CINEMUSIC 2014

A Klasszik Rádió és a Budafoki Dohnányi Zenekar filmzene-koncertje.
Az idei koncert különlegessége, hogy a zenékhez speciális technikával, 3D-ben is élményszerűen mutatják meg film és zene kapcsolatát.

CINEMUSIC CSALÁDI DÉLELŐTT 2014

A rövidített programban elsősorban a gyerekek kedvenc filmzenéi, világhírű mesefilmek slágerei lesznek hallhatóak.
A koncertet 6 éven felülieknek ajánljuk.

MOZART/ROSSINI/FÜLEI/ HOLLERUNG

A hangverseny első részében Mozart D-dúr zongoraversenyét hallhatják. A mű a köztudatban mint „koronázási zongoraverseny” él; Mozart ugyanis 1790 októberében Frankfurtban, a koronázási ünnepségek alkalmával játszotta. A versenymű az 1784-86-os évek zongoraverseny-sorozatával tart szoros rokonságot. Talán csak a zongoraszerűség nyilatkozik meg fokozottabb mértékben ebben a versenyműben, amelynek mindjárt legelső témáját ebben a szellemben mintázta a zeneszerző. Az első tétel kidolgozása során mintegy kompendiumát adja Mozart mindannak, amit a szólóhangszer ebben a műfajban elért, s maximumát annak, amit a korabeli zongoratechnika nevében megkövetelhetett. A lassú tétel – bár típusával több alkalommal találkoztunk már Mozart Andantéi során – ismét egyedülállónak hat a maga nemében, kristályos nyugalmával, nemességével: olyan, mint egy tiszta vizű, mozdulatlan tó. Ugyancsak kifejezetten zongorára termett a záró rondó témája, de ennek a tételnek megformálásába és kivitelezésébe olyan gondos művészi munkát fektetett a komponista, amely nemcsak a koronázás ünnepi aktusához, de a maga érett korszakának színvonalához is minden tekintetben méltó lehetett. A versenymű a mai estén Fülei Balázs előadásában, a művész saját kadenciájával hangzik el.

Az est második felében felhangzó zenemű Stabat Mater az egyik legtöbbet megzenésített téma a zeneirodalomban. A Jacopone da Todi versére írt szöveget olyan elődök zenésítették meg, mint Pergolesi, Palestrina, Scarlatti, Vivaldi, vagy a későbbiekben Dvorák, Verdi, a magyar zeneirodalomban pedig Karai József vagy Csemiczky Miklós. Rossini tollából egy igazi teátrális mű keletkezett, melyet leginkább a Verdi leghíresebb operájának nevezett Requiemhez hasonlítható ilyen tekintetben. Bár oratorikus műről beszélünk, a mű tele van színpadias, operai gesztusokkal, operaáriákkal.

Kortárs romantikusok 2.0

Nagyzenekarra és jazztrióra írt, „ízig-vérig romantikus” zongoraverseny, egy belső késztetésre komponált csellóconcerto, valamint egy 21. századi látványos, lendületes Orfeusz-balett, mely már-már rockzenét idéző energiával mesél a zene, a tánc hatalmáról és az akadályokkal dacoló szerelemről. Ősbemutatók és fantasztikus szólisták a jubiláló Budafoki Dohnányi Zenekar hangversenyén.

A felvétel a Müpa 2018. október 17-i koncertjén készült.

Kortárs romantikusok 2.0 című előadás közvetítése a Müpa Facebook oldalán tekinthető meg.

MEGÉRTHETŐ ZENE – KERTÉSZ ISTVÁN

Kertész István az egyik legnagyobb magyar karmester, a világháború utáni magyar zene egyik legjelentősebb propagátora, aki bármilyen stílusban otthonosan mozgott. Rossini Stabat mater interpretációját egy egyedülálló felvétel őrzi, mely monumentális tablókban jeleníti meg Jacopone da Todi szövegét.

A SZERELEM ARCAI – 1

AZ EGZOTIKUS

A szerelem kimeríthetetlen témájával számtalan zenemű áll kapcsolatban. Zenekarunk és a MÜPA közös sorozatában a társművészeteket is segítségül hívva a szerelem különböző megnyilvánulásait mutatjuk be. Az első hangverseny a szerelemben rejlő egzotikumot mutatja be. A modern nyugati civilizációt a keleti lélek mély szimbolikájával szembeállító csodálatos mandarint, Bernstein etnikai környezetben játszódó Rómeó és Júlia történetét, valamint a levantei kultúrában is ismert Árgyélus királyfi történetét a mindhárom témában megjelenő egzotikum kapcsolja össze. Bartók Béla különleges miliőbe helyezett szerelmi története Bozsik Yvette ez alkalomra felújított koreográfiájával és kiváló társulata közreműködésével elevenedik meg. Dubrovay László Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulója alkalmából íródott mesemegzenésítésének előadását pedig Cakó Ferenc homokanimációi teszik különlegessé.

ZENEÉRTŐ LESZEK – ISMERKEDÉS A BILLENTYŰS ÉS A PENGETŐS HANGSZEREKKEL

Bemutatkozik a zongora, a harmonika, a hárfa és a gitár.

MEGÉRTHETŐ JUNIOR – CSODÁS ZENÉK MESEORSZÁGBÓL

A Budafok Big Band műsora

WAGNER/MENDELSSOHN/BEETHOVEN/ ERTÜNGEALP

Siegfried című operájának néhány motívumát dolgozta fel Wagner ma este elsőként felcsendülő zenekari művében, amelyet 1870-ben a maga Siegfriedjének, fiának születésekor írt. A zenemű voltaképpen szerenád Cosima asszonyhoz, aki a családi boldogság régóta áhított idilljével ajándékozta meg svájci, Triebschen-beli otthonában a zeneszerzőt.
A kis zenekarra hangszerelt darabot házuk kertjében, Cosima ablaka alatt játszatta el meglepetésként.
A szerenádot követően egy csodálatos kórusmű hallható. Felix Mendelssohn-Bartholdy nemcsak újrafelfedezője és népszerűsítője volt Johann Sebastian Bach műveinek, hanem példaképként is tekintett nagy lipcsei elődjére. Kórusműveiben, oratorikus alkotásaiban egyértelműen tükröződnek a protestáns egyházzene hatásai. A 42. zsoltár (Mint a szép hűvös patakra…) Luther által fordított német szövegét 1837-38-ban zenésítette meg. Az est második részében felcsendülő III. szimfóniát Beethoven 1803-ban, mintegy fél év alatt írta,
melynek ihletője köztudomásúan Napóleon személyisége volt. 1798-ban a zeneszerző megismerkedett a Bécsben tartózkodó Bernadotte tábornokkal, aki már akkor rábeszélte, írjon egy zeneművet Bonaparte konzul dicsőítésére. Beethoven maga is sokra tartotta Bonapartét, akiben a szabadság eszméjének megtestesítőjét látta. Harmadik
szimfóniájában egy kiemelkedő egyéniség jellemét rajzolta meg, és a művet Bonapartéról nevezte el.Amikor azonban Bonaparte császár lett, Beethoven keserűségében eltépte a partitúra címlapját, amelyen Bonaparte neve állott. A mű 1806-ban megjelent első kiadásának címlapja már így szólt: „Sinfonia eroica… composta per festeggiare il sovvenire di un grand’Uomo…” (Hősi szimfónia… egy nagy ember emlékének megünneplésére…) A zenemű azonban túlélte ihletőjét, és mindegy is, kiről mintázta hősét a szerző: a zeneműben egy Hős küzdelme, bukása és megdicsőülése, főként pedig magatartásának erkölcsi nagysága tárul a hallgató elé.

MEGÉRTHETŐ ZENE – FISCHER ANNIE

A magyar zene világpolgárai az alcíme az idei sorozatunknak, mert ezt az évadot a magyar zenei élet nagyságainak ajánljuk. Az első előadásunkon Fischer Anniera emlékezünk, aki a XX. századi magyar zenei élet egyik kiemelkedő személyisége volt.
Neve szorosan összeforrt Bartók III. zongoraversenyével, mely Bartók egy tipikusan „női” versenyműve. A szerző életének záró műve egy csodálatos megtisztulás. Kezdő tételének éjszaka zenéi csodálatos madárhanggá szelídülnek, a kivételesen lassú második tétel egy korál dallam áhítatos megszólalása, míg a záró tétel egy kirobbanó hangulatú tánctétel.