ZenePlusz 4 – Mozart: Don Giovanni – szcenírozott előadás ELMARAD

A kialakult rendkívüli helyzetnek megfelelően a közeljövőben a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjei is elmaradnak. Részletek: https://bdz.hu/tajekoztatas-koncertejinkrol/

Mozart legrejtélyesebb alkotása több mint kétszáz éve bűvöli el és készteti töprengésre közönségét. A darab rendezője, Hábetler András csavart egyet a hagyományos rendezésen: az operát a húszas évek dekadens világába helyezte: szemfényvesztés, bűvésztrükkök teszik még lebilincselőbbé Mozart legismertebb operáját.

Dohnányi 4 – Zombola / Schumann / Schubert ELMARAD

A kialakult rendkívüli helyzetnek megfelelően a közeljövőben a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjei is elmaradnak. Részletek: https://bdz.hu/tajekoztatas-koncertejinkrol/

Mai hangversenyünkön elsőként a fiatal kortárs zeneszerző, Zombola Péter I. szimfóniája szólal meg. Az Erkel Ferenc-díjas szerző számos művét mutatták be a legrangosabb magyar és nemzetközi zenei fesztiválokon, több zeneszerzői díj birtokosa. Sokoldalúságát mutatja, hogy zenekari-, kórus-, szóló-, és színházi művek mellett filmzenéket is komponál,  emellett pedig főiskolán és egyetemen is oktat. 

Ezt követően a nagy romantikus zeneszerző, Robert Schumann egyetlen zongoraversenye csendül fel. A szerző 1841-ben fogott hozzá a darab megírásához, bár már évekkel korábban megfogalmazta tervét egy olyan mű megkomponálásáról, ahol a virtuóz zongorajáték nem verseng a zenekarral, hanem együttműködve játszik vele. Erről így ír szerelmének, későbbi feleségének, a kor egyik ismert zongoraművészének, Clara Wiecknek: “A szimfónia, a concerto és a Grande Sonata keveréke lesz, képtelen vagyok virtuózok számára komponálni, valami másra kell gondolnom.” Így születik meg a zongoraverseny első tétele, amit először Fantázia zongorára és zenekarra címmel látott el a szerző. Ebben a műben valóban megvalósul a zongora és zenekar egyenrangú játéka, a zenekar nemcsak a hátteret szolgáltatja a zongora játékához, hanem a zongora szólamát beleolvasztja a szimfonikus anyagba. A mű azonban nem talált támogatókra a korában, ezért Schumann évekkel később zongoraversennyé formálta át felesége biztatására, s így kiegészítette két tétellel. A művet Lipcsében mutatták be először, Clara Wieck tolmácsolásában.

A zongoraverseny szólistája a kétszeres Kossuth-díjas Ránki Dezső, a vele készült interjút IDE KATTINTVA olvashatják.

Az első tétel, Allegro Affettuoso keveréke zongoraversenynek, dalnak, lírai zongoradarabnak. Schumannak itt sikerült megvalósítania azt, hogy a lírai anyagot egy dinamikus forma keretein belül szólaltathassa meg. A második tétel, Intermezzo, egy lágyabb, líraibb összekötő rész a két dinamikus tétel között, zongora és zenekar bensőséges párbeszéde, mely szünet nélkül folytatódik a zongoraverseny energikus zárótételében, az Andante vivace-ban. 

Franz Schubert osztrák zeneszerző inkább romantikus dalok, szonáták, szimfóniák, vonósnégyesek szerzőjéként ismert, mint egyházi zenéjéről. Azonban jelentős egyházi műveket is komponált, bár ezeket nem gyakran játszották. Összesen hat misét írt, ezek közül a legutolsó az Esz-dúr mise, melyet halála előtt néhány hónappal fejezett be, ezért a szerző maga a művet sohasem hallhatta. Miséjét halála után mutatták be először, 1829-ben.

Míg első négy miséje még Mozartot idézi, az utolsó kettő már a romantikus hangzásvilágot képviseli, érzelemgazdag ábrázolással megjelenítve Schubert szenvedélyes találkozását a halállal. A mai estén felcsendülő miséjében a harmóniai kifejezés kivételes magasságokba jut, lírai, érzékeny muzsika, melyben  nagy drámai feszítettség és finom pillanatok váltják egymást. Dinamikus, grandiózus darab, melyben a szólistáknak kevesebb szerep jut, s inkább a nagy kórustömbök a meghatározóak.

ONLINE KÖZVETÍTÉS! A megérthető zene 4 – BEETHOVEN MOSOLYA – Waldstein-szonáta

ONLINE KÖZVETÍTÉS: https://youtu.be/RCGdOGv9Fsk

A kialakult rendkívüli helyzetnek megfelelően a közeljövőben a BDZ koncertjei is elmaradnak. A koncertet a meghirdetett időpontban elérhetővé tesszük a BDZ youtube csatornáján, itt: https://bit.ly/38Kz7Yr

Részletek: https://bdz.hu/tajekoztatas-koncertejinkrol/

Beethoven Waldstein-szonátája az életmű középső periódusának egyik kiemelkedő alkotása, amely lényegében egy időben született az Eroica szimfóniával. Az Eroicával való párhuzam kézenfekvő abból a szempontból, hogy Beethoven zongoraszonátájában is hasonló érzésünk van, mint az Eroicában: a szimfóniák és hangszeres szonáták önálló tételei, amelyeket egy hangnemi kapcsolat fűz össze, ezekben a művekben dramaturgiai összefüggéssé változik. Az Eroicában a küzdelmet elbukás, majd megdicsőülés követi, a Waldstein-szonáta kezdő tétele pedig egy robosztus és gyengéd gesztus szembenállására épül. Különösen érdekes, hogy a lassú tétel funkcióját betöltő második rész valójában egy gyors harmadik tétel bevezetése, ami inkább egyfajta recitativo, egyfajta várakozás, amely végén Beethoven életművének talán legmosolygósabb, leginkább szeretettel teli gondolata szólal meg: egy túláradó, véget érni nem akaró, újrakezdődő örömdallam.

ONLINE KÖVEZTÍTÉS! BUDAFOKI 6 – Schubert / Haydn / Mozart / Mancusi

A kialakult rendkívüli helyzetnek megfelelően a közeljövőben a BDZ koncertjei is elmaradnak. A KONCERTET FELVESSZÜK és 2020. március 20-án, pénteken 19.00 órakor, egy héttel a hivatalos koncertidőpont után elérhetővé tesszük közönségünk számára a BDZ youtube csatornáján, itt: https://bit.ly/38Kz7Yr

Részletek: https://bdz.hu/tajekoztatas-koncertejinkrol/

Mai koncertünk első felében a zeneirodalom két bravúros szoprán hangra írt művét hallhatják Judith Halász előadásában, melyek előtt nyitányként Schubert egyik egyfelvonásos daljátékának, Az összeesküvők avagy Házi perpatvar címűnek a nyitányát hallgathatják meg. A daljátékot 1823 márciusában írta, szövegírója az ugyancsak bécsi származású Ignaz Franz Castelli. A cselekmény egyetlen szituáció komikumán alapszik: a nők megesküsznek, hogy véget vetnek a háborúnak és ezáltal a férfiak örökös távollétének, azzal pedig, hogy megtagadják asszonyi kötelességüket, a szerelem fegyverét vetik be a háború ellen. Arisztophanész komédiája az operairodalomban többször szolgált forrásként, a Lysistrate-témájára írtak (már) operát és operettet egyaránt. Schubert daljátéka mind között talán a legkülönösebb: asszonyháború Haydn-, Mozart-, Beethoven-szerű (és persze Schubert-i lied-szerű) zenére, a kor divatjához hűen “á la Hussarde“ modorban.

Mozart D-dúr hegedűversenye a Salzburgban, 1775-ben komponált öt hegedűverseny közül való. A többi hegedűversenyhez képest itt a szólóhangszer kiemelkedő feladatot kap. A zenekar szövete egyszerűbb, a tutti nem „verseng” a szólóhegedűvel, hanem kíséri azt. Mai hangversenyünkön a szólót Berán Gábor, a zenekar egyik koncertmestere játssza.

Haydn (1732–1809) a Scena di Berenice-t második londoni látogatása során írta, és bemutatója az utolsó angliai jótékonysági koncertjén volt 1795 május 4-én, a King’s Theatre-ben. A művet az ünnepelt drámai szoprán, Brigida Giorgi Banti számára írta, aki az előző évben jött Londonba.

A zene Metastasio Antigonoja alapján íródott, mely librettót eredetileg Hasse zenésítette meg 1743-ban, és ezt követően mintegy harminc zeneszerző dolgozta fel ezt a témát: Berenice iránt érzett és fiúi érzései között őrlődve Demetrio nem lát kiutat a helyzetéből, és egyetlen megoldásként végül megöli magát. A „Berenice, che fai?” c. áriában a vigasztalan hősnő az őrületig kárhoztatja sorsát, s már csak arra vágyik, hogy szeretett fia mellett haljon meg.

Joseph Haydn a 95-ös szimfóniát 1791 tavaszán, első angliai utazása során komponálta. A mű a szerző utolsó, „Londoni szimfóniák” néven ismert zenekari sorozatának egyetlen moll hangnemű darabja. A c-moll hangnemhez hagyományosan kapcsolódó karakterek (tragikus, szenvedélyes, komoly, szigorú stb.) azonban a műnek csak viszonylag kis részében vannak jelen, a lassú tétel és menüett középrésze ugyanis (a kor hagyománya szerint) dúrban van, ráadásul az 1. tétel befejező szakasza, illetve a finale egésze is C-dúr.

BUDAFOKI 5 – Bacewicz / Antal / Delius / Csajkovszkij

Mai hangversenyünket egy 20. századi lengyel zeneszerzőnő, Grażyna Bacewicz Nyitányával indítjuk. Az Overture (Nyitány) rövid, csillogó kompozíció, rohanó, mintha a ritmikus temperamentum szárnyán szállna. Világos, egyszerű és vidám témák, kompakt forma és nem hagyományos hangszerelés jellemzi.

Ezt követi Antal Mária: Az Áramlat – Flow című műve, melyről a szerző így fogalmaz:  

“A mű megírását Csíkszentmihályi Mihály Az áramlat című könyve ihlette.

Szerinte egy cselekvésben való teljes feloldódás az önmegvalósítás és a boldogság érzéséhez vezet.

A maximális koncentráció alapfeltétele az áramlat megtapasztalásának. Ennek a pszichikai energiának a zenekari megjelenítése hallható a Fókusz című nyitó tételében.

A külvilág kizárásával olyan belső világ jön létre, amelyben az idő múlása lényegtelenné válik. Egy bölcsődal (Mozart Wiegenlied-je), egy lélekharang és egy ketyegő óra motívum a főszereplői a Világosság és Időtlenség című lassú tételnek. 

Az áramlat eksztatikus élményét bárki átélheti: az ember egyedivé válik, ugyanakkor egyesül is az énen kívül álló egyetemes értékekkel. A katarzis szimbólumaként az eső imitálásával kezdődik az utolsó, Eksztázis című tétel: hatalmas energiák szabadulnak föl, egy viharos szimfonikus táncban kulminálódva va a mű végén.”

Koncertünk második felét Rómeó és Júlia örök története ihlette. A későromantika és a francia impresszionizmus határán alkotó angol zeneszerző, Frederick Delius hat operájából a negyedik A falusi Rómeó és Júlia. Bár az operát magát ritkán viszik színre, az ötödik és hatodik tétel közötti zenekari közjáték, a Séta a Paradicsomban gyakran szerepel koncerteken, és sok felvétel is készült belőle. Delius ars poetica-ja ebben a művében is megmutatkozik: “Nem számít más, csak hogy áradjon a zene!”

Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitányfantáziájának zenéje nem követi pontosan Shakespeare tragédiájának cselekményét, csupán költői lényegét ragadja meg – olvashatjuk Pándi Marianne Hangversenykalauzában. A bevezetés a tragédia sötét hátterét vázolja, majd Rómeó szerelme bontakozik ki, fájdalmasan és reménytelenül. A zene drámai alapgondolata – a két ellenséges indulatú család kíméletlen harca – izgatott, feszült hangulatú előkészítés után jut kifejezésre. Az ellenséges indulat végül valóságos harcban, kíméletlen öldöklésben robban ki. Mikor végre elcsendesedik, Júlia megkapó gyengédségű dallama hangzik fel. Ez a harmatos szerelem azonban ismét elvész a gyilkos összecsapásban, a leány érzelmének gazdagsága és fiatalságának minden ereje is kevés ahhoz, hogy a külvilág kegyetlenségével szembeszállhasson. Az utolsó csatazaj heves robaját a halál csendje váltja fel. Júlia halálát adja tudtunkra a zene, azonban másfelől Júlia diadalát is zengi a befejezésül felcsendülő, éteri tisztaságú dallam.

ZenePlusz 2 – Berlioz / Mendelssohn

A két mű közel egyidőben keletkezett, 1830-ban Berlioz szimfóniája, 1831-ben Mendelssohn alkotásának első verziója. Mindkét műben meghatározó szerepet játszik a fausti boszorkányszombat-jelenet.

Ez Berlioz szimfóniájának végkicsengése, Mendelssohn műve pedig maga egy boszorkányszombat történet Goethe eleve megzenésítésre szánt balladájára. Összeköti a két művet az újkori boszorkányszombat–legenda kettőssége: egy ősi pogány tradíció és a keresztény hit szembeállítása.

Berlioz a boszorkányszombat tetőpontján megszólaltatja a Dies irae-t, a keresztény gyászmise egy gregorián dallamát. Mendelssohnnál az ősi tradíciót megtartó emberek a bigott keresztényekkel szemben a tisztaság és a hit képviselői, amit a mű végén egy protestáns korálszerű, himnikus befejezéssel szimbolizál.

Berlioz alkotása az első jelentős mű, amely nem a Faust dráma történetét, hanem szellemiségét fogalmazza meg. Középpontjában egy hős áll, a fausti alkotó ember, akinek álmait, vízióit fogalmazza meg a mű öt tételében. A Mendelssohn kóruskantáta a zeneszerző életművében szokatlanul drámai, egy sodró erejű vihar-nyitányt jelenetek sora követ, melyekből hiányoznak a hagyományos értelemben vett áriák.

A megérthető zene 3 – A KÓRUSZENE OLYMPOSZA

Az éneklés a legősibb művészet, és a közhiedelemmel ellentétben mindenki tud énekelni. Az éneklés emellett a legerősebb közösségi aktivitás. A kórusirodalom története egy picit az emberiség története, amelynek persze egy csekély része maradt csak fenn lejegyzett formában. Szerencsére sok nemzet megőrizte ősi folklórját, melynek egy jelentős része közösségi vokális zene, és ezek a tradíciók nagy zeneszerzők kórusműveiben élnek tovább velünk. Veljo Tormis A vas elátkozása c. műve  a Kalevala szövegére írt monumentális kórusmű. 

A keresztény kultúra azonban egy európai fül számára szokatlan zenei goldolkodást hoz magával a Szentföldről: ez a gregorián, ami nem más, mint egy egyszólamú, végtelennek tűnő, folyondáros dallamosság. Az európai kóruszene lényegében a gregorián dallamok elnyújtott hangjai fölé írt ellenszólamokból születik. Legfontosabb megjelenési formája a szakrális zene, ami a zene szépségével és egyre komplikáltabb szerkesztésmódjával mintegy áldozat az úr oltárán. Ennek egyik betetőzése Tallis Spem in alium c. negyven szólamú motettája. A sokszólamúság egyik indítéka és célja is a bonyolultság mellett a tér birtokba vétele. Tallis olymposzi alkotása a mai napig mérce és példa a zeneszerzők számára, így Gyöngyösi Leventét is megihlette. Ezért Tallis alkotása mellett Gyöngyösi Levente szenzációnak számító 40 szólamú motettáját is bemutatjuk.

Weber, Harlap, Rachmaninov

Carl Maria von Weber Euryanthe című háromfelvonásos operáját 1823-ban mutatták be először Bécsben, a magyarországi bemutatóra 1826-ban került sor. A mű szövegkönyve egy 13. századi francia legenda alapján készült, s a  történet a lovagok és udvarhölgyek világába visz minket, középpontjában Adolár és a címadó Euryanthe szerelmével. A fiataloknak sok szenvedést és megpróbáltatást kell kiállniuk az ármánykodó lovagok és udvarhölgyek cselszövéseinek köszönhetően, hogy  a mű végén végül örök hűséget fogadhassanak egymásnak. Ezen az estén az opera nyitánya szólal meg a Dohnányi Zenekar előadásában, melyben Weber számos témát jelenít meg az operából, s vetíti elő az igazság győzelmét a történet végén.

A kanadai születési Aharon Harlap egyike a ma élő legismertebb izraeli zeneszerzőknek. Tanulmányait zongoristaként kezdte, majd később tanult zeneszerzést és vezénylést is. Magyarországon 2001-ben, a Dohnányi Zenekar közreműködésével már hallhatta a magyar közönség a díjnyertes első Klarinétversenyét a szerző vezényletével. A most felhangzó 2. Klarinétversenye (Clarinet Concerto No. 2.) egy világpremier, melynek szólóját kifejezetten Szepesi Bence, zenekarunk szólóklarinétosa részére komponálta a szerző.

Rachmaninov II. szimfóniáját 1908-ban mutatta be Szentpéterváron, hatalmas sikerrel. Ám korántsem élhette át ezt az élményt a több mint 10 évvel korábban írt I. szimfóniájának előadásakor. A mű ugyanis negatív kritikákat kapott, ami évekre alkotói válságba döntötte a zeneszerzőt, annyira, hogy depressziója és félelmei közepette képtelen volt akárcsak egy hangjegyet is leírni. A csendet a hipnoterápiát sikeresen alkalmazó orosz orvos segítségével sikerült megtörni, így pár hónap kezelés után Rachmaninov újra nekiállhatott komponálni. 1906-ban kezdte írni a négy tételből álló II. szimfóniáját, melyet egy év múlva fejezett be. A szimfónia a Largo tétellel indul, melyet követ a főtéma, majd az Allegro molto tétellel folytatódik, ezután az Adagio tétel szólal meg vonósok, fúvósok csodálatos előadásában, végül az Allegro vivace diadalmas zenéjével zárul a mű.  

ÚJÉVI KONCERT 2021

Az új esztendő hagyományosan kiemelkedő kulturális eseménye a Budafoki Dohnányi Zenekar évköszöntő hangversenye, amelyen a zenekar mindig különlegességeket mutat be. Ezúttal komoly komolytalanságokkal, féktelen jó hangulattal, zenei sziporkákkal, zenei finomságokkal készülünk elkápráztatni közönségünket.

Legyen a vendégünk, ne szalassza el ezt az egyedi, tartalmas, vidám, zenés Újév-köszöntést!

Csajkovszkij: A diótörő

Csajkovszkij A diótörő című balettje az egyik legnépszerűbb darab és közkedvelt program karácsony tájékán. Az elsősorban gyerekek és családok érdeklődésére számító koncertünkön a körülbelül negyven perces szvit szólal meg, de nem csak a zenekar előadásában, hanem Hollerung Gábor magyarázataival kiegészítve, egy gyerekeknek szóló mesébe ágyazva. Igazi karácsonyi hangolódásra várjuk a kisebbeket és a nagyobbakat egyaránt.