ÉNEKEL AZ ORSZÁG 2012

Immáron nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre ez az egyedülálló kezdeményezés, melyben többszáz énekes az ország minden tájáról fog össze, hogy egy kórustábort követően közös hangversenyt adjanak a Művészetek Palotájában. Az idei hangversenyen egy Vajda- és egy Webber-mű kerül bemutatásra. Vajda János változatok című műve igazi csemege: Szilágyi Domonkos verseire írt variációs darab, amely nem nélkülözi a humort, a szellemességet, a leleményességet, de a megrázó, drámai mélységet sem.

A hangverseny második felében felcsendülő Requiem talán szokatlan témaválasztás lehet egy musical-szerzőtől, ám Andrew Lloyd Webbertől sohasem állt távol az egyházi zene, a requiemen kívül számos templomi zenét írt. A zenemű népszerűségét mutatja, hogy a klasszikus zenemű kategóriában Grammy-díjat nyert 1986-ban, csodálatos líraiságú Pie Jesu tétele pedig a pop slágerlisták éllovasa volt Nagy-Britanniában.

A KIFEJEZÉS FORRÁSAI – A ZENE

Sokszor elhangzott, hogy Beethoven a romantika atyja. A szerző gondolkodásmódja, irodalomhoz való viszonya és a műveiben megjelenı programszerű gondolkodás alapozza meg a romantikus zenét egy évszázadra. Mindez természetesen csak úgy igaz, hogy Beethoven egyúttal a klasszikus, tiszta zenei gondolkodás betetőzője. A VII. szimfónia a klasszikus szimfóniák között az egyik utolsó nagy alkotás, amely tisztán a zene alkotóelemeiből építkezik, mint gyors-lassú, hangos-halk, súlyos-súlytalan.  Mindeközben az elsődleges élmény, hogy Beethoven számára e hagyományos keretek egyre inkább szűkebbek, és a szerző, bár tisztán zenei eszközökkel és magával ragadó természetességgel, de egyszer s mindenkorra szétfeszíti a hagyományos kereteket.

VERDI/BRAHMS/SCHUBERT/FÜLEI/ORIZIO

Hangversenyünket Verdi egyik legnépszerűbb nyitányával indítjuk. Az operát magát Verdi az orosz udvar felkérésére komponálta. A tragikus történetet karakterisztikus — valósággal vígoperaian életszerű — mellékalakokkal és színes epizódokkal teszi érdekessé, de ezzel óhatatlanul megbontja a dráma egységét.

1881 nyarán ezekkel a szavakkal számolt be Brahms egyik kedves tanítványához írt levelében új művéről azt est folyamán felcsendülő B-dúr zongoraversenyéről: „…írtam egy egészen kis zongoraversenyt egy egészen kis, gyengéd scherzóval…” Brahms tréfás kedvében lehetett, hiszen a híradás a zeneirodalom egyik legmonumentálisabb zongoraversenyéről szól. Nem csak a felépítése szokatlan – hiszen 4 tételből áll, melybe Brahms a 2. tételt azért illesztette be utólag, mert anélkül túl egyszerűnek találta a versenyművet. Ez már csak azért is megdöbbentő gondolat a szerzőtől, mert a mű óriási fizikai erőt, állóképességet kíván az előadótól. A zeneműben jelen van az elsöprő erejű szenvedély, a szerző által említett “kis, gyengéd scherzo”, a líra, és a vérpezsdítő magyar tánc. Ez egyáltalán nem véletlen: a zongoraversenyt 1881-ben Budapesten mutatta be a szerző Erkel Sándor vezényletével, hatalmas sikerrel.

Schubert a „Befejezetlen” néven ismert, tévesen nyolcadiknak számozott szimfóniája komponálását 1822 októberében kezdte meg. Az elkallódott kéziratot csak évekkel a zeneszerző halála után fedezték fel, 1865-ben, akkor hangzott fel első ízben a bécsi közönség előtt a csonkán maradt mű. „Befejezetlen” mivolta a Schubert-kutatók körében sok vitára adott alkalmat, mert a reánk maradt vázlatok arra utalnak, hogy a zeneszerző nem kéttételesnek tervezte a szimfóniát. A harmadik tételt azonban nem fejezte be Schubert, tehát vélhetően nem érezte fontosnak, hogy lekerekítse mindazt, amit az első két tétellel kifejezett. A szimfónia nagy népszerűsége megerősíti Schubert igazát: ha terjedelme és felépítése nem is felel meg a műfaj klasszikus követelményeinek, a két tétel hangulata egységes, szerkesztése világos, és a hallgatóban nem kelti a befejezetlen művek okozta hiányérzetet.

Megérthető JUNIOR – Budafok Big Band műsora

A Budafok Big Band immáron sokadik éve gazdagítja a fiataloknak szánt Megérthető zene JUNIOR sorozatunkat.
Big Band-ként a zene más aspektusaival tudják megismertetni a fiatalságot, akik az előadások által közelebb kerülhetnek a könnyedebb műfajok, így a jazz, dixieland, musical, illetve a fúvószene
adta lehetőségek világához. A big band-ek muzsikájába Puskás Csaba, a zenekar vezetője kalauzolja az ifjúságot.

ORFF/FANSHAW/HOLLERUNG

A Budafoki Dohnányi Zenekar Zene-Kép sorozatában ezúttal nem is Orff népszerű Carmina buranaja a főszereplő, hanem David Fanshawe, a közelmúltban elhunyt szenvedélyes etnográfus és zeneszerző leghíresebb műve, az African Sanctus. A mű a szerző eredetei felvételeit kombinálja az élő zenével, énekkar, hangszeres együttes és technikai hangszerek előadóapparátusával. A zenemű felhangzása közben a szerző, az expedíciójáról készített afrikai útifilmjét láthatják, melyben az egyes tételekhez kapcsolódó, azokat ihlető táncok, népszokások, emberek is megjelennek. A műben fantasztikus módon kapcsolódik össze a müezzin imája a keresztény Kyrie-énekkel, az afrikai harci tánc a Crucifixus-szal. A szerző élete végéig javíthatatlanul hitt az emberek összetartozásában és mindenhol fellelhető lelki közösségében.

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz – Opera

18. rész Opera

Az opera viszonylag fiatal műfaj. Létrejöttének mozgatórugója az énekhang újbóli középpontba helyezésére való törekvés volt. A Zenedoboz – OPERA című részéből megtudhatjuk Hollerung Gábortól, mi az opera három fő alkotóeleme, mitől lesz opera az opera, s vajon melyik operával érdemes kezdeni a műfajjal ismerkedni akaróknak. Az epizód érdekessége, hogy az Amadeus című filmet segítségül hívva, „maga Mozart” magyarázza el nekünk a Figaro házassága II. felvonásának lényegét.

AZ EPIZÓDBAN ELHANGZIK:

Monteverdi: Poppea megkoronázása
Részlet az Amadeus című filmből (Mozart: Figaro házassága – II. felvonás – Fináléjának magyarázata Mozart szájából)
Verdi: Rigoletto – kvartet
Verdi: Nürnbergi mesterdalnokok – II. felvonás – Finálé
Erkel: Bánk bán – Hazám, hazám

KÖZREMŰKÖDIK:

Barát Emőke – szoprán
Orfeo Zenekar, vezényel: Vashegyi György
Magyar Állami Operaház művészei

Hollerung Gábor ismeretterjesztő zenetanodája epizódonként egy-egy zenei témát taglal, felölelve a zenetörténet teljes spektrumát. A tizenkét perces részekből álló előadás-sorozat negyven epizódon keresztül, akár tízéves kortól élvezhető, színes, változatos módon avatja be nézőit a zene teljességébe.

A sorozatról bővebben itt olvashat: https://bdz.hu/zenedoboz/

ONLINE KÖZVETÍTÉS! Zenedoboz – Kóruszene

17. rész KÓRUSZENE

Zenedoboz – KÓRUSZENE című epizódjából megtudjuk, mely kóruszenék tartoznak a zeneirodalom csúcskompozíciói közé. Szó esik a dalárdákról és a szimfonikus zenekarral együtt, illetve külön is megélő a cappella zenélésről.

AZ EPIZÓDBAN ELHANGZIK:

Tallis: Spem in alium
Mendelssohn: Richte mich, Gott!
Beethoven: IX. szimfónia
Gyöngyösi: I. szimfónia – 4. tétel (Áldalak búval, vigalommal)

KÖZREMŰKÖDIK:

Nyíregyházi Cantemus Vegyeskar
Budapesti Akadémiai Kórustársaság
Ars Nova Énekegyüttes
Budafoki Dohnányi Zenekar, vezényel: Hollerung Gábor

Hollerung Gábor ismeretterjesztő zenetanodája epizódonként egy-egy zenei témát taglal, felölelve a zenetörténet teljes spektrumát. A tizenkét perces részekből álló előadás-sorozat negyven epizódon keresztül, akár tízéves kortól élvezhető, színes, változatos módon avatja be nézőit a zene teljességébe.

A sorozatról bővebben itt olvashat: https://bdz.hu/zenedoboz/

WAGNER/MOZART/RAVEL/

Magyarország egyik legnépszerűbb zenekara, a filmzenei koncertjeikről és Sting-gel való sikeres együttműködésről ismert Budafoki Dohnányi Zenekar egy új helyszínt próbál ki népszerű művekkel. Vendégük a szintén közismert hegedűművész-házaspár: Kokas Katalin és Kelemen Barnabás.

 

 

FÉNY ÉS ÜNNEP – A RÉZFÚVÓSOK

Bemutatkoznak a rézfúvósok: a trombita, a kürt, a harsona és a tuba

Megérthető zene junior – LATIN ZENE

A latin zene és a latin világ a sajátos életérzésnek és életfilozófiának köszönhetően mindig is rendkívül vonzó volt a művészek számára. Nagyon sok zeneszerző írt spanyol témájú zeneművet, illetve sokukat ihletett meg a spanyol népzene vérperzsdítő ritmikája és dallamvilága. Az élet sajátos fintora, hogy a leghíresebb spanyol zenék többnyire nem spanyol zeneszerzők tollából születtek. A dél-amerikai zene nagyrészt az európai tradícióból származik, de a XIX. századra sajátos arculata alakul ki. Azt például kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb dél-amerikai tánc, a tangó, valójában európai bevándorlók kultúrájából nőtte ki magát.