Budafok-Tétény és testvérvárosai – Barót

A mai estén egy hamisítatlanul magyar mősort hallhatnak, amit Budafok testvérvárosának, az erdélyi Barótnak ajánlunk. Az est karmestere elmondása szerint a magyar zene egyfajta ívét szeretné megrajzolni, ezért négy különböző zenei korból származó, különböző karakterű zeneművet választott a koncert programjául.

Hangversenyünk első darabja Liszt Ferenc programzenéinek egy kiváló képviselője. Liszt előszeretettel komponált programzenét, amelynek lényege, hogy a zenemű egy nem zenei téma, azaz program köré épül. Ennek nagyszerű példája La notte című műve, amely a Trois Odes Funèbres (Három gyászóda) második darabja és valójában egy korábbi, zongorára írt kompozíciójának, az Il penserosónak az átdolgozása. Liszt kívánsága volt, hogy a La Nottét a temetésén játsszák majd el, tehát a La Notte (Az éjszaka) lényegében a halál zenei allegóriája. Az Il penseroso, azaz A gondolkodó Liszt egyik beceneve volt, melyet Marie d’Agoult-hoz írt korai leveleiben gyakran használt. A La Notte komponálásakor egy magyar csárdásokra emlékeztető résszel kötötte össze az Il penserosót, és a részlet kottájára ráírta …dulces moriens reminiscitur Argos, azaz haldokolva visszaemlékszik az édes Argoszra.
Mindez arra utal, hogy Liszt azt szerette volna, ha úgy emlékeznek rá, mint a zeneszerző, aki halálos ágyán is szülőhazájára, Magyarországra gondolt.

Liszt számára minden bizonnyal fontos volt a kódolt üzenet, viszont csak azon hallgatók érthették meg e programot, akik behatóan ismerték a mű keletkezési körülményeit.
Bartók Béla a II. hegedőversenyét tartotta egyetlen hegedűversenyének. Amit ma I. hegedűversenyként ismerünk, az egy korai, két tételes mű, melyet csak halála után adtak közre. Egyes kutatók szerint a mű a variációs művészet szinte felülmúlhatatlan csúcsteljesítménye. A versenymű, amely a klasszikus háromtételes, gyors-lassú-gyors felépítést követi, híven őrzi Bartók művészetének valamennyi jellegzetes vonását, köztük a szerkesztés szigorú következetességét és a dallamalkotás összetéveszthetetlenül egyedi technikáját.

Bartók dallamai megtartják a népzene egyszerű fordulatait, mégis végtelenül érzékenyek, választékosak és kifejezőek. A II. hegedűverseny valójában egyetlen, megbonthatatlan tartalmi egységbe
foglalt variációs mű, ahol a nyitó tétel páros ütemmutatója a fináléban páratlan ütemmé változik, a bevezető tétel hagyományos szonátaformája a befejezésnél táncos forgataggá, rondó szonátaformává alakul. Zenei anyagukat egységbe foglalja a dallam-, a harmóniavilág és a formai megoldások rokonsága. A hegedű, mint dallamvivő hangszer különösen a variációs második tételben jut méltó szerephez. A műben sok a verbunkos elem, ami egyébként Bartók ezen korszakának egyik jellegzetessége.
A mű hangszerelése a hegedűversenyek között egyedülállóan virtuóz és rendkívül igényes. A hangszíneffektusok és a sok különleges, kevert hangzás miatt kemény próbaköve a darab nemcsak a hegedűsöknek, hanem a zenekaroknak és a karmestereknek is.

A háború utáni korba kalauzol el Csíky Boldizsár Gulag címő műve. A darab egytételes nagyzenekari mű, amely 2008-ban keletkezett, ősbemutatóját is Selmeczi György vezényelte a Kolozsvári Magyar Opera zenekarának élén. Inspirációs forrása kétségtelenül azokban a beszámolókban keresendő, melyeket a szerző közvetlenül a túlélőktől hallott, azokról a hihetetlenül kegyetlen eseményekről, amelyek a 20. század terrorra alapozott rendszereinek megtorló színterein, az emberi méltóság meggyalázása közepette történtek meg.
A hangverseny végén Selmeczi György Spiritiszták című operájának fő tételeiből írott zenekari szvitje hangzik fel.

A KIFEJEZÉS FORRÁSAI – A MOZGÁS

Ravel Daphnis és Chloé című műve a híres balettigazgató, Gyagilev felkérésére készült. Ahogy a Gyagilev Balett forradalmi változást hozott a klaszszikus balett történetébe, úgy az általa inspirált balettzenék is teljesen megváltoztatták a balettzene fogalmát, és egyúttal a XX. század első évtizedeinek legjelentősebb darabjai lettek. Ezekre a művekre bizonyosan nem kis mértékben hatott a társulat forradalmian új, elementáris mozgáskultúrája, amely a XX. század balett kultúrájának mindmáig ható példája. Ravel művében a zene is maga a mozgás. Az impresszionista zenében oly jellegzetes és központi szerepet játszó szemlélődő tájfestésben is mindig tetten érhetők mozdulatok, gesztusok, és a balettet lezáró extatikussá fajuló, aszimmetrikus lüktetésű tánc pedig a zenetörtének egyik legnagyobb hatású fokozása.

Megérthető zene junior – SZLÁV ZENE

A szláv zene az egyik legváltozatosabb része a romantikus nemzeti kultúráknak. A szláv zene persze az eltérő nemzetekben rendkívül sokszínű, a monarchia kultúrájába integrálódott szláv tánctól egészen a barbár ázsiai hatásokkal teli polovec táncokig. Különleges, sajátos kultúra a balkáni szláv zene, amelynek leghíresebb képviselője a felhangzó bolgár rapszódia, és Csajkovszkij IV. szimfóniájában pedig mintegy a szláv zene apoteózisát élhetjük át egy mindnyájunk számára ismert orosz népdalon keresztül, amely itthon az „Áll egy ifjú nyírfa a réten” kezdettel vált ismertté.

Budafok-Tétény és testvérvárosai – Várna (Bulgária)

A hangversenyen elsőként elhangzó „Vardar – Bolgár rapszódia 1922-ben született meg, majd 1928-ban zenekari változat is készült belıle. Sok mindenhez hasonlítható zene, népies elemekkel sűrűn
tarkítva, virtuóz hegedűszólammal. Rapszodikus, romantikus kuszaság, amelyben a zenekar hegedűszólama megcsillogtathatja technikai tudását.

Ezt követően egy fiatal zeneszerző, Ott Rezső diplomamunkája, egy kürtverseny csendül fel. A szerző stílusa a hatvanas évek tompított modernizmusát az ötvenes évek szelíd neoklasszicizmusával ötvözi. A mai estén felcsendülő Kürtversenye a klasszikus formákon belül marad, és hallható benne zenéjének elfogulatlan őszintesége, minden spekulativitástól mentes inspiráltsága.
Hangversenyünk második részében a mesés Keletre kalauzoljuk önöket egy hamisítatlanul szláv szerző zeneművének segítségével. Rimsky-Korsakov Seherezádé-szvitje, a dús Kelet minden kifejezésbeli pompáját, színeinek gazdagságát híven visszaadó alkotás koncertáló hegedűszólót állít a hangszerek pompás együttesének élére. A partitúra elején Rimszkij-Korszakov közli az elbeszélés ismert programját, amit rövid zenei bevezetés jelez, majd ezt követik Seherezádé történetei:

Az első tételben Seherezádé a tengerész Szindbádról mesél sah Sahriárnak. A második tétel Kalender herceg vidám csínytevéseirıl szól, oly szellemesen, hogy Seherezádénak sikerül nevetésre bírnia az uralkodót.  Következő meséje az ifjú hercegről és az ifjú hercegnőről gyermeki álmok tarka mesevilágába visz. Az utolsó éjszakán egy bagdadi ünnepről mesél, a tengerről és a mágneses hegynek ütköző, elpusztuló hajóról. A tragikus történet hallgatása együttérzésre és belátásra bírja a szultánt, aki eláll attól a szándékától, hogy megöleti Seherezádét.

A KIFEJEZÉS FORRÁSAI – A SZÍNPAD

Mozart művészetében központi szerepet játszanak operái. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy több száz szimfonikus, hangszeres kompozíciója és versenyműve kevésbé fontos lenne az életművében, hanem azt, hogy műveinek egy jelentős részében tetten érhetjük Mozart operáinak hangját, egész pontosan egyes jellegzetes operahősök jellemét, karakterét.
A d-moll zongoraverseny egyértelműen a Don Giovanni és a Varázsfuvola démonikus, felfokozott érzelmi pillanataihoz kötődik. Mind a mű hangnemében, mind pedig jellegzetes karakterében,
érzelmi gesztusaiban többek között az Éj királynője vagy a Don Giovanni szoborrá vált Komtur-alakja sejlik fel.

DONIZETTI/SIBELIUS/MOZART/HOLLERUNG

A Roberto Devereux Donizetti három királynőjének egyike – így nevezik három operáját, melynek főhőse Erzsébet királynő (Boleyn Anna, Stuart Mária, Roberto Devereux) A három Erzsébet-opera közül a Roberto Devereux mind dramaturgiailag, mind zeneileg kiemelkedik, ám az énekszólamok rendkívüli technikai nehézségei miatt ma már csak nyitánya hallható a hangversenytermekben, melynek zenei témája az angol himnusz témájára épül.

A nyitányt követıen Sibelius egyetlen hegedűversenye csendül fel. A zeneműben a szólóhangszer az első tételben uralkodó hangszerként, a második, lassú tételben igazi kamarapartnerként mutatkozik be. A zárótételt Sibelius mozgalmassága és elevensége ellenére „haláltánc”-nak nevezte. A rondóformában írt tétel két témát dolgoz fel, az elsőt a hegedű, a másodikat a zenekar hegedűi és gordonkái szólaltatják meg. Ezt a témát utóbb ékesítve, virtuóz köntösben a hegedű is bemutatja. A versenymű Kelemen Barnabás előadásában hallható.
Hangversenyünk zárószáma Mozart egyik legnagyobb szabású liturgikus műve, a c-moll mise.

„…nem minden belső indíték nélkül fogtam hozzá” – írja édesapjának Salzburgba – „szívem mélyén megfogadtam, hogy megírom, és remélem, hogy be is fogom tartani.” Bármennyire
fogadkozott is a szerző, a misét sohasem fejezte be. Az utókor legnagyobb sajnálatára, mert a mise, így töredékesen is egy monumentális mű torzóját sejteti. Mozart eme művében világosan megmutatkozik Bach és Händel hatása, és ha figyelembe vesszük, hogy a Gloria és a Credo tételek hosszúsága Bach h-moll miséje azonos tételeinek hosszúságával vetekszik, világosan láthatjuk a tervezett mű nagyságrendjét. Mozart maga is érezte, hogy e pazarul megkomponált, drámai erejű torzót vétek „parlagon hagyni”, ezért a zenei anyagát felhasználta Davidde Pentite (bűnbánó Dávid) című kantátájához. Bár a misét sokat próbálták befejezni, ma már nyilvánvaló, hogy így töredékében is kiválóan mutatja a szerző eredeti szándékait és zenei nagyságát.

FILMHARMONIKUSOK – 2012

A zenekar filmzene koncertjeinek mintegy összefoglalója ez a hangverseny, amely rendkívül széles zenei kínálattal várják a film, a zene és a filmzenék rajongóit. Az est különlegessége, hogy – természetesen a világszerte közkedvelt főcímdal mellett – a Star Wars-széria több epizódjából, vagyis a régi és az új ciklus egyes részeinek muzsikájából is felcsendülnek majd részletek.

Selmeczi György 60. születésnapi koncertje

Selmeczi György hatvaneves. A kolozsvári születésű zeneszerző, karmester, zongoraművész , operarendező

és egyetemi oktató kivételesen sokoldalú egyéniség. Zeneit azok is ismerik, akik nem tudjak, hogy ismerik: olyan filmekhez szerzett zenét, mint az Angi Vera, a Kettévált mennyezet, a Megáll az idő, a Szirmok, virágok, koszorúk, a Tiszta Amerika, az Idő van, illetve – hogy későbbieket is említsünk – a Jadviga párnája es a Dallas Pashamende; összesen mintegy ötven magyar nagyjátékfilm és számos színházi előadás zenéjét jegyzi. 1976-ban megalapítja az Új Zenei Műhelyt. Különböző színházaknál töltött be zenei igazgatói tisztségeket. 2002 óta a Színház- es Filmművészeti Egyetem zenei tanszékének vezetője. 2004 óta a Kolozsvari Magyar Opera művészeti vezetője. Munkásságát számos szakmai es állami kitüntetéssel értékelték: többek közt Liszt-, Erkel- es Artisjusdijjal, illetve 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével. Az ünnepi hangversenyen a szerző különböző műfajokban es alkotói korszakokban írott zenéi szólalnak meg egészükben vagy részletekben.

A MAGYAR KÓRUSIRODALOM GYÖNGYSZEMEI

A magyar kóruszene a XX. század magyar zenéjének egyik meghatározó része. Az éneklés és a kóruskultúra az ember és különösen a gyermekek – Kodály szavaival élve – mindig kéznél lévő hangszere. Magyarország kórusnagyhatalom volt, és még mindig egy picit az, elsősorban a fantasztikus magyar kórusrepertoárnak köszönhetıen. Ebből a rendkívül gazdag, szerethető, az éneklőnek és hallgatónak egyaránt élvezetes repertoárból hangzik fel néhány mű, amelyek a még gyermekek által is énekelhetőek és számukra is élményszerően közvetítik a az éneklés örömét.

DVORÁK/SMETANA/HOLLERUNG

A Zene-Kép-sorozat mai előadása a cseh zenekultúrával foglalkozik. A hangverseny első felében Dvořák legnépszerűbb műve, a IX. szimfónia csendül fel, mely a szerző Amerikában szerzett élményeit mutatja be zenei köntösben. A zeneműben ugyanúgy megfigyelhető a képszerűség, mint a koncert második részében felcsendülő Smetana-műben.
Smetana Hazám című szimfonikus költemény-ciklusa a cseh nemzeti zene centrális kompozíciója. A ciklus hat kompozíciójában a szerző összefoglalja a cseh táj szépségét, a cseh legendák és történelem legjelentősebb pillanatait. A felhangzó négy kompozícióban jól megfigyelhető Smetana zenéjének képszerűsége, legyen szó akár a cseh történelem magasztos pillanatairól, a Moldva forrásának csobogásáról, a méltóságteljes hullámzásáról, vagy akár a pusztító erejéről; Sarka, az amazon szerelmi történetéről vagy a Blaník legendájában megörökített huszita felvonulásról, csatajelenetről és győzelmi mámorról.