A BDZ Kamaraműhely koncertje – Művészetek Völgye 2025

BDZ Kamaraműhely — kamaraverseny!
(nem csak) versenyművek tizenkét kamarazenészre!
Kapolcs szívében, a Művészetek Völgye különleges hangulatában csendülnek fel Mozart, Mendelssohn, Lutoslawski, Szüts, Piazzolla és Gershwin átiratai — versenyművek, egészen új köntösben, kamaraformációra újragondolva.
A BDZ Kamaraműhely az ország egyik leginnovatívabb kamaraegyüttese, melynek tagjait a Budafoki Dohnányi Zenekar művészei alkotják. Különleges hangszer-összeállításának, és hangszereléseiknek köszönhetően a zenetörténet teljes palettáját képesek megszólaltatni, legyen szó eredetileg szólóhangszerre, bármilyen kamaraformációra, vagy akár szimfonikus zenekarra komponált műről. Az együttes művészeti vezetője, és fő hangszerelője: Szüts Apor.

Corpus Harsona Kvartett – Művészetek Völgye 2025

A Corpus Kvartett a Budafoki Dohnányi Zenekar harsona szólamából alakult kisegyüttes, mely 2001 óta rendkívül stílusos és élvezetes formában adja elő a komolyzenei irodalom remekeit.

Amerikai álmok- Zeneplusz bérlet 25-26/4

Egy különleges zenei utazásra hívja Önöket a Budafoki Dohnányi Zenekar a tengerentúl inspiráló hangzásvilágába. Az est a huszadik századi amerikai zene sokszínűségét mutatja meg, Gershwin, Bernstein, John Adams és Grofé művein keresztül. A koncert egyszerre idézi meg az álmodozás, a szabadság és az újrakezdés eszméjét.

Rossini és Saint-Saëns – Zeneplusz bérlet 25-26/1

A Stabat Mater Szűz Máriának a keresztfa mellett átélt fájdalmáról szól. Rossini kompozíciójának különlegessége, hogy a gyászos szövegek fölé saját operastílusában könnyed, életvidám dallamokat komponált: fontosabbnak tartotta a zenei formák tökéletességét, mint a szöveg tartalmának zenei leképezését. Saint-Saëns 3. szimfóniája különleges hangszerelésű zenekari mű: zongorát és orgonát is foglalkoztat. Kiváltképp az utóbbi hangszer megszólalása teszi a darab hangzását bizonyos részletekben fenségessé: megszólalásához ideális feltételeket kínál a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének pazar akusztikájú tere.

Útikalauz a kárhozatba- Zeneplusz bérlet 25-26/3

Zenés játék Stravinsky The Rake’s Progress című műve nyomán.

A darab főhőse, Tom átlagos fiatalember, akit egy pillanat alatt rabul ejt a könnyű gazdagság és hírnév ördögi ígérete. A fausti egyezség során a sátáni Nick mesteri módon manipulálja a fiút, aki otthagyja szerelmét és követi Nicket a teljesítmény és befektetett munka nélkül kínált siker álomvilágába. Az út azonban a kárhozatba vezet. A zene parodisztikus jellege és a rendezés komikus elemekben bővelkedő formanyelve a fiatalok számára is könnyen befogadhatóvá teszi ezt a produkciót, hiszen a darab több olyan problémára tapint rá, ami digitalizált, közösségi média által uralt világunkban különösen a fiatal generációt érinti.

Az előadás előtt, 18.30 órai kezdettel rövid bevezetőt hallhat a közönség az előadásról és a zenéről Hollerung Gábor és Turcsányi Ildikó közreműködésével. A beszélgetés magyar nyelven zajlik.

FIGYELEM: AZ ELŐADÁS MEGTEKINTÉSÉT 16 ÉV ALATTI NÉZŐINKNEK NEM AJÁNLJUK!

Wiener Melange – Zeneplusz bérlet 25-26/2

A hagyományos bécsi melange (Wiener Melange) egy nagy pohárban fele-fele arányban tartalmaz presszókávét, valamint gőzölt, habosított tejet. Az est címválasztása arra utal, hogy a színpadon remek keveréket láthat és hallhat a közönség a születésének 200. évfordulóján világszerte ünnepelt Johann Strauss életművéből. A Guido Mancusi által válogatott műsor átfogó keresztmetszetet kínál a bálok világáról, Bécs csillogó, érzelmekkel és intrikákkal teli szalonjainak életéről.

Budafoki hangversenyesték 25-26/7

 

 

 

Milyenek a magyarok? – Dohnányi-bérlet 25-26/5

Tényleg, milyenek a magyarok? Illetve milyennek látnak minket és milyennek látjuk mi magunkat? A magyar ember vallja, hogy
„borban az igazság, ezért pár pohár után az asztalt kezdi csapdosni, és kijelenti, hogy mindig neki van igaza. Vallja azt is, hogy sörben a békesség, ezért pár korsó után jóságosan kijelenti, hogy mindenkit szeret, és mindenkinek igaza van. A pálinkában ilyen elvont fogalmak nincsenek, azt inni kell, a többi majd kiderül. …hogy titkon büszke szitkozódási kultúrájára, és megszámolta már, hogy nevezetes „b” betűs szavunk különböző igekötőkkel felszerelve legalább kilencféle értelemmel bír. …hogy végtelen mennyiségben képes disznó vicceket, anyósvicceket, rendőrvicceket és zsidóvicceket mesélni. … hogy a tésztát édességnek tekinti, mákkal, dióval, lekvárral eszi, és ezzel idegrohamba kerget minden becsületes olaszt. … hogy hegynek hívja a dombokat és tengernek legnagyobb tavát. …hogy míg az angol búcsúzás nélkül távozik, a magyar távozás nélkül búcsúzik.” (Lackfi János)
Mindezt persze a zenében nem pont így fejezik ki kedvenc zeneszerzőink, de egy bizonyos: a zene nyelvén kirajzolódik egy olyan nemzet képe, mely szerethető, hiszen van benne derű és ború, jó adag temperamentum és csipetnyi melankólia, hatalmas jókedv és egy kis borongás, de legfőbb ismérve, hogy a nap mindig féktelen, vérpezsdítő mulatsággal ér véget.

Párhuzamos univerzumok – Dohnányi-bérlet 25-26/4

A komponisták mindig is merítettek egymás munkásságából, legyen szó egy dallam feldolgozásáról, vagy bizonyos zenei karakterek átvételéről, továbbfejlesztéséről. A Budafoki Dohnányi Zenekar ezúttal megengedi magának azt a tréfát, hogy koncertjük első részében olyan darabokat szólaltassanak meg, amelyek karakterükben, hangvételükben a majd a szünet után felhangzó Csajkovszkij 4. szimfóniájának tételeivel bizonyos párhuzamot mutatnak. Csajkovszkij művének első tétele egy lendületes fanfárral indul, és végig őrzi ezt az ünnepélyes hangvételt. Ennek ellenpontja Weber operanyitánya. A második, lírai tétel párjaként Enescu Legenda című művét választotta a zenekar. Britten Simple Symphonyjának pizzicatója éppúgy a hegedűhúrok pengetésére épül, mint a Csajkovszkij-mű harmadik tétele. A negyedik tétel egy variációsorozat az Áll egy ifjú nyírfa a réten dallamára, így ennek aláhúzására is egy virtuóz trombitaszólóra írt variációsorozat hangzik el. Élvezzék ezt a kis zenei tréfát, a BDZ reméli, hogy örömüket lelik ezekben a párhuzamokban!

A filmzene forrásai – Dohnányi-bérlet 25-26/2

Gondolta volna, hogy bizonyos értelemben Mendelssohn az első filmzeneszerzők egyike? Persze, az ő korában a moziról még talán csak álmodoztak, ám az az eszközkészlet, mely a filmzenéket jellemzi, az ő kezei között kezdett kibontakozni. De mit is ad hozzá a zene a filmhez? Érzelmeket mutat meg, aláhúzza vagy éppen ellenpontozza az eseményeket, érzelmeket, várakozást kelt, helyzeteket fest alá, sokszor mozdulatokat követ (szakkifejezéssel ez a mickeyegerezés). Mai hangversenyünkön azt mutatjuk be, hogy a képszerűség a zenében milyen magával ragadó módon tud elkápráztatni minket. Mendelssohn Szentivánéji álomhoz írt kísérőzenéje bizonyosan a filmzene kialakulásának egyik mérföldköve, de a történet zenés elbeszélésének technikája programnyitányaiban is tetten érhető. Kutrik Bence Sagittarius (Nyilas) c. műve bombasztikus filmzene, lassan változó nagy tablókkal. Strauss Till Eulenspiegelének hallgatása közben szinte magunk előtt látjuk a középkori csínytevőt, akinek története szinte képregényszerűen elevenedik meg előttünk. Wagner pedig bizonyosan nagy hatással bírt a későbbi filmzenei világra: operái összművészeti produkciók voltak, melyben a látvány, a szöveg és a kép a legnagyobb összhangban állt egymással, a történeteket, érzelmeket, eszméket vagy éppen karaktereket ábrázoló leitmotiv-technikája pedig a legikonikusabb filmzenékben köszön vissza.