BEETHOVEN/TALLÉR/DVORÁK

Beethoven István király nyitánya az 1812-ben újonnan felavatott Pesti Magyar Színház nyitóelőadására született, ahol Kotzebue István király, vagy Magyarország első jótevője című drámáját mutatták be. A drámához Beethoven nemcsak nyitányt, hanem 9, oratórikus tételt is írt. Az utókorban azonban a mű nyitánya vált népszerűvé, leginkább a verbunkos muzsikára épülő témáinak, valamint a gyors részben felcsendülő “örömóda-téma” egyik korai változatának köszönhetően.

A nyitányt követően egy kortárs magyar zeneszerzőnő darabját hallhatják, melyet Tallér Zsófia Fejér András harsonaművész felkérésére komponált. A darab alaphangvétele a harsonához társuló primer asszociációkat eleveníti fel, úgy mint katonás jelleg, vagy akár az utolsó ítélet vésztjósló hangulata. A mű címe – szigorú concerto – a szerksztés szigorúságára utal, hiszen a versenymű mind hangulatában, mint tematikai, ritmikai, mind formai szempontból is a hagyományos irányelveket követi. A darab kettős ajánlású: Fejér Andrásnak és Petrovics Emil emlékének szól. A szerző mestere a mű befejezésének időszakában hunyt el. A címadást az ő szelleme is indukálta, hiszen Petrovics Emil mindig a zene klasszikus értékeinek szigorú őre volt.

A hangverseny második felében a népi muzsikából merítünk. Elsőként a cseh népzene kulisszatitkaiba nyerünk bepillantást, amikor is Dvorák Cseh szvitjét hallgathatják meg. A mű a cseh népzene széles palettáját mutatja be a pasztorális hangvételtől, a gyengéd, romantikus dallamokon keresztül egészen a vérpezsdítő furiantig.

Ezt követően hazánk zenei világába merülünk alá, Kodály Galántai táncok című zeneművének segítésével. A szerző a Filharmóniai Társaság nyolcvanéves fennállására írta a művet, amelyhez galántai cigánynótákat választott. Vérbő verbunkos muzsikát hallhatnak, amit virtuóz zeneszerzői technika és széleskörű zenei műveltség birtokában emelt Kodály a magasrendű szimfonikus alkotások színvonalára. A nagyszabású táncköltemény ezer arcot villant fel, ezer színt, hangulatot, ízt kínál a hallgatónak, bemutatva a magyar népi mulatságok gazdagságát, vidámsággal váltakozó mélabúját. Ezen az estén a szerző szándékaihoz hűen a népdalok először népi zenekari hangszereléssel szólalnak meg.

Ünnepi hangverseny – Bonn, Németország

Németország újraegyesítésének évfordulója alkalmából.

Budafok-Tétény és testvérvárosai – Bonn (Németország)

A Budafoki hangversenyesték ez évi programját Budafok testvérvárosainak szenteljük. A mai hangverseny műsora Bonn körül forog: hallhatjuk a bonni zeneszerző, Beethoven egyik híres nyitányát, valamint Wagner és Schumann segítségével szinte érezhetjük és hallhatjuk a Rajna hullámzását.

Az est nyitányaként Beethoven Kotzebue István király, vagy Magyarország első jótevője című drámájához írott kísérőzenéjének nyitányát hallhatják. A zeneműből ma már főleg a nyitányt játsszák, amelynek lassú bevezetője után az „örömóda” témáját halljuk, de a mű népszerűségét mégis verbunkos témáinak köszönheti.

Ezt követően a Rajnára kalauzoljuk Önöket. Richard Wagner Ring tetralógiájának alapja az Edda-dalok, valamint a Völsunga-énekek. E nagyszabású művekből a mai estén a sorozat utolsó darabjából, az Istenek alkonyából a Napkelte és Siegfried rajnai utazása csendül fel.

A Rajnai szimfónia – bár számozása szerint a harmadik helyen áll Schumann négy szimfóniája között — valójában a zeneszerző utolsó szimfóniája. 1850-ből való, abból az időből, amikor Schumann a Rajna melletti Düsseldorfba költözött. Mintha a nagy és áhítatos mondákkal övezett német folyó közelsége valóban hatott volna a szimfónia komponálására: a Rajna-menti táj természeti szépségei, a német népzene lírai mozzanatai át- meg átszövik a mű öt tételét. De a természeti benyomásokon kívül ösztönzően hatott a Rajnai szimfónia megalkotására a kölni dóm és a hozzá fűződő regényes mondavilág is.

Az első tétel nagyméretű, nagylélegzetű bevezetés, amelynek méltóságteljes hömpölygése valóban éppúgy lehet a monumentális székesegyház zenei ábrázolása, mint a hatalmas folyam közelségének élményéből fakadó természeti kép. A második tételt Schumann scherzónak nevezi, valójában azonban inkább megilletődött népdal csendül ki belőle, mint szilaj tánc. Ugyanilyen bensőséges meghatottság árad a harmadik tételből, amelyet ismét természet-élmény inspirálhatott. Míg a klasszikus szimfóniák általában négy tételesek, Schumann ezúttal még egy tétellel bővíti szimfóniáját oly módon, hogy a fináléhoz önálló előjátékot illeszt. A negyedik tétel régies hangzása és hagyományokra utaló technikája valószínűleg ismét a kölni dómra utal: egy ünnepélyes érseki beiktatás emlékét örökíti meg ezúttal Schumann. A befejező tétel ünnepi fényben ragyog. Hangulata „A költő szerelme” című, Heine verseire írott dalciklus utolsó előtti dalát idézi elénk: azt, amelyikben a költő ódon regékre emlékezik.

Kontrasztok – Cantemus kórusbérlet

Férfi és Nő 

A Cantemus Vegyeskar bérleti hangversenye ezúttal a férfi és nő különböző aspektusait mutatja be a zene segítségével.

A hangversenyen felcsendül Gyöngyösi a zenekar által 2 éve bemutatott I. szimfóniája, valamint Mendelssohn örökzöldje, a Szentivánéji álomhoz írt kísérőzenéje.

A XXII. Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál nyitóhangversenye

A XXII. Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál nyitóhangversenyére ingyenes belépők igényelhetők a Klauzál Házban!

A Sion Valais-i Nemzetközi Hegedűverseny győztesének gálakoncertje

A Sion Valais-i Nemzetközi Hegedűverseny győztesének gálakoncertje

A Sion Valais-i Nemzetközi Hegedűverseny Gálakoncertje

A Sion Valais-i Nemzetközi Hegedűverseny Gálakoncertje 

A Sion Valais-i Nemzetközi Hegedűverseny második döntője

A Sion Valais-i Nemzetközi Hegedűverseny második döntője

A Sion Valais-i Nemzetközi Hegedűverseny első döntője

A Sion Valais-i Nemzetközi Hegedűverseny első döntője

A megérthető zene – Családi program karmesteri magyarázattal

Liszt Ferenc szimfonikus költeményét, a Mazeppát tűzte a családoknak is ajánlott, műismertető rendezvény műsorára Hollerung Gábor karmester.
Egy költemény megzenésítésekor nem a költemény részletei fogalmazódnak meg a szerzőben, inkább egy-egy történést, folyamatot megjelenítő, képszerű elem ragadja magával.
Liszt a Victor Hugo költeményből a főhőssel vágtató ló fékevesztett száguldását emelte ki, e kifulladásig tartó vágta folyamatát ábrázolta művében, zseniális zenei eszközökkel.
A Budafoki Dohnányi Zenekar Hollerung Gábor vezényletével a részletek bemutatása után a teljes művet is eljátssza.
A belépés díjtalan!
Sárospatak Önkormányzata támogatásával