A Swing á la Django legújabb produkciója bemutatkozik a BMC színpadán! Django Reinhardt szerzeményekkel, Szentpáli Roland műveivel, igazi 30- 40-es és 2000-es évek hangulatát idéző koncert big band hangzásvilággal! A koncert különlegessége, hogy Szentpáli Roland két műve is felcsendül a szerző szólójátéka kíséretében. Egy valódi zenei csemege minden zenét szeretőnek!
Most és mindörökké. E szavak ez esetben szinte szóról szóra igazak, ha Bach passióiról van szó. Bach valójában az operából és színművekből ismert drámai időtechnikát alkalmazza passióiban: a reális időt felgyorsítva az evangélista foglalja össze az eseményeket, miközben a szinte operai dramaturgiájú egyes jelenetek, amelyeknek a korabeli tömeget szimbolizáló énekkar a főszereplője, valós időben játszódnak. Az időt megállítva szólalnak meg a szólisták, akik az eseményeket kommentálják és a korabeli hívő érzelmeit jelenítik meg. Mindemellett pedig megjelenik a művekben az időtlenség, pontosabban a mindenkori jelen, ami a mű mindenkori hallgatóinak reflexióit mutatja be. Az így megszólaló korálok egyrészt egy örök idejűséget, másrészt a legnemesebb közösségi összetartozás élményét jelenítik meg.
Az előadás a műben rejlő operai dramaturgia mentén szcenikusan kelti életre a passió történéseit, az áriákban megszemélyesülnek a cselekmény szereplői, és a színpadon a tömeget megszemélyesítő Nyíregyházi Cantemus Kórus mellett a Budapesti Akadémiai Kórustársaság a közönség soraiban szólaltatja meg a történetet az időtlenségbe emelő korálokat.
Bach János passiója nem véletlenül a zenetörténet egyik legnépszerűbb oratóriuma. Ez az előadás egy operaelőadás izgalmával, Bach drámai kifejező erejének határtalan dimenzióival és a legmagasztosabb humanizmus-élménnyel igyekszik megajándékozni hallgatóját.
A Duna Művészegyüttes ars poeticája a műfaji nyitottság: keresi azokat a színházi és előadói formákat, amelyekkel a népzene és a néptánc organikus egységet alkothat. e törekvésükhöz a Budafoki
Dohnányi zenekarban tökéletes partnerre találtak, hiszen Hollerung gábor karmester hosszú évek óta intenzíven keresi az élő előadásban megszólaló komolyzene és a színpadi tánc kapcsolatát. A két
együttes együttműködése több mint tizenöt éves múltra tekint vissza. Közös munkájuk középpontjában az utóbbi években azok a klasszikus művek álltak, amelyek szorosan kapcsolódnak a népművészethez, példaként Kodály galántai táncok című művét említhetjük.
A tavaszköszöntő tánckoncert című közös műsor első részében a Duna Művészegyüttes 2011-ben bemutatott, Vivaldi Négy évszakán, valamint autentikus népzenén alapuló, Barocco Rustico című
előadása látható. Az együttes régi vágya, hogy a produkcióban hallható Vivaldi-részletek élő zenekari kísérettel csendüljenek fel. e vágyuk teljesül a Budafoki Dohnányi zenekar közreműködésének
köszönhetően. Az est második részében az elmúlt évek közös munkáiból látható válogatás.
A kamarazene szerepe a romantikus korszakban jelentős mértékben átalakul. Ahogy az 1700-as években gyakorlatilag minden zenélés kamarazenélésnek volt nevezhető, hiszen minden szólamot egyegy muzsikus játszott, a 18-19. századra az egyre nagyobb hangversenytermek illetve a növekvő létszámú zenekarok „árnyékában” a kamarazene is egyre inkább a nagyobb hangzáshoz szokott közönség igényeit is igyekszik kiszolgálni.
schubert a dal megteremtőjeként és a miniatűr formák zseniális mestereként szimfonikus alkotásaiban és legtöbb kamaraművében engedett a monumentális nyelvezet és dimenziók csábításának. Kvintettje egyik legnagyobb szabású alkotása az ún. nagy Cdúr szimfónia testvérdarabja mind formájában mind hangzásában, amit a Dohnányi zenekar szólamvezetőinek előadásában hallgathatnak meg.
A nagy Októberi szocialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából ünnepi koncertet adtak a Bolsojteatr-ban, 1954-ben. A színház vezetőjének pár nappal a koncert előtt ütött szöget a fejében, hogy nincsen egy valamire való, új zenemű, amit bemutathatnának, ezért fordult sosztakovicshoz, aki pár nap alatt vetette papírra a zeneművet. tempójában és témájában glinka Ruszlán és Ludmilla nyitányát vette alapul, az életörömöt sugárzó, rézfúvósokkal „megspékelt” nyitány valóban igazi ünnepi hangulatot áraszt. Olyannyira, hogy az 1980-as Olimpiát és a 2009-es Nobel-díj ünnepséget is ezzel a zeneművel nyitották meg.
A nyitányt követően sosztakovics I. hegedűversenyét hallhatják Kelemen Barnabás közreműködésével. A szerző a kompozíciót David Ojsztrahnak ajánlotta. Bár a zeneművet már 1948-ban fejezte be a zeneszerző, de az akkori kedvezőtlen művészetpolitikai klíma miatt gondolni sem mert a bemutatásra. A darab így csak két évvelsztálin halála után, 1955-ben jelenhetett meg, az enyhülés levegőjét kihasználva, a tizedik szimfónia szomszédságában.
A versenymű tanulmányozása és bemutatása után maga Ojsztrah ragadott tollat, hogy a darabbal kapcsolatos meglátásait megossza a szovjetszkaja Muzika olvasóival. ebben így fogalmaz: „a mű kivételesen érdekes és vonzó feladat elé állítja az előadóművészt […] igen tartalmas szerep ez, amely tág lehetőséget tár fel nemcsak a hegedűművész virtuozitásának bizonyítására, hanem mindenekelőtt a mély érzések, gondolatok és hangulatok kifejezésére is”. Ojsztrah a hangszertechnikai követelményeken túl egyszerre szembesül a mű magával ragadó voltával mind emocionális, mentális és spirituális téren, többször megjegyzi, mennyire megkapta őt a darab, mennyire a hatása alá került.
A hangverseny msáodik részében Mozart Davidde penitente (Bűnbánó Dávid) című zeneművét hallhatják. A bécsi zenész özvegyek és árvák egyesülete 1785-ben kérte Mozartot, hogy írjon zeneművet a jótékonysági koncertjükre. Mozart – egyrészt idő hiányában, másrészt pedig, hogy művét Bécsben is bemutathassa – a salzburgban 1783-ban bemutatott (máig is befejezetlen) c-moll mise Kyrie és Gloria tételét vette alapul, ezt pedig egy szoprán és tenor áriával egészítette ki. Így született meg ez a zenemű, melyet viszonylag ritkán hallhatnak magyarországi koncerttermekben.
Az örökkévalóság pillanati című előadássorozat második darabjának a Kozmikus intimitások címet adtuk, mert az összes felcsendülő darab mély és személyes érzelemből táplálkozik, ám mondanivalója mégis kozmikus, monumentális léptékűvé válik.
Strauss Alpesi szimfóniája a természet és ember viszonyából építkezik, s mind a mű zenei tartalmát, mind az előadói apparátust illetően minden addigi dimenziót átlép.
Bach Chaconne-ja egy szólóhegedűbe zárt világmindenség, ezért évszázadokon keresztül nem hittük el, hogy szólódarab, számos zeneszerző próbálta az elveszettnek hitt kíséretet megírni. stokowski feldolgozása kiemelkedik a kísérletek sorából, mert monumentális zenekari hangszerelése a jelenkor embere számára érthetővé és átélhetővé teszi a bachi zene univerzumát.
Respighi Róma fenyői című műve a régmúlt, a nagy történelmi pillanatok és legendák mögött meghúzódó személyes érzéseket fogalmaz meg hatalmas tablóképekben. Respighi művét a Feledi Project
kelti életre.
Ha újév, akkor újévi koncert a Budafoki Dohnányi Zenekarral!
Az új esztendő hagyományosan kiemelkedő kulturális eseménye a Dohnányi Zenekar évköszöntő hangversenye, amelyen a zenekar mindig valami különlegességet mutat be: ezúttal komoly komolytalanságokkal, féktelen jó hangulattal, zenei sziporkákkal készülnek elkápráztatni a közönséget. A műsorból annyit elárulhatunk, hogy olyan zeneszámokból válogattunk, melyek a szerelmet, a kalandot, a bosszút és a humort jelenítik meg. Hallhatják a legszebb szerelmes dalokat a 70-es évekből, virtuóz zenekari és szóló számokat, megszólal Mozart Éjkirálynője – ezúttal Szentpáli Roland jazz köntösébe öltözve, Wagner Valkűrjeit vérbő táncosok keltik életre, de lesz még sok-sok zeneszám, ami a mulatságot, az örömöt idézi.
Legyen a vendégünk, ne szalassza el a zenés újév-köszöntést!
A karácsonyi gondolat és ennek hangulatában született művek szólalnak meg, a közönség számos dalban együtt énekelhet a közreműködőkkel.
Egy este, a Tankréd előadásáról hazatérve, barátai kórusban dicsérték Rossini zenéjét, különösképpen a nyitányt. Schubert, aki túlzottnak érezte a dicséretet, kijelentette, hogy ő bármikor tud írni ilyen nyitányt. A társaság egy pohár jó bort ajánlott fel neki, ha bebizonyítja. Schubert azon nyomban megkomponált egy zenekari nyitányt, aztán egy másikat, és a Nyitány olasz stílusban címet adta nekik. Valójában Schubert művében egy Rossini-nyitány felépítésére és fő témájában Rossini dallamvezetésére ismerünk rá, de összességében inkább saját késői műveire ismerhetünk rá.
Dvorák cseh szvitjével a cseh népzene kulisszatitkaiba nyerünk bepillantást A mű a cseh népzene széles palettáját mutatja be a pasztorális hangvételtől, a gyengéd, romantikus dallamokon keresztül egészen a vérpezsdítő furiantig.
Vivaldi számos Gloriája közül a leghíresebb hangzik fel, amelyben hol a hagyományos egyházzenei gondolkodásra, hol Vivaldi virtuóz concertóinak világára, hol az éppen első virágzását élő olasz opera világát ismerhetjük fel.
