Philip Glass, Godfrey Reggio: Koyaanisqatsi – Kizökkent világ (1982)

Filmkoncert a Philip Glass Ensemble közreműködésével

Godfrey Reggio, a kísérletező szellemű amerikai rendező 1982-ben készítette el Koyaanisqatsi című filmjét, amely az új iránt fogékony közönség köreiben kultikus alkotássá vált. A cím a hopi indiánok nyelvén annyit jelent: Kizökkent világ – ezzel a címmel forgalmazták a filmet annak idején Magyarországon is. A mű a természettől és az élet ősi egyensúlyától elforduló modern társadalmak abszurditását ábrázolja sugallatosan – cselekmény és szöveg nélkül, Philip Glass zenéjével, amely a mű elválaszthatatlan része. Ezt láthatja-hallhatja a Müpa közönsége a Philip Glass Ensemble autentikus előadásában, a Budafoki Dohnányi Zenekar közreműködésével.

VESZEDELMES VISZONYOK – zenés színházi játék két részben

Színházat kínálunk. De tánccal kiegészülő zenés színházi játékunkban egy szokványos színházi előadásnál jóval nagyobb hangsúlyt kap a zene.

Mozart életművének hatalmas palettájáról nagyon sokféle műfajból választottunk részleteket. Megszólalnak szimfóniák, divertimentók, mise, szerenád, különböző hangszerekre írt versenyművek, orgonafantázia és természetesen több operarészlet is.
A zeneművek egyes színekben a szöveg alatt csendülnek fel, és a drámai szituációt hivatottak alátámasztani, némely darab saját jogán kerül előtérbe, vagy éppen Bozsik Yvette koreográfiájához ad alapot bizonyos jelenetekben – hiszen a produkciónak fontos eleme lesz a tánc, a mozgás is. A zenekarhoz hasonlóan szintén idén harmincéves Bozsik Yvette Társulat művészei alakítják a főszereplők körül sürgölődő inasokat, szobalányokat, akik az urak és úrhölgyek minden titkát ismerik.

A Budafoki Dohnányi Zenekar állandó alkotópartnere, Árva Nóra a tőle megszokott ízléssel és arányérzékkel teremti meg díszletei és jelmezei által azt a sajátosan mai rokokó miliőt, amelyben a szereplők léteznek. A BDZ maga adja a teljes, élő zenei alapot Guido Mancusi vezényletével.
Mindazonáltal a produkció sikerének záloga, hogy a hazai színjátszás néhány igazán kiemelkedő művésze jeleníti meg a Choderlos de Laclos által megálmodott, izgalmas és összetett karaktereket. Bakos-Kiss Gábor rendezése ezt a rendkívül sokrétű alapanyagot építi fel úgy, ahogy ez a sokak által jól ismert történet még soha nem került színre.

A MÜPA, a BDZ és a Margitszigeti Színház közös produkciója.

BDZ-NAP – DOHNÁNYI BÉRLET 24-25/1

A BDZ-NAP esti hangversenyén, az immár hagyományainknak megfelelő változatos összeállítás: egy teljes mű, és öt különböző műből származó részlet, illetve magában álló tétel szólal meg.

E nap presztízsét külön emeli, hogy három kortárs zeneszerző, Vajda János, Orbán György és Guido Mancusi – akik mindannyian a zenekar és személyesen Hollerung Gábor barátai és pályatársai – egy-egy művel ajándékozzák meg az estét. Vajda János zongoraversenyének ősbemutatója lesz, Orbán György egy készülő szimfóniájának első tétele és Guido Mancusi Nyári nap című kompozíciója hangzik fel. Mindhárom zeneszerző zenei gondolkodása és stílusa rendkívüli módon közönségbarát, műveik sokszínűek, hol szórakoztatók, hol megrendítők.

A hangverseny második részében a már megszokott virtuális szimfónia tételei a 70. születésnapját ünneplő zenekarvezető személyes választásai, amelyekben az említetteken kívül Dvořák, Wagner és John Williams műveinek egy-egy részlete hangzik el.

Földlegendák – Zeneplusz 4.

Mai előadásunk középpontjában a folklór áll.
Stravinsky Bartókhoz hasonlóan az első zeneszerzők egyike, aki a folklórt elementáris erővel építette be munkásságába. A Sacre du printemps (Tavasz áldozat) c. balettjét Gyagilev, az Orosz Balett igazgatója felkérésére készítette. Zeneművében – ahogy a mű alcíme is mutatja – az oroszországi pogány rítusokat idézi meg elementáris, szilaj zenei eszközökkel, szokatlan ritmikával.

Hangversenyünk második felében a Fitos Dezső Társulat és a BDZ közös produkcióját, a Földlegendák című táncjátékot tekinthetik meg, melyhez népzenei ihletésű magyar zeneműveket válogattunk Bartók, Szentpáli és Weiner kompozícióiból, amit Pálházi Bence Bandája eredeti népzenei anyagokkal egészít ki.

Le donne di Giacomo – Zenés színpadi játék Puccini művei nyomán – Zeneplusz 3.

A női lélek útvesztőjében

Giacomo Puccini egész élete során a nők figyelmének tárgya volt. Életrajzírói különösen szereti taglalni, hogy a jóképű és körülrajongott zeneszerző milyen zavaros nőügyekbe bonyolódott, mekkora nőcsábász hírében állt. Különösen izgalmasnak találják azt a tényt, hogy végül egy férjes, gyermekes asszonyt választott társául, akit azután szintén rendszeresen megcsalt.

Giacomo szerette a jót, élvezte az élet gyönyörei; a jó ételt, a finom cigarettát, a zamatos borokat, az automobilt és a természet csodáit. Rajongott a szépségért, aminek legmagasabb fokú megtestesülése számára a „la Donna”. A NŐ.

Puccini valamennyi operájának központi figurája nő. Különleges, egészen eltérő karakterű hősnői jellemét végtelenül kifinomult eszközökkel festi meg. Köztudomású, hogy a zeneszerző szinte az őrületbe kergette librettistáit, foggal-körömmel harcolt a lehető legtökéletesebb kifejezésekért. Témaválasztásában ugyanígy rendkívül körültekintő volt. Természetesen egyik operája sem egyszerűsíthető le egy-egy tragikus szerelmi történetre, de mi most a kiválasztott operai hősnőkre és szerelmük tárgyára fordítjuk figyelmünket.

Semmiképp nem egy operarészletekkel tűzdelt életrajzi előadást mutatunk be Önöknek, és nem a nagy olasz mester életének pikáns titkait készülünk kibeszélni. A BDZ produkciója Puccini maga által teremtett nőalakjai iránti csodálatát, a női titok megfejtésének örök vágyát igyekszik megmutatni.

Az előadás egyetlen misztikus éjszaka története, amelyben felbukkan egy titokzatos, ismeretlen asszony: kettejük különös bolyongása a női lélek útvesztőjében – Mimi, Musette, Tosca, Pillangó, Liú szívében, Turandot saját halálos szerelmi univerzumában.

Egy protestáns miséje – Zeneplusz 2.

A zenetörténet egyik legjelentősebb alkotása, amelyet Johann Sebastian Bach valójában sohasem tervezett megírni. Különös, hogy a protestáns zeneszerző egyetlen teljes latin nyelvű misét komponált – a feltételezések szerint megrendelésre. Bach nem írt operát, azonban oratorikus alkotásaiban a színpadi dramaturgia érezhetően jelen van, ahogyan ebben a latin misében is. A kompozícióban találkozhatunk az emberi lét sorfordulóival, életünk megsemmisítő és mennybe emelő pillanataival, amelyekből elképesztő drámai ívet hoz létre a szerző.

Hősök és szerelmek – Zeneplusz 1.

„A hangverseny két legfontosabb műsorszáma, Wagner Trisztán és Izolda című operájából az előjáték és Izolda szerelmi halála, valamint Strauss Hősi élet című szimfonikus költeménye a kozmikus szépséget igyekszik megragadni. Ez a szépség nem kerülheti meg a korszak dekadens művészi lelkiállapotát. Wagner Trisztán és Izoldájának zenei gondolkodásmódja lényegében a szinte soha fel nem oldódó harmóniai menetek egymásutánisága. Richard Strauss életművében bizonyos fordulatot jelent a Hősi élet. A »hős« itt nem feltétlenül egy közösségből kiváló vezéralak, hanem a moralitással egyenlő, és ehhez kapcsolódóan az ember által létrehozott szépség megtestesülése. A koncertet a Nagy Viktória által tervezett vizuális világ teszi teljessé.” (Hollerung Gábor)

A RÍTUS APOTEÓZISA – Megérthető zene 24-25/5

Stravinsky műve a huszadik század műfaj-, stílus- és gondolkodásmód-teremtő alkotása. Bár későbbi életművében sokszor átlépte, sőt megtagadta e mű szellemiségét, a mai napig a „Sacre” az egyik leghatásosabb, legmeglepőbb és legsokszínűbb alkotása. Stravinsky valamennyi eszköze a klasszikus zenéből származik, csak ő egészen rafináltan bánik úgy a harmóniákkal, mint a ritmussal, vagy a klasszikus zenében megszokott artikulációs mechanizmusokkal. S mindemellett a monumentális hangszerpark és az erős, magával ragadó, szinte rituális folklóros színezet együttes hatása garantáltan székbe szögezi a hallgatót.

BACH SZELLEME – Megérthető zene 24-25/4

Úgy tartja a hiedelem, hogy Mendelssohn fedezte fel újra Bachot, és az 1829-es Máté passió előadásával ő indította el Bach új kultuszát. Ez valójában nem így történt. Bach mindig is jelen volt minden utána következő generáció életében, mint a zeneszerzők legnagyobbika. A Mendelssohn által megindított Bach-kultusz legfontosabb szándéka, hogy Bach műveit a korszak stílusában és a korszakra jellemző hangszerelésben adják elő. Ugyanakkor talán egyetlen zeneszerző sem volt, akinek művészetét olyan mértékben határozta volna meg Bach, mint Mendelssohnét: szinte minden művében visszaköszön kisebb-nagyobb mértékben a nagy előd szellemisége. Másfelől a protestáns zene Bach utáni  hagyományának Mendelssohn Lobgesang-ja az egyik legismertebb példája. A szerző által szimfóniaként aposztrofált alkotás valójában egy zenekari bevezetőből (I-III. tétel) és egy jelentős oratorikus tételből áll (IV. Finale), melyet a könyvnyomtatás feltalálásának 400. évfordulója alkalmából írt, az egész alkotás pedig egy igazi „hommage à Bach”.

Megérthető zene 24-25/3 – SZIMFONIKUS KAMARAZENE

Brahms zongoranégyese a kamarazene-irodalom egyik gyöngyszeme. Nekünk, magyaroknak különösen kedves a fantasztikusan sodró erejű Rondo alla Zingarese című zárótételével, amely az akkor magyarosnak hitt cigányzene stílusában íródott. A mű azért is különleges, mert a romantikus kamarazenék között az úgynevezett szimfonikus kamarazenék csoportjába tartozik, amelyek jellemzője, hogy a hangszerek szinte szimfonikus hangzást teremtenek. A művet mind zenei, mind érzelmi dimenziói a szimfóniák sorába emelik.