Beethoven István király nyitánya az 1812-ben újonnan felavatott Pesti Magyar Színház nyitóelőadására született, ahol Kotzebue István király, vagy Magyarország első jótevője című drámáját mutatták be. A drámához Beethoven nemcsak nyitányt, hanem 9, oratórikus tételt is írt. Az utókorban azonban a mű nyitánya vált népszerűvé, leginkább a verbunkos muzsikára épülő témáinak, valamint a gyors részben felcsendülő “örömóda-téma” egyik korai változatának köszönhetően.
A nyitányt követően egy kortárs magyar zeneszerzőnő darabját hallhatják, melyet Tallér Zsófia Fejér András harsonaművész felkérésére komponált. A darab alaphangvétele a harsonához társuló primer asszociációkat eleveníti fel, úgy mint katonás jelleg, vagy akár az utolsó ítélet vésztjósló hangulata. A mű címe – szigorú concerto – a szerksztés szigorúságára utal, hiszen a versenymű mind hangulatában, mint tematikai, ritmikai, mind formai szempontból is a hagyományos irányelveket követi. A darab kettős ajánlású: Fejér Andrásnak és Petrovics Emil emlékének szól. A szerző mestere a mű befejezésének időszakában hunyt el. A címadást az ő szelleme is indukálta, hiszen Petrovics Emil mindig a zene klasszikus értékeinek szigorú őre volt.
A hangverseny második felében a népi muzsikából merítünk. Elsőként a cseh népzene kulisszatitkaiba nyerünk bepillantást, amikor is Dvorák Cseh szvitjét hallgathatják meg. A mű a cseh népzene széles palettáját mutatja be a pasztorális hangvételtől, a gyengéd, romantikus dallamokon keresztül egészen a vérpezsdítő furiantig.
Ezt követően hazánk zenei világába merülünk alá, Kodály Galántai táncok című zeneművének segítésével. A szerző a Filharmóniai Társaság nyolcvanéves fennállására írta a művet, amelyhez galántai cigánynótákat választott. Vérbő verbunkos muzsikát hallhatnak, amit virtuóz zeneszerzői technika és széleskörű zenei műveltség birtokában emelt Kodály a magasrendű szimfonikus alkotások színvonalára. A nagyszabású táncköltemény ezer arcot villant fel, ezer színt, hangulatot, ízt kínál a hallgatónak, bemutatva a magyar népi mulatságok gazdagságát, vidámsággal váltakozó mélabúját. Ezen az estén a szerző szándékaihoz hűen a népdalok először népi zenekari hangszereléssel szólalnak meg.
