A koncert ifjú szólistája a Zeneakadémián Dráfi Kálmán és Némethy Attila növendéke. Gyöngyösi Ivettnek a 20. század egyik legnagyobb formátumú zongoraművésze, Fischer Annie a példaképe, akinek akár még a nyomdokaiba is léphet, hiszen sorra nyeri a versenyeket, kiemelkedő tehetsége egészen nyilvánvaló. A Junior Prima-díjas művész a romantikus zenében érzi igazán otthon magát.
Ezen a hangversenyen is ebbe a világba kalauzol bennünket Schumann örök szépségű zongoraversenyével. Hollerung Gábor karmester e mellé olyan alkotásokat választott, amelyek ritkán hallhatók hangversenyteremben, és amelyek érdekes módon kapcsolódnak a romantikához. A 20. század második felének alapvető fontosságú kompozíciós technikája volt a szerializmus, amelynek megszületése Anton Webern nevéhez fűződik. A barokk variációs formában írt, de Brahmsra is utaló, zenekari Passacaglia azonban korai mű, diplomadarabként született 1908-ban, a késő romantika jegyeit viseli magán, s a fiatal zeneszerző Schönbergnél folytatott tanulmányait zárta le ezzel a gyönyörű tétellel Arnold Schönberg élete végéig tanított, az Egyesült Államokba való emigrálása után is. Az általa kiindulópontnak tekintett Brahms magyaros fináléjú zongoranégyesét itt írta át zenekarra 1937-ben, az izgalmas hangzású művet a Los Angeles-i Filharmonikusok mutatták be.
Nem mindennapi műsor egy nem mindennapi tehetséggel, Magyarország egyik legdinamikusabb zenekarával – ezt kínálja ez az este.
A koncertet 18.30 órai kezdettel, Előhang címmel beszélgetés előzi meg, amelyen a fellépő művészekkel és a műsoron szereplő művekkel ismerkedhetnek meg közelebbről az előadásra jeggyel rendelkezők.

Webern: Passacaglia, op. 1
Schumann: a-moll zongoraverseny, op. 54
Brahms-Schönberg: g-moll zongoranégyes

Gyöngyösi Ivett – zongora
Vezényel: Hollerung Gábor