételeinek hosszúságával vetekszik, világosan láthatjuk a tervezett mű nagyságrendjét. Mozart maga is érezte, hogy e pazarul megkomponált, drámai erejű torzót vétek „parlagon hagyni”, ezért a zenei anyagát felhasználta Davidde Pentite (bűnbánó Dávid) című kantátájához. Bár a misét sokat próbálták befejezni, ma már nyilvánvaló, hogy így töredékében is kiválóan mutatja a szerző eredeti szándékait és zenei nagyságát.

FILMHARMONIKUSOK – 2012

A zenekar filmzene koncertjeinek mintegy összefoglalója ez a hangverseny, amely rendkívül széles zenei kínálattal várják a film, a zene és a filmzenék rajongóit. Az est különlegessége, hogy – természetesen a világszerte közkedvelt főcímdal mellett – a Star Wars-széria több epizódjából, vagyis a régi és az új ciklus egyes részeinek muzsikájából is felcsendülnek majd részletek.

Selmeczi György 60. születésnapi koncertje

Selmeczi György hatvaneves. A kolozsvári születésű zeneszerző, karmester, zongoraművész , operarendező

és egyetemi oktató kivételesen sokoldalú egyéniség. Zeneit azok is ismerik, akik nem tudjak, hogy ismerik: olyan filmekhez szerzett zenét, mint az Angi Vera, a Kettévált mennyezet, a Megáll az idő, a Szirmok, virágok, koszorúk, a Tiszta Amerika, az Idő van, illetve – hogy későbbieket is említsünk – a Jadviga párnája es a Dallas Pashamende; összesen mintegy ötven magyar nagyjátékfilm és számos színházi előadás zenéjét jegyzi. 1976-ban megalapítja az Új Zenei Műhelyt. Különböző színházaknál töltött be zenei igazgatói tisztségeket. 2002 óta a Színház- es Filmművészeti Egyetem zenei tanszékének vezetője. 2004 óta a Kolozsvari Magyar Opera művészeti vezetője. Munkásságát számos szakmai es állami kitüntetéssel értékelték: többek közt Liszt-, Erkel- es Artisjusdijjal, illetve 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével. Az ünnepi hangversenyen a szerző különböző műfajokban es alkotói korszakokban írott zenéi szólalnak meg egészükben vagy részletekben.

A MAGYAR KÓRUSIRODALOM GYÖNGYSZEMEI

A magyar kóruszene a XX. század magyar zenéjének egyik meghatározó része. Az éneklés és a kóruskultúra az ember és különösen a gyermekek – Kodály szavaival élve – mindig kéznél lévő hangszere. Magyarország kórusnagyhatalom volt, és még mindig egy picit az, elsősorban a fantasztikus magyar kórusrepertoárnak köszönhetıen. Ebből a rendkívül gazdag, szerethető, az éneklőnek és hallgatónak egyaránt élvezetes repertoárból hangzik fel néhány mű, amelyek a még gyermekek által is énekelhetőek és számukra is élményszerően közvetítik a az éneklés örömét.

DVORÁK/SMETANA/HOLLERUNG

A Zene-Kép-sorozat mai előadása a cseh zenekultúrával foglalkozik. A hangverseny első felében Dvořák legnépszerűbb műve, a IX. szimfónia csendül fel, mely a szerző Amerikában szerzett élményeit mutatja be zenei köntösben. A zeneműben ugyanúgy megfigyelhető a képszerűség, mint a koncert második részében felcsendülő Smetana-műben.
Smetana Hazám című szimfonikus költemény-ciklusa a cseh nemzeti zene centrális kompozíciója. A ciklus hat kompozíciójában a szerző összefoglalja a cseh táj szépségét, a cseh legendák és történelem legjelentősebb pillanatait. A felhangzó négy kompozícióban jól megfigyelhető Smetana zenéjének képszerűsége, legyen szó akár a cseh történelem magasztos pillanatairól, a Moldva forrásának csobogásáról, a méltóságteljes hullámzásáról, vagy akár a pusztító erejéről; Sarka, az amazon szerelmi történetéről vagy a Blaník legendájában megörökített huszita felvonulásról, csatajelenetről és győzelmi mámorról.

A KIFEJEZÉS FORRÁSAI – A KÉP

Smetana Hazám című szimfonikus költemény ciklusa a cseh nemzeti zene centralis kompozíciója. A ciklus 6 kompozíciójában a szerző összefoglalja a cseh táj szépséget, a cseh mítoszvilág es történelem legjelentősebb pillanatait. A felhangzó két kompozícióban jól megfigyelhető Smetana zenejenek képszerűsége, legyen szó akar a Moldva eredetének csobogásáról, a méltóságteljes hullámzásáról, vagy akar a pusztító erejéről, akar Blanik legendájában megörökített huszita felvonulásról, csatajelenetről, vagy győzelmi mámorról, megdicsőülesről.

dohnanyi

COPLAND/HARLAP/DOYLE/PIAZZOLLA

A hangverseny a Dohnányi Zenekar nagysikerű újévi koncertjeinek sorába illeszkedik, ezúttal az Universitas sorozat bérletesei számára kínálunk újévi kikapcsolódást. A koncert első felében a zenekar szokásos módon meglepetéssel kedveskedik a közönségnek, egy új mű világpremierjével, a második részben pedig egy kis újévi hangulattal igyekszik erőt és kedvet adni az új esztendőhöz. Aharon Harlap zenekari concertóját a zenekar számára írta.
A kanadai származású, Izraelben élő zeneszerző napjaink egyik legnépszerűbb zenekari alkotója hazájában és szerte a világon. Művei jellegzetesen kommunikatív alkotások, közérthető nyelven fogalmazódik meg bennük a szerzőre oly jellemző fanyar humor, a gyakran démonikussá fokozódó, groteszk gondolatok, a bensőséges líra, a kitörő, felszabadult játékosság, táncosság.