A kamarazene szerepe a romantikus korszakban jelentős mértékben átalakul. Ahogy az 1700-as években gyakorlatilag minden zenélés kamarazenélésnek volt nevezhető, hiszen minden szólamot egyegy muzsikus játszott, a 18-19. századra az egyre nagyobb hangversenytermek illetve a növekvő létszámú zenekarok „árnyékában” a kamarazene is egyre inkább a nagyobb hangzáshoz szokott közönség igényeit is igyekszik kiszolgálni.
schubert a dal megteremtőjeként és a miniatűr formák zseniális mestereként szimfonikus alkotásaiban és legtöbb kamaraművében engedett a monumentális nyelvezet és dimenziók csábításának. Kvintettje egyik legnagyobb szabású alkotása az ún. nagy Cdúr szimfónia testvérdarabja mind formájában mind hangzásában, amit a Dohnányi zenekar szólamvezetőinek előadásában hallgathatnak meg.

Schubert: Kvintett

Berán Gábor, Bánhegyi Tünde – hegedű
Kusz Viktória – brácsa
Kószás Ágnes, Helecz Dániel – cselló
Előad és vezényel: Hollerung Gábor