Mai hangversenyünk első száma a zeneirodalom talán legnépszerűbb zongoraversenye. A Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét a következő lesújtó kritikával adta vissza a komponistának a híres zongoraművész, Nyikolaj Rubinstein: „Ki kell irtani belőle a banalitásokat, és játszhatóvá kell tenni néhány lejátszhatatlan részt”.  A felháborodott komponista kijelentette, hogy egyetlen hangjegyet sem módosít, s áthúzta a Rubinsteinnek szóló ajánlását is. Miután Hans von Bülow Európában és Amerikában megtörte a jeget, a zongoraversenyt Moszkvában a fiatal Szergej Tanyejev játszotta el először, aki a szerző tanítványából őszinte barátjává vált.

Bülow dicsősége kellemetlenül hatott Nyikolaj Rubinstein művészi becsvágyára. Felvette a repertoárjára és mind Oroszországban, mind pedig külföldön diadalról diadalra vitte. Amikor Csajkovszkij félénkségből és tartózkodásból nem volt hajlandó vállalni az orosz küldöttség vezetését az 1878-as párizsi világkiállításon, Nyikolaj Rubinstein számos egyéb tisztsége mellett ettől sem riadt vissza, és nagy sikerrel mutatta be a b-moll zongoraversenyt a francia fővárosban. Csajkovszkij később mégis elkészítette a második változatát, amelyben néhány változtatást eszközölt, hogy a zongora és a zenekari részek még harmonikusabbak legyenek.

Kodály Galántai táncok című kompozíciójának különleges előadását hallhatják ezen az estén. Vérbő népzene csendül fel, amit virtuóz zeneszerzői technika és széleskörű zenei műveltség birtokában emelt Kodály a magasrendű szimfonikus alkotások színvonalára. A nagyszabású táncköltemény ezer arcot villant fel, ezer színt, hangulatot, ízt kínál a hallgatónak, bemutatva a magyar népi mulatságok gazdagságát, vidámsággal váltakozó mélabúját. Ezen az estén a népi dallamok a zenekar tagjaiból alakult népzenei együttes előadásában a megfelelő helyeken úgy is megszólalnak, ahogy azokat Kodály hallhatta.

Koncertünk végén az idén 25 éves évfordulóját ünneplő Budafoki Dohnányi Zenekar vidám zenei csemegével örvendezteti meg a hangversenylátogatókat.