Haydn Pasticcio, homokanimáció, Carmen-szvit egy este alatt
Koncert sok extrával
Szöveg: Borbély Linda
A Müpával közös ZenePlusz bérletsorozatunk koncertjei mindig kapnak kisebb-nagyobb „csavarokat”, extrákat, a zenét kiteljesítő táncot, látványt, színészi játékot, kivetítést… Hol, mit. Így lesz ez most is, a 2022-23-as évad utolsó ZenePlusz koncertjén április 22-én. Most azonban csak úgy dúskálunk a koncert élvezetét fokozó különlegességekben. A műsort átjárja a koncertszerkezetet összeállító Hollerung Gábor egyedi megközelítése. Nézzük a részleteket!
Zenei pástétom
Elsőként egy Haydn szimfóniákból összeállított pasticcio csendül fel. Haydn életművében a ciklikusság, a tételek egymásutánja még nem feltétlenül jelenti azok szerves összetartozását, amint azt Beethoven óta a romantikában megszoktuk. Így az estén egy olyan – Hollerung Gábor által összeállított – képzeletbeli Haydn-szimfóniát hallunk, amelynek mindegyik tétele különböző szimfóniákból származik, összességében azonban mégis úgy hat a tételek sorozata, mintha Haydn fogalmazta volna őket egy szimfóniába.
A pasticcio a 18. századi zene egy kedvelt műfaja volt, amelyben a szerzők különböző művekből állítottak össze egy új alkotást. Több olyan opera ismert, amelyben az áriák adott esetben öt-hat különböző zeneszerzőtől származnak (a szót egyébként fordíthatjuk pástétomnak, rendetlenségnek, illetve konkrétan egy olasz rakott tésztaételre is utal).
Második fogás: hegedűverseny à la világsztár-vendég
Hangversenyünk meghívott sztárvendége, Julian Rachlin Mozart G-dúr hegedűversenyét adja elő. Rachlin korunk egyik legnagyobb hegedűművésze, mellette karmesterként is tevékenykedik. Szerinte „a vezénylés és a hegedülés két teljesen különböző világ. Olyan, mintha a futballt és a teniszt hasonlítanám össze. Úgy gondolom, hogy mindkét szakmát ugyanolyan komolyan kell tanulni. Én 17 éve tanulom a karmesterséget, de ez nem olyan dolog, hogy csak úgy kijössz a színpadra, és hirtelen karmester lesz belőled. Nagy felelősség, de csodálatos élmény is egyben, hogy egy egész zenekarral osztozhatok a zenében, és az első próbától kezdve az utolsó koncertig egy gyönyörű utazáson vehetek részt velük együtt” .A 2023/24-es évadtól Rachlin lesz a Kristiansandi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere. Jelenleg a Turkui Filharmonikus Zenekar vezető vendégkarmestere és a Szófiai Filharmonikus Zenekar rezidens karmestere.
Most azonban hegedűs minőségében gazdagítja koncertünk egyedi hangzását. Szívesen jön Budapestre. Egy korábbi interjúban az alábbiakat nyilatkozta: „Nagyon szeretek Magyarországra jönni, ez egy nagyon kedves ország számomra. Minden magyarországi fellépésem, különösen Budapesten, fantasztikus élmény. A közönség nem csak jártas a zenében, hanem igazán lelkes is.”
Carmen a homokban
A Pasticcio és a hegedűverseny után varázslatos utazásunk folytatódik. Bizet Carmenje az operairodalom egyik legnépszerűbb alkotása, és a belőle készült zenekari szvitek is a közönség kedvencei közé tartoznak. Scsedrin feldolgozása a legizgalmasabb ezek közül. Balettzenét írt a Carmenből felesége, a híres Maja Pliszeckaja számára. Különleges az előadóapparátus: a vonósok mellett jelentős szerephez jut az ütőhangszerek szokatlanul nagylétszámú csoportja. Különleges a feldolgozásmód azért is, mert Scsedrin szabadon bánik a Carmen zenéjével mind hangszerelési technikájában, mind dramaturgiájában, és számít a hallgató fülében ott csengő, jól ismert dallamok emlékére, valamint arra, hogy több olyan dallamot felismerünk a darabban, amelyek valójában meg sem szólalnak.
Az előadáson a zene mellett ezúttal Cakó Ferenc varázsolja el a közönséget, aki bámulatos homokanimációs technikájával egy általa elképzelt történetet mesél el. Az egyszeriséget kiemelő homok-performansz nagyban épít az improvizációra, a spontánul, az előadó és néző hangulatainak kereszttüzében létrejövő műre. Ennek jegyében szembesít a homok-festés megismételhetetlen gesztusaival. A zene sem puszta aláfestés, hanem egyenrangú társművész, amely felerősíti a látványt, sőt időnként a látvány fakad a zenéből. A homokfestmények ábrázolt tartalmukon túli elemi hatása a múlandóság állandó érzékeltetése: a folyamatosan alakuló képek végső formájukat elnyerve megszűnnek létezni, homokszemek sokaságává alakulnak vissza, így témájuktól függetlenül a kozmikus enyészet létélményévé válik a homok-képeknek. Cakó 1996-ban, a világon elsőként dolgozta ki az élő homokanimációs előadás ötletét. Azóta a zeneszámok ihlette élő-kavargó, filmszerűen pergő, látványos színpadi homokrajz-folyamát óriási kivetítőn kísérheti figyelemmel a nagyérdemű.
Az előételt április 22-én 19:30-on szervírozzuk a Müpában, a teljes menü pedig:
Haydn: Sinfonia Pasticcio
Mozart: G-dúr hegedűverseny KV 216
Scsedrin – Bizet: Carmen-szvit
Közreműködik: Julian Rachlin – hegedű
Cakó Ferenc – homokanimáció
vezényel: Hollerung Gábor.
Jegyvásárlás: https://bdz.jegy.hu/program/zeneplusz-22-234-jatekok-es-szenvedelyek-132725/798358
Forrás:
