ZENEÉRTŐ LESZEK

Ludas Matyi, a furfangos libapásztor történetét minden magyar gyerek ismeri. Célunk az, hogy zenei feldolgozásával is így legyen!
Ugyanis a Balogh-Lukácsházi szerzőpáros ezúttal Ludas Matyi történetét zenésítette meg. A korábbi nagy sikereken felbuzdulva – Egy másik kiállítás képei, Tuba Tóbiás, Erdei Vigasságok, Kistigris – a kifejezetten gyerekeknek alkotó szerzőpáros ismét egy humoros, kedves történetet dolgozott fel. A cél változatlan: megkedveltetni a legifjabbakkal a hangszerek és koncerttermek világát. Ennek megfelelően a BA-LU Eufórikusokban a budapesti szimfonikus zenekarok legkiválóbb művészei működnek közre, így Lukácsházi Győző vezetésével a gyerekek a műsor első felében megismerkedhetnek a fuvolával, trombitával, klarinéttal, hegedűvel, nagybőgővel.
Ezt követi a műsor koncert része, ahol a már megismert hangszereket az egyes szereplőkkel társítva, a gyerekek nem csak a szöveg mentén, de a zene nyelvén is követni tudják a történetet. Balogh Sándor kedves zenéje, a történet varázsa és a profi tolmácsolás a legkiválóbb lehetőséget nyújtja ahhoz, hogy valaki meghallja és megszeresse a klasszikus zene világát.

MEGÉRTHETŐ JUNIOR

NÉPEK ZENÉJE

ROSSINI/MANCUSI/SCHUBERT-MAHLER/ BERÁN

Hangversenyünket Rossini D-dúr vonós szonátájával nyitjuk, mely egy 1804-ben, vagyis tizenkét éves korában, állítólag három nap alatt komponált hat szonátából álló ciklus egyik darabja. A szonáták mindegyike a két hegedű és egy cselló mellett a kamarazenében meglehetősen ritkán használt hangszerre, nagybőgőre íródtak.
A ma felcsendülő D-dúr szonátára is jellemző a könnyedség és áradó dallamosság és az olaszos frissesség, ám felismerhetők a majdani operaszerzőre olyannyira jellemző, elegáns és megkapó melódiák is, bár a szonáták összességét mégis a Mozart és Haydn stílusára emlékeztető megoldások uralják. Rossini még életében többször áthangszerelte a műveket, melyek ebben a formában kellően teltnek, kellően meggyőzőnek hatnak ahhoz, hogy tanúbizonyságot tegyenek a felnőttkorára a különcség és lustaság bajnokává lett komponista gyermekkori zsenijéről.
Guido Mancusi a Wiener Kammerphilharmonie megbízásából írta a mai estén felcsendülő művét, mely a barokk szvitek hagyományait követve nyitányból és 3 tánctételből (rumba, keringő, quick step) áll. A darab címét Bach saját nevére komponált fúgája, a B-A-C-H inspirálta, jelen mű esetében a cím a BASF a legnagyobb német kémiai üzem nevére reflektál.
A hangverseny második részében Schubert d-moll, A halál és a lányka melléknevet viselő vonósnégyese csendül fel. A mű onnan kapta nevét, hogy a variációs második tétel a Halál és a lányka dallamait dolgozza fel. A darabot a mai estén Mahler vonószenekari átiratában hallhatjuk.

ÉNEKEL AZ ORSZÁG 2017

Az „Énekel az ország” kezdeményezés az 1986-ban indult fővárosi középiskolások egyesített énekkari projektjéből nőtte ki magát országos rendezvénnyé.
Évről évre több, mint 400 kórusénekes gyűlik össze az ország minden tájáról és határainkon túlról is, akik több hónapos készülést és egy intenzív kórushétvégét követően a zeneirodalom legjelentősebb alkotásait szólaltatják meg Hollerung Gábor vezetésével. A koncert során maradandó zenei élménynyel gazdagodnak mind a résztvevők, mind pedig a közönség. A több, mint 30 éves tradíció kiemelkedő pillanata volt tavaly Bartók Cantata Profana című művének megszólaltatása. A Kodály-évhez kapcsolódóan ebben az évben a Budavári Te Deum kerül előadásra, a hangverseny másik műsorszáma Rossini Kis ünnepi miséje. A valójában monumentális alkotás, amelynek hangszeres kísérete eredetileg egy zongora és harmónium volt, ezen a koncerten a magyar közönség számára gyakorlatilag ismeretlen nagyzenekari kísérettel szólal meg. A szerző a zenekari átiratot maga készítette, hogy megóvja a művet idegen kezek esetleges későbbi beavatkozásától.

VERDI/KOUSSEVITZKY/CSAJKOVSZKIJ/ RÁCZ/VERBITSKY

Verdi A végzet hatalma című operáját a cári udvar felkérésére írta, bemutatója 1862-ben volt Szentpétervárott. A szerző azonban nem volt elégedett az opera befejezésével, így egy új librettistával átdolgozta a cselekmény dramaturgiáját, és egy számára megnyugtató befejezést írt az operához. A befejezéssel együtt azonban új nyitány is született, és ezt
hallhatja közönségünk a mai hangverseny első számaként.
Serge Koussevitzky elsősorban karmesterként tett szert hírnévre, bár pályafutását nagybőgősként kezdte. Ifjú korában írt saját maga számára egy bőgőversenyt, mely az orosz romantika egyik kitűnő példája. A hagyományos, háromtételes versenymű dallamvilága, hangulata, harmóniái Csajkovszkij és Dvorák műveit idézik.
A IV. szimfóniával kezdődik a köztudatban levő Csajkovszkij-szimfóniák sora: az első hármat úgyszólván sohasem játsszák, míg a IV., V. és VI. szimfónia a világ minden táján állandó repertoárdarab, a nagy karmesterek bravúrjának mutatós próbatétele. 1877-ben komponálta szerzője, és legendás hírű pártfogójának, Meck asszonynak ajánlotta.
1878-as moszkvai bemutatóján a darab csak mérsékelt sikert aratott. Csajkovszkij maga részletesen leírta a műhöz fűzött programját Meck asszonyhoz intézett levelében. A szimfónia bevezetését nevezi az egész mű magvának, itt jut kifejezésre a „végzet, az a sorsdöntő hatalom, amely megakadályozza a boldogság elérését”. A tétel folyamán azonban a boldogság hangja is megszólal, úgy, ahogyan a zeneszerző az örömtől sugárzó embert maga elé képzelte. “Ám a rideg fátum a befejezésnél szétzúzza ezeket az álomképeket” – így szól Csajkovszkij kommentárja az első tételről. A második tétel szelíd melankóliájában az orosz románcok jellegzetes hangja szólal meg. A scherzo a szimfónia legremekebb részlete: a vonós hangszereket a muzsikusok vonó nélkül, kizárólag pengetve szólaltatják meg, a trióban pedig a fafúvósok humoros zsánerképet rajzolnak egy duhaj népi mulatságról. A finálé a közösség hangján szól: pattogó ritmusából egészséges életszemlélet árad, a vérpezsdítő tánctétel a közismert „Nyírfácska” dal ragyogóan hangszerelt, hatásos feldolgozása. Ezt érzékeltetik a zeneszerző kommentárjának zárószavai is: „Örülj mások örömének – tovább élhetsz!”

ZENEÉRTŐ LESZEK – JANCSI ÉS JULISKA

Ki ne ismerné Jancsi és Juliska történetét, a Grimm testvérek meséjét? A leleményes testvérpár szeretetéről és összetartásáról szóló örökérvényű történetét azonban most soha nem látott-halott módon mutatjuk be a nagyérdeműnek! A nagyon sokoldalú és a világ legkülönbözőbb pontjain is számos díjjal jutalmazott kortárs zeneszerzőnő, Meskó Ilona, valamint Lukácsházi Győző, a zenei ismeretterjesztés évtizedek óta egyik legismertebb és legelismertebb magyar képviselője közös mesejátékot írt a gyerekeknek. A rengeteg humorral átszőtt előadás nemcsak új oldalát mutatja meg a történetnek, hanem szinte észrevétlenül be is vezeti a gyerekeket a nagyon ijesztőnek hangzó „kortárs zene” és ezen keresztül a klasszikus zene birodalmába. A zenemű a délelőtti előadáson zenekari átiratban, a délutáni előadáson pedig egy kvintett előadásában hallható.

MEGÉRTHETŐ JUNIOR

Ki ne ismerné Jancsi és Juliska történetét, a Grimm testvérek meséjét? A leleményes testvérpár szeretetéről és összetartásáról szóló örökérvényű történetét azonban most soha nem látott-halott módon mutatjuk be a nagyérdeműnek! A nagyon sokoldalú és a világ legkülönbözőbb pontjain is számos díjjal jutalmazott kortárs zeneszerzőnő, Meskó Ilona, valamint Lukácsházi Győző, a zenei ismeretterjesztés évtizedek óta egyik legismertebb és legelismertebb magyar képviselője közös mesejátékot írt a gyerekeknek. A rengeteg humorral átszőtt előadás nemcsak új oldalát mutatja meg a történetnek, hanem szinte észrevétlenül be is vezeti a gyerekeket a nagyon ijesztőnek hangzó „kortárs zene” és ezen keresztül a klasszikus zene birodalmába. A zenemű a délelőtti előadáson zenekari átiratban, a délutáni előadáson pedig egy kvintett előadásában hallható.

HAYDN/CSEMICZKY/HÄNDEL/HOLLERUNG

Hangversenyünk első számaként Joseph Haydn Csoda szimfónia néven emlegetett művét hallgathatják meg, melynek bemutatójához csodaszámba menő történek fűződik. Történt ugyanis, hogy amikor 1791-ben Londonban az ősbemutatón a nagy tiszteletnek örvendő bécsi komponista, Haydn belépett a koncertterembe, sok kíváncsi néző elhagyta az ülőhelyét, és előrerohantak, hogy a szerzőt közelről láthassák. Így az ülőhelyek a nézőtér közepén üresen maradtak. Alighogy ez megtörtént, a hatalmas koronacsillár leszakadt a mennyezetről, és rázuhant az üresen maradt székekre. Az első dermedt másodpercek után a meglepődött nézőkből kitört a kiáltás: „Miracle! Miracle!”, azaz: „Csoda! Csoda!” Haydn megrendülve és hálás szívvel köszönte meg a jóságos Gondviselőnek, hogy ilyen módon eszköze lehetett legalább harminc emberi élet megmentésének.

A szimfóniát követően Csemiczky zenekarra írt rövid bagatell-ciklusát hallhatják.

A hangverseny második felében Händel Izrael Egyiptomban című oratóriuma rendkívüli képszerűséggel eleveníti meg a bibliai tíz csapás történetét.

MEGÉRTHETŐ ZENE – A MENEKÜLŐ LÉLEK

Richard Strauss: Don Quixote

HEGEDŰS ENDRE ZENEKARI ZONGORAESTJE

„István király, vagy Magyarország első jótevője”- címet kapta Kotzebue ünnepi megnyitó jelenete, amelyet 1812 februárjában az újonnan felavatott pesti színházban előadtak. A darabhoz Beethoven írt zenét, nyitányt és kilenc, kórusokkal kombinált tételt. A munkát 1811 őszén végezte el Teplitz-fürdőn, ahol több alkalommal is üdült. A kísérőzenéből ma főként a javarészt verbunkos-témákat felvonultató nyitányt ismerik. Ezt lassú bevezetés indítja, majd lendületes iramú főrész következik, amelyben felismerhetjük a IX. szimfónia öröm-témájának korai változatát. A bevezető lassú zene a nyitány középső szakaszában és a befejezés során újból felhangzik. A nyitány dallamai Szörényi Levente István a király című rockoperájában is felcsendülnek.
A nyitányt Mozart kétzongorás versenye követi, mely jóval igényesebb, mint a korábbi három zongorás koncert, ezt ugyanis Mozart nem többé kevésbé ügyes dilettánsok, hanem maga és nővére számára komponálta. Az első tétel formai megoldásában szellemesen megváltoztatott visszatérés tér el a megszokott sémától. A záró rondó szertelenül vidám dallamát egyik 1776-ban komponált divertimentójában (K 252) már felhasználta Mozart: ezt az egyik augsburgi gyűjteményből ismert régi német népdalt, rajta kívül Haydn és Beethoven (C-dúr zongoraverseny III. tétel) is felelevenítette.
A koncert második felében Beethoven Császár koncert melléknéven ismert, op. 73. Esz-dúr zongoraversenyét hallhatják, melyet 1809 és 1811 között írt a szerző. A művet barátjának, tanítványának és patrónusának Habsburg–Lotaringiai Rudolf olmützi hercegérseknek ajánlotta. A koncert mellékneve (Császár koncert) nem Beethoventől, hanem a mű angol kiadójától Johann Baptist Cramertől származik. A zenemű I. tételének katonás feszessége és monumentalitása Beethoven Eroica szimfóniáját idézi, utolsó tétele pedig önfeledt vidámságot, kirobbanó jókedvet áraszt.