Egy Adolf Böttger nevű költő egyik verssora volt az ihletője Robert Schumann I. szimfóniájának: „Im Tale geht der Frühling auf ” – a völgyben éled a tavasz. A négy nap alatt felvázolt mű első tételében valóban az ébredező föld hangjait érezhetjük. Egy vidám, felfelé törekvő dallamvilág jellemzi, ami nem csoda, hisz életének legboldogabb időszakát éli, boldog házasságban, jó egészségben él és végre hőn áhított zenekari műveket komponál. A második tétel a harsonások nagy kedvence lehet a pianissimo hangokkal. A fináléban a szintén négy nap alatt megalkotott romantikus  Zongoradarab, a Kreisleriana utolsó témája csendül fel.
Pertis Jenő igazi muzsikus családból származó zeneszerző, édesapja Pertis Pál, korának elismert cigányprímása volt. A Budafoki Dohnányi Zenekar – korábban még Budafoki Ifjúsági Zenekarként – számos művének bemutatására vállalkozott és vitte sikerre azokat. Az Erkel-díjas muzsikus Ritornell – változatok zongorára és kamarazenekarra című művében a szerző idősebbik fia Pertis Attila működik közre zongorán. Attila feleségével Egri Mónikával együtt koncertezik Egri & Pertis Duó néven. Munkásságukért 2002-ben Liszt Ferenc-díjat kaptak.
Puccini 22 éves volt, amikor Messa di Gloria című művét komponálta, ez volt a vizsgadarabja a luccai Institutióban, ezután a milánói Konzervatóriumban folytatta tanulmányait. Ugyan a címe Messa di Gloria, de a mű hagyományos öt egységből áll, egy teljes misét alkotva. A szóló-részeket a szerző operáival ellentétben – melyekben a központi helyet a női szólamok foglalják el -, a mise szólóit kizárólag férfiak éneklik. 1880-ban adták elő először, majd a feledés homályába merült, hogy aztán 1952-ben 72 évnyi port lefújva róla ismét megszólalhasson a mű, melynek egyes részeit később viszonthallhatjuk operáiban is, a Tosca, a Manon és az Edgar című alkotásokban a Gloria, az Agnus Dei és a Kyrie dallamai bukkannak fel.

A Budafoki Dohnányi Zenekar sziporkázóan szellemes, szórakoztató újévi hangversenye a Klauzál Házban.

A Diótörő című balettet 1891-92-ben (az ebből készült hangverseny szvitet 1892-ben) komponálta Csajkovszkij, az E. T. A. Hoffmann novellája alapján írt librettóra. A színesen hangszerelt, dallami invencióban bővelkedő, hangulatos tánctételek előtt Kis nyitány hangzik fel, amely voltaképpen groteszk bábtáncot reprezentál. Ezután hat karaktertánc következik: Induló, Csokoládétündér tánca, Trepak, Arab tánc, Kínai tánc, Nádsíptánc. A látványos revüt a Virágok keringője című nagyszabású tánctablóval fejezi be a komponista.
Bach 21. kantátájának keletkezését homály fedi. Csak annyit tudunk, hogy először 1714. Szentháromság ünnepét követő 3. vasárnapon mutatták be Weimarban, de valószínüleg korábban keletkezhetett. Az is lehet, hogy Bach már meglévő, más művekhez tervezett tétéelekből „ollózta össze”. Akárhogy is történt egy biztos: a 21. kantáta mind terjedelmében, mind grandiózus szerkesztésében, mind zenei intenzitásában és drámaiságában kitűnik Bach kantátáinak sorából, és legnagyobb műveire emlékeztetik a hallgatót.