ELMARAD! SZERGEJ NAKARJAKOV (TROMBITA) ÉS A BUDAFOKI DOHNÁNYI ZENEKAR

A világhírű trombitaművész, Szergej Nakarjakov az 1990-es évek elején robbant be a nemzetközi zenei életbe. A legnagyobb karmesterekkel játszott, többek között Sir Neville Marriner, Kent Nagano, Mihail Pletnyov, Sakari Oramo, Jaap van Zweden, Valerij Gergijev, Vlagyimir Szpivakov, Christoph Eschenbach, Vladimir Ashkenazy és Jiří Bělohlávek koncertjein működött közre. Tizenötnél is több CD-felvételt készített, melyeket a legjelentősebb lemeztársaságoknál rögzített. A legfontosabb hangversenytermekben lép fel, versenyművek szólistájaként éppúgy, mint kamarazenészként. Állandó zongorista partnere a belga Maria Meerovitch, illetve nővére, Vera Ohotnyikova.

Zenekarunk  közreműködésével az olasz romantika pompás hangversenydarabját, Amilcare Ponchielli trombitaversenyét, valamint a korszak egyik legjelentősebb francia trombitavirtuóza, Joseph Jean-Baptiste Laurent Arban nápolyi népdalra írt variációsorozatát, A velencei karnevált adja elő.

A koncert a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Müpa szervezésében valósul meg.

ELMARAD! Vigadó 2 – Mendelssohn/ Schubert / Kelemen Barnabás

A mai hangversenyünk érdekessége, hogy Kelemen Barnabás nem csak hegedűjátékát csillogtatja meg a hallgatóság előtt, hanem karmesteri kvalitásairól is tanúbizonyságot tesz.

Elsőként Mendelssohn Hebridák-nyitányát hallhatják, melyet a húszéves szerző a skóciai Hebridákra tett látogatásának elementáris hatása ihletett. 1832-ben még így ír egyik levelében: „A Hebridákat…nem tudom közzétenni, mivel még nem tekintem befejezettnek… A D-dúr, forte középrész nagyon nevetséges, és a tétel állítólagos kidolgozása több kontrapunktot kóstol, mint bálnaolajat, tengeri sirályt és sózott tőkehalat – ennek épp fordítva kellene lennie.” Mendelssohn szándéka tehát az volt, hogy a műben a Bach és Mozart zenéjén nevelkedett, „tanult” komponista szerkesztőművészete rejtve maradjon, s helyette a táj- és hangulatfestés kerüljön előtérbe.

Ezt követően karmesterünk hegedűjét is előveszi, és vezetésével Mendelsshon e-moll hegedűversenye csendül fel. Ez a mű szerzőnk utolsó alkotókorszakában keletkezett. A Hegedűverseny csillogó felszíne, a szinte tüntetően egyszerű tematika, a finálé „szentivánéji” hangulata azonban némileg megtévesztő: Mendelssohn számos formai újításnak is teret engedett e művében, melyek a korabeli közönség számára igencsak meglepőek lehettek – szemben a mai hallgatók gyanútlan többségével, akik számára részben épp e mű testesíti meg a mindenkori viszonyítási alapul szolgáló „A hegedűverseny”-t.

Hangversenyünk második részében két Schubert művet hallgathatnak meg. A szólóhegedűre és zenekarra komponált B-dúr polonézt első ízben 1818. szeptember 27-én játszották a bécsi árvaházban, amelynek szólista szerepére Ferdinand Schubert, a szerző fivére vállalkozott. A csiszolt zenekari hangzás, a színek érett és visszafogott alkalmazása mutatja, hogy a fiatal Schubert milyen kitűnően bánt a zenekari apparátussal. 

A koncertet a VIII. befejezetlennek nevezett szimfóniával zárjuk. A klasszikus zenekari repertoár kevés darabját övezi ennyi rejtély. Amellett, hogy hagyományosan nyolcadiknak nevezzük, voltaképpen korábban keletkezett, mint a hagyományosan „Hetedikként” számozott „Nagy” C-dúr szimfónia. De valamelyest problematikus a „befejezetlen” jelző is, hiszen az elmúlt másfél század során sokan vélték úgy, Schubertnek valójában nem is igazán állt szándékában további tételekkel egészíteni ki a kompozíciót, miután felismerte, hogy e két tételben már mindent elmondott, amit akart. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a zeneszerző hozzákezdett egy harmadik tételhez is, amelynek Scherzóját egészében felvázolta, sőt a Trio-szakasz első ütemei is ránk maradtak. Akárhogyan történt is a dolog, a mű létezése hamarosan feledésbe merült, s a két befejezett tételt tartalmazó kéziratra csupán 1865-ben bukkant rá Johann von Herbeck a komponista egykori barátja.

Vigadó 1 / Schumann / Mozart

In today’s concert we are going to perform two masterpieces of music history.

In the first part of the concert Symphony No. 2 by Robert Schumann will be played, a work completed in a period of crisis in the composer’s life (1845-46). In fact, in later times, Schumann himself stated that writing it had helped him find his old self and recover from a very bad state. In a way, this symphony does serve as a reflection of the emotional-psychological condition and the healing process of the composer. Striving to leave darkness behind and reaching for the light is a principal motif here, and is also present in some works that inspired Schumann, like Fidelio or Symphonies No. 5 and 9 by Beethoven. The other important influence came from music history: In this time period, Schumann and his wife were immersed into the study of Bach’s music. As opposed to earlier, this time Schumann did not just wait for inspiration but consciously worked on improving his composer’s skills whereby he regularly engaged in writing pieces of counterpoint practice.

The other composer to be presented at our concert, Mozart, had also studied Bach deeply which had contributed significantly to his prolific work. It is known that Mass in C minor has a votive trait in its origin: Mozart vowed to write a mass to give thanks for his marriage.  Unlike in his earlier masses, he planned to write a monumental “cantata mass”. He started composing it in July 1782 and continued work until May of the following year but could not finish it.  In the end, Mass in C minor remained fragmentary: apart from Kyrie and Gloria, only Sanctus and Benedictus were completed, Credo remained unfinished with only the first two movements (“Credo in unum Deum” and “Et incarnatus”), while there is no Agnus Dei at all. At the time of composition, Mozart’s attention was drawn to Baroque composers: he copied many fugues by Bach and composed a suite and a number of fugues. Mass in C minor is Mozart’s first greater composition that carries the imprint of his new acquaintance with the work of Bach and Händel. It can party be appropriated to this encounter that Mozart started paying a keen interest to counterpoint, but it seems even more important that a historical tone was instilled into his composer’s palette.

The existing movements of Mass in C minor – with two additional arias – were recycled by Mozart in his cantata Davidde penitente (K. 469) composed for the concert of the Tonkünstler-Sozietät in Vienna in 1875.

A méltóság hangja – újévi koncert

A Magyar Hospice Alapítvány 2020-ban ismét egy nagyszabású koncerttel köszönti az új évet, s várja partnereit, támogatóit, barátait, mindazokat, akik velük együtt hisznek az élet méltóságában.

Örömmel fogadtuk a lassan harminc éve a gyógyíthatatlan betegek ápolásával, családtagjaik támogatásával foglalkozó Magyar Hospice Alapítvány felkérését, hogy a 2020-as évet nyitó jótékonysági rendezvényük közreműködői legyünk.

Egy gyönyörű hangú énekesnő, egy világhírű jazz zongoraművész, zeneszerző és egy szimfonikus zenekar: izgalmas találkozásuk multikulturális csemegét ígér mindazoknak, akik jegyet váltanak estre. Az est fellépői külön-külön is a magyar zenei élet kiválóságai. Hollerung Gábor Liszt-díjas, érdemes művész nem kisebb dologra vállalkozik, mint hogy a Budafoki Dohnányi Zenekar élén, Radics Gigi és Szakcsi Lakatos Béla közreműködésével ötvözze a klasszikus-, a jazz- és a könnyűzene világát.

Segítse ön is az alapítvány betegellátási tevékenységét, a végstádiumú daganatos betegek szakszerű és szeretetteljes ellátását azzal, hogy jegyet vált erre a különleges estre!

—
A Magyar Hospice Alapítvány 1991 óta végzi a gyógyíthatatlan betegek teljes körű, magas színvonalú egészségügyi ellátását és ápolását. A hospice ellátás fő célja a beteg életminőségének javítása, a fájdalomcsillapítás és a családok lelki támogatása. A szervezet létrejötte óta folyamatosan dolgozik azért, hogy a társadalom számára is elfogadottá, természetessé tegye az odafordulást embertársaink felé.

Mese, diótörő és családi koncert – Ráadás

Hozza el ön is gyermekét, családját! A 15.00 órai előadásra elfogytak a jegyek, de a nagy érdeklődés feletti karácsonyi örömünkben 13.00 órakor Ráadás koncertet tartunk.

Csajkovszkij Diótörő című balettje a legnépszerűbb zeneművek egyike, és közkedvelt program karácsony tájékán. Rendhagyó koncertünkön elsősorban a gyerekek érdeklődésére számítunk, de izgalmas karácsonyi hangolódást ígérhetünk az egész család számára.
A körülbelül negyven perces szvit hangulatos zenéje önmagában is leköti a hallgatóságot, de koncertünk kifejezetten a gyerekeknek szóló mesével és Hollerung Gábor magyarázó értelmezéseivel is kiegészül.

Újévi Ráadás Koncert 2020

Köszönjük a bizalmat! Újévi koncertünk megtelt. De sokan keresnek minket, akik nem jutottak be. Íme, Újévi Ráadás koncertünk, a szokásos újévi meglepetés műsor-összeállítással.

Jöjjön el ön is, hozza el családját, kisebb-nagyobb gyermekét, a nagyszülőket, sőt, még a szomszédokat is az új esztendő hagyományosan kiemelkedő kulturális eseményére, a Budafoki Dohnányi Zenekar évköszöntő hangversenyére! A zenekar mindig különlegességeket mutat be hagyományos újévi koncertjén. Ezúttal komoly komolytalanságokkal, féktelen jó hangulattal, zenei sziporkákkal, zenei finomságokkal készülünk elkápráztatni közönségünket e téli nap délelőttjén is.

Szimfonikus felfedezések

Hogyan szólal meg egy romantikus zeneszerző kései klarinétszonátája egy 20. századi komponista zenekari átiratában? „Versenyművé” válik a darab attól, hogy a fúvós hangszer társául szimfonikus együttes szegődik? Milyen színeket asszociál Berio Brahms harmóniáihoz? Fedezzük fel együtt – és ne csak a régi-új művet: az előadóját is!

A fiatal belga klarinétművésznő, Annelien Van Wauwe egyaránt játszik modern klarinéton és annak historikus elődjén. Sabine Meyer növendéke volt, számos nemzetközi versenyen aratott sikert, ezek közül kiemelkedik az ARD müncheni Zenei Versenye, amelyet 2012-ben megnyert. Győzelme rendkívüli mértékben fokozta a művészete iránti nemzetközi érdeklődést: olyan zenekaroktól kapott meghívást, mint a Bajor Rádió, illetve a Stuttgarti Rádió Szimfonikus Zenekara, a Deutsches Symphonie-Orchester Berlin, a Brüsszeli Filharmonikusok, a Liverpooli Filharmonikusok, a BBC Szimfonikus, valamint Filharmonikus Zenekara.
Egy pályakezdő muzsikusról sokat elárul, milyenek az ideáljai. A Győri Filharmonikus Zenekarnál Berkes Kálmán asszisztenseként dolgozó, Junior Prima-díjas Rajna Martin így nyilatkozott példaképeiről: „Számomra a legnagyobb példakép egyértelműen Carlos Kleiber. […] Rengeteget próbált, kíméletlen alapossággal, mégis próbafelvételein egy kollegiális, közvetlen személyt látunk, nem diktátort. […] A magyar dirigensek közül Kovács János személyisége és elképesztő felkészültsége példaértékű még, illetve újabban egyre nagyobb érdeklődéssel figyelem Teodor Currentzis munkáját.”

Élet, öröm, zene

A Budafoki Dohnányi Zenekar és Hollerung Gábor közös életéről, hétköznapjairól, küzdelmeiről, csodáiról, zeneiségéről szóló szimfonikus dokumentumfilmjében Sólyom András a kulisszák mögé kalauzolja a nézőt. Oda, ahol a zenészek, az irodisták, a “főnök” emberként is megjelenik. Az ismert és elismert operatőr, rendező – aki egyben a film társproducere is zenekarunkkal karöltve – Élő Nóra, zenekarunk mecénása felkérésre és ötlete nyomán kezdett el forgatni próbáinkon, koncertjeinken 2018 áprilisában, 25 éves születésnapunk apropóján. Rengeteg felvétel készült, András pedig zenekarunk „foglya” lett. Több mint egy éven át velünk élt, lélegzett, utazott, ugyanazt a próbajelenetet vagy akár koncertjelenetet több kameraállásból, több nekifutással is rögzítette, célzottan, tervezetten beszélgetett zenészekkel, szervezőkkel, és a végén, hosszú, fáradalmas munkával összeállított a sok nyersanyagból egy pörgős, lendületes, izgalmas filmet. Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen csodálatos formában léphetünk közönségünk elé! Bízunk benne, hogy aki megnézi a filmet, az még jobban megérzi, megérti majd a BDZ jelenséget, a BDZ-örömzenélés titkát.

A film premierjével 2019. november 9-én, szombaton 15.30 órakor az Uránia moziban várjuk közönségünket. Aki esetleg nem jut be a premierre, vagy akit annyira lenyűgöz a film, hogy újra megnézné, az jegyezze föl magának a következő két vetítés időpontját, szintén az Urániában: december 17., kedd, 18.30 és 2020. január 19., vasárnap 15.30.

Élet, öröm, zene

A Budafoki Dohnányi Zenekar és Hollerung Gábor közös életéről, hétköznapjairól, küzdelmeiről, csodáiról, zeneiségéről szóló szimfonikus dokumentumfilmjében Sólyom András a kulisszák mögé kalauzolja a nézőt. Oda, ahol a zenészek, az irodisták, a “főnök” emberként is megjelenik. Az ismert és elismert operatőr, rendező – aki egyben a film társproducere is zenekarunkkal karöltve – Élő Nóra, zenekarunk mecénása felkérésre és ötlete nyomán kezdett el forgatni próbáinkon, koncertjeinken 2018 áprilisában, 25 éves születésnapunk apropóján. Rengeteg felvétel készült, András pedig zenekarunk „foglya” lett. Több mint egy éven át velünk élt, lélegzett, utazott, ugyanazt a próbajelenetet vagy akár koncertjelenetet több kameraállásból, több nekifutással is rögzítette, célzottan, tervezetten beszélgetett zenészekkel, szervezőkkel, és a végén, hosszú, fáradalmas munkával összeállított a sok nyersanyagból egy pörgős, lendületes, izgalmas filmet. Büszkék vagyunk arra, hogy ilyen csodálatos formában léphetünk közönségünk elé! Bízunk benne, hogy aki megnézi a filmet, az még jobban megérzi, megérti majd a BDZ jelenséget, a BDZ-örömzenélés titkát.

A film premierjével 2019. november 9-én, szombaton 15.30 órakor az Uránia moziban várjuk közönségünket. Aki esetleg nem jut be a premierre, vagy akit annyira lenyűgöz a film, hogy újra megnézné, az jegyezze föl magának a következő két vetítés időpontját, szintén az Urániában: december 17., kedd, 18.30 és 2020. január 19., vasárnap 15.30.

Kortárs romantikusok 3.0

Hollerung Gábor úgy véli, a 21. századi zeneszerzők között mind többen vannak azok, akik az elmúlt évszázadokban használt eszközöket nem tekintik ódivatúnak, elfogadhatatlannak, az érzelmek kifejezését pedig nem gondolják szégyellni valónak. A Kortárs romantikusok koncepciójához olyan szerzőket keresett meg, akik hasonlóan látják a modern zeneszerzés előtt álló kihívásokat.

Orbán György Hegedűversenyét a Budafoki Dohnányi Zenekar koncertmestere, a különféle műfajokban jártas és sokféle muzsikusi „szerepkörben” színpadra lépő Gazda Bence szólójával ismerhetjük meg, generációjának egyik legimpulzívabb alkotója, Kutrik Bence pedig egy „trash-thriller” operával mutatkozik be.

Gyöngyösi Levente 2010-ben befejezett, az opera műfajával is rokonítható, személyes hangvételű miséje közvetett és közvetlen szálakon is kapcsolódik a szakrális zene 19. századi mintáihoz, Liszthez éppúgy, mint Brahmshoz. 

Kutrik Bence The Immortal Heart című thrillere a musical műfajához közelít. A modern kori Jancsi és Juliska sztori főszereplője két reményekkel teli színésznő Colette és Madeleine, akik színészi álmokat kergetve jutnak el egy nagy lehetőségnek ígérkező szereplőválogatásra.

A lányok érkezésük után zárt ajtók mögött találják magukat egy szervkereskedő csapdájában. A történet előrehaladtával fény derül arra, hogy Colette mindenről tudott és gyermekkori sérelmeit akarja megbosszulni Madeleine-en. Társának eladása kezdetben jó üzletnek tűnik, azonban az egyezség mégsem úgy alakul, ahogyan a bosszúszomjas színésznő eltervezte.  Szereplők: Balga Gabriella és Sáfár Orsolya, előadja a Budafoki Dohnányi Zenekar, vezényel Hollerung Gábor.

A 2014-ben bemutatott mű azóta jelentős átalakuláson esett át, így a mostani előadása szinte teljes értékű ősbemutatónak mondható. Az eredeti angol librettó magyarul lesz hallható, Turcsányi Ildikó fordításában, ezen kívül jelentős formai,  zeneesztétikai változások történtek:

A hangszerelés ki lett terjesztve teljes szimfonikus zenekarra az eredeti kis zenekari verzióhoz képest.  Számtalan referencia került a műbe az eredeti trash-thriller irányzat műfaji támogatására, ezért esztétikáját tekintve  változatosabb zenei anyagot fog hallani a közönség az eredeti 2014-es verzióhoz képest. Szándékoltan John Williams filmzenéit idéző a zenei anyag szólal meg a nyitányban. Kimondottan a Harry Potter főtéma hangszerelésére emlékeztető hangzással megteremti ennek a horrormese történetnek az enyhén szürreális hangulatát.

 “Amikor egy korábbi művemet újra kitűznek előadásra, mindig felteszem a kérdést, hogy tudok e bármit tenni a zene javításának érdekében. Hiszek a termék fejlesztésben és a verziókban. Ha egyszer az ember hónapokat, akár éveket eltöltött egy darab írásával, miért ne áldozzon még egy kis időt a mű jobbátételére, ha annak szükségét érzi és alkalma adódik rá? “

Gyöngyösi Levente: Missa Vanitas vanitatum

A Missa Vanitas vanitatum (Hiúságok hiúsága mise) ősbemutatója 2010-ben, a debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny megnyitó hangversenyén volt.

„A mintegy 35 perces mű különlegességét az adja, hogy  a hagyományos miseszöveget minduntalan megszakítják egy torzonborz próféta megszólalásai: néha csalódott-dühös, néha szelídebb, de mindenképp pesszimista megjegyzéseket fűz a kórus, valamint a szopránszólista által megfogalmazott hittételekhez, ezáltal a kiábrándult, kételkedő ember szerepét játssza. 

Legkedvesebb ószövetségi könyvem, éppen kételyeinek nagyon is emberi megfogalmazása, átmeneti jellege miatt, a Prédikátor Könyve. Többször próbálkoztam már a megzenésítésével, Vanitatum vanitas címmel kéttételes kórusművem is született erre a szövegre.”